A mérőeszközök jellemzőinek leírására használt fogalmak némelyike egyaránt alkalmazható egy mérőműszerre, egy mérőátalakítóra vagy egy mérőrendszerre, és a hasonlóság alapján ugyancsak alkalmazható egy mértékre vagy egy anyagmintára is.
A mérőrendszer bemenőjelét gerjesztésnek, a kimenőjelét válasznak lehet nevezni.
Ebben a fejezetben a "mérendő mennyiség" azt a mennyiséget jelenti, amelyet ráadunk a mérőeszközre.
5.1 névleges tartomány
A mérőeszköz szabályozó szerveinek adott beállítása esetén lehetséges értékmutatások összessége.
MEGJEGYZÉSEK:
A névleges tartományt általában alsó és felső határaival adják meg, például: 100 °C-tól 200 °C-ig. Ha az alsó határ nulla, a névleges tartományt rendszerint felső határával jellemzik: például: a 0 V-tól 100 V-ig terjedő névleges tartományt 100 V névleges tartományként adják meg. (V.ö. az 5.2. ponthoz tartozó MEGJEGYZÉS-sel.)
5.2 átfogás
A mérőeszköz névleges tartományát határoló két érték különbségének abszolút értéke.
PÉLDA: Ha a névleges tartomány -10 V-tól +10 V-ig terjed, akkor az átfogás 20 V.
MEGJEGYZÉS:
A legnagyobb és a legkisebb érték különbségét bizonyos szakterületeken "tartomány"-nak is nevezik.
5.3 névleges érték
A mérőeszköz valamely jellemzőjének kerekített vagy közelítő értéke, amely támpontot ad a mérőeszköz használatához.
5.4 mérési tartomány
Azoknak a mérendő mennyiség értékeknek az összessége, amelyeknél a mérőeszköz hibájának a specifikált határok között kell lennie.
MEGJEGYZÉSEK:
A "hibát" a konvencionális valódi értékhez viszonyítva határozzák meg. (V.ö. az 5.2 MEGJEGYZÉS-sel.)
5.5 előírt működési feltételek
Használati feltételek, amelyek teljesülése esetén a mérőeszköz előírt metrológiai jellemzőinek a megadott határok között kell lennie.
MEGJEGYZÉS:
Az előírt működési feltételek általában a mérendő mennyiség és a befolyásoló menyiségek tartományait vagy előírt értékeit specifikálják.
5.6 határfeltételek
Szélsőséges feltételek, amelyeket a mérőeszköznek károsodás és előírt metrológiai jellemzőinek leromlása nélkül kell elviselnie, ha azt követően ismét az előírt működési feltételek közé kerül.
MEGJEGYZÉSEK:
A tárolási, szállítási és működési határfeltételek különbözőek lehetnek.
A határfeltételek magukba foglalhatják a mérendő mennyiség és a befolyásoló mennyiségek határértékeit.
5.7 referenciafeltételek
A mérőeszköz működésének vizsgálatához, vagy a mérési eredmények összehasonlításához előírt használati feltételek.
MEGJEGYZÉS:
A referenciafeltételek a mérőeszközre ható befolyásoló mennyiségekre általában referenciértékeket vagy referencia-tartományokat írnak elő.
5.8 műszerállandó
Együttható, amellyel a közvetlen értékmutatást meg kell szorozni ahhoz, hogy a mérendő mennyiségnek a mérőeszköz által jelzett értéke, vagy a mérendő mennyiség kiszámításához használandó érték adódjon.
MEGJEGYZÉSEK:
Az egyskálás, több mérési tartományú mérőeszköznek több műszerállandója van, amelyek például a méréshatárváltó különböző állásainak felelnek meg.
Ha a műszerállandó 1-gyel egyenlő, akkor az az eszközön általában nincs feltüntetve.
5.9 válaszfüggvény
A bemenőjel és a kimenőjel közötti, meghatározott feltételek esetén fennálló összefüggés.
PÉLDA: Egy hőelem elektromos erejének függése a hőmérséklettől.
MEGJEGYZÉSEK:
Az összefüggés kifejezhető matematikai egyenlettel, táblázattal vagy grafikonnal.
Ha a bemenőjel az idő függvényében változik, akkor a válaszfüggvény egyik formája az átviteli függvény (a kimenőjel Laplace-transzformáltja osztva a bemenőjel Laplace-transzformáltjával.)
5.10 érzékenység
A mérőeszköz kimenőjelének megváltozása osztva a bemenőjel megfelelő megváltozásával.
MEGJEGYZÉS:
Az érzékenység függhet a bemenőjel értékétől.
5.11 érzéketlenségi küszöb
A bemenőjel lehetséges legnagyobb lassú és monoton változása, amely még nem idéz elő érzékelhető változást a mérőeszköz kimenőjelében.
MEGJEGYZÉS:
Az érzéketlenségi küszöb függhet például a (belső vagy külső) zajtól, vagy a surlódástól. Értéke függhet a gerjesztéstől is.
5.12 felbontóképesség (értékmutató szerkezeté)
Az értékmutató szerkezet által megjelenített és egyértelműen megkülönböztethető értékmutatások legkisebb különbsége.
