Metrológiai Hatóság
Hasznos információk
PDF verzió
Nyomtatóbarát verzió
MKEH » Mérésügy » Metrológia » 3 MÉRÉSI EREDMÉNYEK

3 MÉRÉSI EREDMÉNYEK

3.1 mérési eredmény
A mérendő mennyiségnek tulajdonított, méréssel kapott érték.
MEGJEGYZÉSEK:
A mérési eredmény megadásakor egyértelművé kell tenni, hogy az az értékmutatásra, a korrigálatlan eredményre, a korrigált eredményre vagy több érték átlagára
vonatkozik-e. A mérési eredmény teljes megadása a mérési bizonytalanságra vonatkozó információt is tartalmazza.

3.2 értékmutatás (mérőeszközé)
A mérendő mennyiségnek a mérőeszköz által szolgáltatott értéke.
MEGJEGYZÉSEK:
Az értékmutató szerkezetről leolvasott érték közvetlen értékmutatásnak nevezhető, ami a műszerállandóval megszorozva adja az értékmutatást.
Az értékmutatás lehet a mérendő mennyiség, a mérőjel értéke vagy a mérendő mennyiség értékének kiszámításához szükséges valamely más mennyiség.
A mérték értékmutatása a mértéknek tulajdonított érték.

3.3 korrigálatlan eredmény
A mérési eredmény a rendszeres hiba korrekciókba vétele előtt.

3.4 korrigált eredmény
A mérési eredmény a rendszeres hiba korrekcióba vétele után.

3.5 mérési pontosság
A mérési eredménynek és a mérendő mennyiség valódi értékének a közelisége.
MEGJEGYZÉSEK:
• A pontosság kvalitatív fogalom.
• A precizitás kifejezés nem használható a pontosság helyett.

3.6 megismételhetőség (mérési eredményeké)
Azonos mérendő mennyiség azonos feltételek között megismételt mérései során kapott eredmények közelisége.
MEGJEGYZÉSEK:
Ezeket a feltételeket megismételhetőségi feltételeknek nevezik.
A megismételhetőségi feltételek azonos mérési módszert, azonos mérőszemélyt, azonos feltételek mellett használt azonos mérőeszközt, azonos mérési helyet és rövid időtartamon belüli ismétlés(eke)t jelentenek.
A mérési eredmények megismételhetősége az eredmények szóródásának valamelyik jellemzőjével fejezhető ki.

3.7 reprodukálhatóság (mérési eredményeké)
Azonos mérendő mennyiség megváltoztatott feltételek mellett megismételt mérései során kapott eredmények közelisége.
MEGJEGYZÉSEK:
A reprodukálhatóság specifikálásához a feltételek változásának specifikálása szükséges.
A megváltozott feltételek jelenthetik a mérési elv, a mérési módszer, a mérőszemély, a mérőeszköz, az alkalmazott etalon,  a mérési helyszín, a használati feltételek, vagy az idő megváltozását.
A mérési eredmények reprodukálhatósága mennyiségileg az eredmények szóródásának valamelyik jellemzőjével fejezhető ki.
A mérési eredmények itt rendszerint korrigált eredményt jelentenek.

3.8 tapasztalati szórás
Ugyanazon mérendő mennyiség meghatározása céljából végzett n számú mérésből álló sorozat esetében az eredmények szóródását jellemző s mennyiség, melyet a következő képlet ad meg:

ahol xi az i-edik mérés eredménye, x-felülvonás pedig az n eredmény számtani középértéke.
MEGJEGYZÉSEK:
Az n értékből álló sorozatot az eloszlásból vett mintának tekintve x-felülvonás az eloszlás átlagértékének, s2 pedig az eloszlás szigmanégyzet variációjának az egyik torzítatlan becslése.
Az s-per-négyzetgyök n kifejezés az xeloszlását jelemző szórás egy becslése, amit az átlag tapasztalati szórásának neveznek.
Az átlag tapasztalati szórását néha tévesen az átlag középhibájának nevezik.

3.9 mérési bizonytalanság
A mérési eredményhez társított paraméter, amely a mérendő mennyiségnek megalapozottan tulajdonítható értékek szóródását jellemzi.
MEGJEGYZÉSEK:
A paraméter lehet például a szórás (vagy annak adott többszöröse), vagy egy meghatározott megbízhatóságú tartomány félszélessége.
A mérési bizonytalanságnak általában több összetevője van. Ezek egy része a mérési sorozatok eredményeinek statisztikai eloszlásából számítható ki és a tapasztalati szórással jellemezhető. A többi összetevőt, amelyek ugyancsak tapasztalati szórásokkal jellemezhetők, kísérlet vagy egyéb információ alapján feltételezett valószinűségeloszlásokból lehet meghatározni.
Itt a mérési eredményen a mérendő mennyiség értékének a legjobb becslése értendő, és a feltevés az, hogy az eredmények szóródásához a bizonytalanság minden összetevője hozzájárul, köztük azok a rendszeres hatásokból származók is, amelyek a korrekcióknak és a referencia etalonoknak tulajdoníthatók.
Ez a definició azonos az "Útmutató a mérési bizonytalanság kifejezésére" című ISO útmutatóban megadottal, amely az indokolást is részletezi (v.ö. az útmutató 2.2.4.a.) pontjával és annak D[10] függelékével).

3.10 hiba (mérési hiba)
A mérési eredmény minusz a mérendő mennyiség valódi értéke.
MEGJEGYZÉSEK:
Mivel a valódi érték nem határozható meg, a gyakorlatban a konvencionális valódi értéket kell használni (v.ö. 1.19. és 1.20.)
Ha a (mérési) hibát meg kell különböztetni a relatív hibától, akkor az előbbit gyakran abszolút mérési hibának nevezik. Az abszolút mérési hiba nem azonos a mérési hiba abszolút értékével.

3.11 eltérés
Az érték minusz a referenciaértéke.

3.12 relatív hiba
A mérési hiba osztva a mérendő mennyiség valódi értékével.
MEGJEGYZÉS:
Mivel a valódi érték nem meghatározható, a gyakorlatban helyette a konvencionális valódi értéket kell használni.

3.13 véletlen hiba
A mérési eredmény minusz az az átlagérték, amely ugyanazon mérendő mennyiség megismételhetőségi feltételek között végzett végtelen sok mérésének eredményéül adódna.
MEGJEGYZÉSEK:
A véletlen hiba = a hiba minusz a rendszeres hiba.
Mivel csak véges számú mérést lehet elvégezni, a véletlen hibára csak becslés adható.

3.14 rendszeres hiba
Az az átlagérték, amely ugyanazon mérendő mennyiség megismételhetőségi feltételek között végzett végtelen sok mérésének eredményéül adódna, minusz a mérendő mennyiség valódi értéke.
MEGJEGYZÉSEK:
A rendszeres hiba = a hiba minusz a véletlen hiba.
A valódi értékhez hasonlóan a rendszeres hiba és annak okai sem lehetnek teljesen ismertek.
Mérőeszköz esetén lásd "torzítást" (5.25.).

3.15 korrekció
A rendszeres hiba kompenzálása céljából a korrigálatlan mérési eredményhez algebrailag hozzáadott érték.
MEGJEGYZÉSEK:
A korrekció a becsült rendszeres hiba minusz egyszerese.
Mivel a rendszeres hiba nem lehet teljesen ismert, a kompenzálás sem lehet teljes.

3.16 korrekciós tényező
Számtényező, amellyel a rendszeres hiba kompenzálása céljából a korrigálatlan eredményt meg kell szorozni.
MEGJEGYZÉS:
Mivel a rendszeres hiba nem lehet teljesen ismert, a kompenzáció sem lehet teljes.


Az utolsó módosítás dátuma: 2007-05-10