Alapfogalmak

A "metrológia" és a "mérésügy" fogalmakat hétköznapi életünkben ritkán használjuk, jelentésük gyakran homályos, jóllehet az általuk takart tevékenység mind a társadalom, mind az egyének életére jelentős mértékben kihat. Néhány kiragadott példa:
- gyógyulásunk függ a pontos méréseken alapuló orvosi diagnózistól, 
- gazdasági sikerünk múlhat azon, hogy precízen elkészített és bevizsgált termékeket gyártunk, 
- a kibocsátott szén-dioxid mennyiség befolyásolja éghajlatunkat, 
- meg kell bíznunk a benzinkút által kiadott üzemanyag mennyiségében.
A rossz, pontatlan mérések alapján rossz döntések születhetnek, veszélyeztetve az élet, a környezet vagy a vagyon biztonságát.
A metrológia, a mérés tudománya az ősidőkig nyúlik vissza. A kereskedelem fejlődése fokozatosan szükségessé tette a mérések világméretű egységesítését. A tudományok fejlődése pedig együtt járt a mérések pontossága és megbízhatósága iránti igény rohamos növekedésével.
A modern társadalmakban a fogyasztó védelme, az áruk és a szolgáltatások mennyiségének és minőségének garantálása állami feladat, amelynek ellátását a jogalkotók törvényekkel, rendeletekkel szabályozzák. Így alakult ki a metrológia "törvényes" ága, a mérésügy. 
A nemzetközi munkamegosztás és a gazdaság világméretű globalizációja szükségessé teszi az áruk és szolgáltatások szabad áramlása előtti adminisztratív akadályok lebontását, amelynek előfeltétele a mérési eredmények és a tanúsítványok kölcsönös elismerése.
Világszerte, így hazánkban is egyre többen foglalkoznak vagy kerülnek kapcsolatba a mérésekkel, így a metrológiai fogalmak, a mérésügyi előírások pontos ismerete nélkülözhetetlen.