A piacfelügyeletről

Történeti áttekintés

MKEH » Piacfelügyeleti és Műszaki Felügyeleti Hatóság » A piacfelügyeletről

A piacfelügyeletről

A hatósági ellenőrzések területén a piacfelügyelet, az új megközelítésű, európai uniós irányelveknek (angolul: New Approach Directives) a jogharmonizáció keretében történő bevezetésével került a hazai jogrendbe. Az Európai Unió (EU) előírásainak átvételével már hazánk EU-hoz való csatlakozása előtt megváltoztak Magyarországon a termékek forgalomba hozatali követelményei. Egyes ipari termékek forgalomba hozatalát a hagyományos nemzeti szabályozás hatósági engedélyhez vagy előzetes kötelező tanúsításhoz kötötte. Az új rendszer a gyártói felelősségen alapul. A magyar jogrendbe átültetett új megközelítésű EU irányelvek szerint az irányelvek hatálya alá tartozó termékeket a piacra helyezés előtt megfelelőségértékelési eljárásnak kell alávetni. A megfelelőség értékelése vagy az értékelés elvégeztetése a gyártó feladata, a termék megfelelősége esetén a CE megfelelőségi jelölést a terméken feltünteti, amely ezt követően szabadon forgalomba hozható, nemcsak az EU, hanem az Európai Gazdasági Térség (EGT, azaz az EU 27 tagállama és Izland, Norvégia, Liechtenstein) és Svájc területén, valamint Törökországban is.

Az uniós termékszabályok rendszeréről és azok végrehajtásáról, köztük a piacfelügyeletről az Európai Bizottság által kiadott útmutatóban, az ún. „Kék útmutató”-ban lehet bővebben tájékozódni, mely innen tölthető le többek közt magyar nyelven is.

1. A piacfelügyelet elvei

A piacfelügyeleti eljárás eszköz az új megközelítésű irányelvek alkalmazásának kikényszerítésére az Európai Unión belül.

Célja annak biztosítása, hogy a vonatkozó jogszabályok előírásai az EU szintjén megvalósuljanak, elősegítve ez által a jogszabályok követelményeit kielégítő termékek szabad áramlását, az állampolgárok azonos szintű védelemét az egységes piacon, függetlenül a termék eredetétől. E védelem biztosítására a tagállamok piacfelügyeleti hatóságokat tartanak fenn, amelyek rendelkeznek a tevékenységükhöz szükséges jogosultságokkal, hozzáértéssel. Munkájuk során pártatlanul járnak el, figyelembe véve az arányosság és az azonos elbánás elvét.

2. A piacfelügyeleti tevékenység

A nemzeti piacfelügyeleti hatóságok figyelik, hogy az adott tagország területén forgalomba hozott, vagy üzembe helyezett termékek megfelelnek-e a vonatkozó irányelv(ek)et honosító nemzeti jogszabály(ok) vagy más kötelező érvényű, közvetlenül alkalmazandó EU jogi aktus alapvető követelményeinek.

Ha szükséges, intézkedéseket hoznak a megfelelőség biztosítása érdekében, vagy ha ez nem lehetséges, akkor gondoskodnak a nem megfelelő termékek forgalomba hozatalának megtiltásáról vagy korlátozásáról, forgalomból való kivonásáról vagy visszahívásáról.

Ellenőrzés céljából rendszeresen megjelennek

gyártóknál, importőröknél, forgalmazóknál, kereskedelmi, ipari és raktározó helyeken,
üzemeltetőknél, felhasználóknál (munkahelyeken és más telephelyeken, ahol a termékek üzemeltetése, használata történik),
vásárokon, kiállításokon és termékbemutatókon.

Az ellenőrzés tárgya maga a termék, a CE-jelölés, a kísérő dokumentáció, a megfelelőségi nyilatkozat és szükség esetén a jogszabályok szerint összeállított műszaki dokumentáció részben vagy egészében.

Ha szükséges, termékmintákat vesznek, vizsgálatnak vetik alá azokat, vagy megkövetelik egy harmadik fél által történő bevizsgáltatást.

3. Intézkedés nem megfelelő termék esetén, szankciók

Ha az ellenőrzés során a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy az adott termék nem elégíti ki a rá vonatkozó jogszabályok alapvető követelményeit, a hatóság mindenekelőtt mérlegeli a probléma súlyosságát.

A javító intézkedés a feltárt hiányosság súlyosságától függ, az arányosság elvének figyelembevételével. A különbség a lényeges és a kevésbé vagy nem lényeges nem megfelelőség között nem mindig egyértelmű. Ezért minden esetet egyedileg, az adott helyzetnek megfelelően kell megítélni.

Intézkedések:

1) Ha a terméknek kisebb biztonsági vagy más védelmi hiányossága van, amelyet a következő szállítmány piacra helyezéséig meg kell szüntetni:

figyelmeztetés.

2) Súlyos hiba estén, addig nem lehet forgalomba hozni új terméket (nem létesíthető, nem helyezhető üzembe és nem használható,) amíg a hiányosságot ki nem javították. A javított termékeket megkülönböztetett azonosító jelöléssel kell ellátni. A hiba súlyosságától függően a hatósági intézkedés lehet:

a forgalomba hozatal megtiltása: a már piacon levő termékek azonban eladhatók.
a forgalomból való kivonás (további értékesítés betiltása): a már piacon levő termékeket is vissza kell vonni a nagy- és kiskereskedők készleteiből.
visszahívás: ebben az esetben a terméket még a felhasználóktól is vissza kell hívni.