MEGJEGYZÉSEK:
Digitális értékmutató szerkezet esetén ez az utolsó értékes jegy egységnyi megváltozásának megfelelő változás az értékmutatásban.
A fogalom regisztrálóra is értelmezhető.
5.13 holtsáv
Az a legnagyobb tartomány, amelyen belül a bemenőjel mindkét irányban változhat anélkül, hogy a mérőeszköz kimenőjelében változást okozna.
MEGJEGYZÉSEK:
A holtsáv nagysága függhet a bemenőjel változásának mértékétől is.
A holtsávot néha szándékosan növelik meg azért, hogy csökkentsék a bemenőjel kis változásai következtében fellépő kimenőjel ingadozásokat.
5.14 stabilitás
A mérőeszköznek az a képessége, hogy metrológiai jellemzőit időben folyamatosan megőrzi.
MEGJEGYZÉSEK:
Ha a stabilitás nem az időre, hanem egyéb mennyiségre vonatkozik, akkor azt egyértelműen közölni kell.
A stabilitás mennyiségileg többféleképpen is jellemezhető, például: azzal az időtartammal, amely alatt a metrológiai jellemző egy előírt értékkel megváltozik, a jellemző meghatározott időtartam alatt bekövetkező megváltozásával.
5.15 visszahatásmentesség (transzparencia)
A mérőeszköznek az a tulajdonsága, hogy nem befolyásolja a mérendő mennyiség értékét.
PÉLDÁK: a mérleg visszahatásmentes; a mérendő közeget melegítő ellenálláshőmérő nem visszahatásmentes.
5.16 drift
A mérőeszköz valamely metrológiai jellemzőjének lassú változása.
5.17 beállási idő
Az az időtartam, amely a bemenőjel meghatározott mértékű, gyors megváltoztatásától addig telik el, amíg a kimenőjel eléri és előírt határokon belül megtartja állandósult értékét.
5.18 pontosság
A mérőeszköznek az a tulajdonsága, hogy a mérendő mennyiség valódi értékéhez közeli értékmutatást vagy választ szolgáltat.
MEGJEGYZÉS:
A pontosság kvalitatív fogalom.
5.19 pontossági osztály
A mérőeszközök olyan csoportja, amely a hibák specifikált határok között tartása céljából meghatározott metrológiai követelményeknek eleget tesz.
MEGJEGYZÉS:
A pontossági osztályt rendszerint megállapodás szerinti számmal, vagy jellel jelölik, és ezt osztályjelnek nevezik.
5.20 mérőeszköz (értékmutatásának) hibája
A mérőeszköz értékmutatása minusz a megfelelő bemenő mennyiség valódi értéke.
MEGJEGYZÉSEK:
Mivel a valódi érték nem határozható meg, a gyakorlatban a konvencionális valódi értéket (helyes értéket) alkalmazzák.
Ezt a fogalmat elsősorban akkor használják, amikor az eszköz egy etalonnal kerül összehasonlításra.
Mérték esetében az értékmutatás a mértéknek tulajdonított érték.
5.21 legnagyobb megengedett hiba (mérőeszközé)
Mérőeszköz hibájának specifikációban, szabályzatban, stb. megengedett határértékei.
5.22 ellenőrzőponti hiba
A mérőeszköz hibája a mérőeszköz pontosságának ellenőrzésére kiválasztott előírt értékmutatásnál vagy mérendő mennyiség értéknél.
5.23 nullahiba
Ellenőrzőponti hiba, ha a mérendő mennyiség értéke nulla.
5.24 alaphiba (mérőeszközé)
A mérőeszköz referenciafeltételek mellett meghatározott hibája.5.25 torzítás (mérőeszközé)
A mérőeszköz értékmutatásának rendszeres hibája.
MEGJEGYZÉS:
A mérőeszköz torzítása rendszerint megfelelő számú ismételt méréssel kapott értékmutatások átlagolásával becsülhető.
5.26 torzításmentesség (mérőeszközé)
A mérőeszköznek az a képessége, hogy rendszeres hiba nélküli értékmutatásokat ad.
5.27 ismétlőképesség (mérőeszközé)
A mérőeszköznek az a képessége, hogy azonos mérendő mennyiséget azonos feltételek között ismételten megmérve egymáshoz közeli értékmutatásokat ad.
MEGJEGYZÉSEK:
Ezek a feltételek:
• a mérőszemély átal okozott eltérések minimálisra csökkentése,
• azonos mérési eljárás,
• azonos mérőszemély,
• változatlan környezeti feltételek mellett használt, azonos mérőeszköz,
• azonos helyszín,
• rövid időtartamon belüli ismétlés.
Az ismétlőképesség mennyiségileg az értékmutatások szóródásának jellemzőivel fejezhető ki.
5.28 redukált hiba (mérőeszközé), vonatkoztatott hiba
A mérőeszköz hibája osztva egy, a mérőeszközre előírt értékkel.
MEGJEGYZÉS:
Ezt az előírt értéket általában vonatkoztatási értéknek nevezik és lehet például a mérőeszköz átfogása vagy skálatartományának felső határa.