4. Kiegészítő intézkedések

A fenti intézkedések mellett, a hiányosság súlyosságától függően, az arányosság elvének érvényesítésével, párhuzamosan további intézkedések lehetnek szükségesek.

Eszerint a piacfelügyeleti hatóságok jogosultak

széleskörű tájékoztatást elrendelni úgy, hogy a termék használatából vagy üzemeltetéséből származó veszélyről az érintettek időben és megfelelő módon értesüljenek (szükség esetén a tömegtájékoztatás eszközeinek igénybevételével);
a termék használhatatlanná tételét elrendelni;
figyelmeztetést vagy bírságot kiszabni (szankció);
bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén feljelentést tenni az ügyben eljárni jogosult hatóságnál.

Az Európai Unió tagállamaiban és a hazai jogrend szerint is az egyes hatóságok jogosultságai bizonyos mértékben eltérnek egymástól. Uniós és nemzeti szinten is törekvés van azonban az egyes tagállamok piacfelügyeleti tevékenységének egységesítésére, és az azonos szintre hozására.

Az új megközelítésű irányelvek nem határozzák meg az alkalmazandó intézkedéseket. A tagállamok a hasonló jellegű vagy fontosságú nemzeti jogszabály megsértésére alkalmazott intézkedések figyelembevételével alakíthatják ki azokat. A intézkedéseknek azonban hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

5. Bejelentési kötelezettség

Súlyos hiba estén, amikor a tagállamok a betiltás vagy a visszahívás eszközével élnek és a termék más tagállamot is érint, kötelesek értesíteni az Európai Bizottságot és az összes többi tagállamot a megtett intézkedésről.

Ezen felül működik EU szintű internetes információs rendszer, az EU Bizottság által létrehozott Safety Gate biztonsági riasztórendszerr (korábban: RAPEX). A rendszer a tagállamok hatóságai által veszélyesnek minősített termékekről tartalmaz információt, a többi hatóság és a gyártók, illetve a felhasználók vagy a fogyasztók részére.

6. Történeti áttekintés

Múlt:

2005. december 31-ig a gazdasági célfelhasználású berendezések piacfelügyeletét a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal (MMBH) – illetőleg annak Műszaki Biztonsági Felügyelősége és területi szervei (TMBF) – látták el az MMBH szervezetéről, feladat- és hatásköréről szóló 110/2003. (VII. 24.) Korm. rendeletben, valamint az MMBH felügyelete alatt álló MBF szervezetéről, székhelyéről és illetékességi területéről szóló 58/2003. (IX. 23.) GKM rendeletben kapott felhatalmazás alapján.

2006. január 1-jét követően (miután az MMBH beolvadt az MKEH-ba) a gazdasági célfelhasználásra szánt berendezések piacfelügyeletét az MKEH, valamint területi felügyelőségei látták el a 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján.

2006. december 31-ig a mérőeszköz irányelv (MID), valamint a nem-automatikus mérlegek (NAWI) irányelv hatálya alá tartozó mérőeszközök piacfelügyeletét az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) látta el az 1991. évi XLV. törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 8.) Korm. rendelet alapján.

2007. január 1-től (miután az OMH is beolvadt az MKEH-ba) a gazdasági célfelhasználású berendezések és a fent említett mérőeszközök piacfelügyeletét az MKEH Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Hatósága 2010 májusáig, majd az MKEH Kereskedelmi, Piacfelügyeleti, Nemesfémvizsgáló és -Hitelesítő Hatósága látta el, a 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján. Az MKEH piacfelügyeleti tevékenységét részletesen a 26/2008. (II. 14.) Korm. rendelet, továbbá az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete szabályozta.

2011. január 1-től az MKEH Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Hatóság, Budapest látta el a feladatkörébe tartozó termékek piacfelügyeleti feladatait a 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján. Az MKEH piacfelügyeleti tevékenységét részletesen a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, továbbá az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete, valamint 2012. szeptember 1-től a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény szabályozta.

2013. február 2-től az MKEH-n belül a piacfelügyeleti feladatokat a Piacfelügyeleti és Műszaki Felügyeleti Hatóság látta el, továbbra is a 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján. Az MKEH piacfelügyeleti tevékenységét részletesen a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény, a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet, valamint az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete szabályozza.

Jelen:

2017. január 1-től az MKEH megszűnése után annak piacfelügyeleti feladatait az MKEH általános jogutódja, Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) látja el Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról a 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján. A BFKH-n belül e piacfelügyeleti feladatokat a Metrológiai és Műszaki felügyeleti Főosztály Piacfelügyeleti Osztály végzi, a tevékenységet e kormányrendelet, valamint továbbra is a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény, a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet, valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete szabályozza.

7. Társhatóságok

Az BFKH Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztály Piacfelügyeleti Osztályon túl, más feladatkörökben az alábbi magyarországi szervek rendelkeznek piacfelügyeleti hatáskörrel:

országos tisztifőorvos,
népegészségügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal,
közlekedési, fogyasztóvédelmi, munkavédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala,
üzemanyagtöltő állomáson forgalmazott folyékony motorhajtóanyagok esetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV),
növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal,