A bejelentésnek tartalmaznia kell a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. tv. 22. § (1) bekezdése szerinti adatokat, azaz a szolgáltató nevét, lakcímét, illetve szervezet esetén székhelyét, a folytatni kívánt szolgáltatási tevékenység megjelölését, valamint az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó külön jogszabályban meghatározott adatokat.
Az előbbiekben említett külön jogszabályban meghatározott adatoknak minősülnek a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/F. §-ában megjelöltek, valamint a 213/1996. (XII.23.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerinti adatok. A bejelentés a BFKH internetes oldaláról letölthető nyomtatvány kitöltésével is benyújtható, mely az alábbi linkről tölthető le:
http://www.mkeh.gov.hu/ugyfelszolgalat/nyomtatvanyok
Fentiekkel összefüggésben a bejelentéshez csatolni kell az alábbiakban felsorolt dokumentumokat is:
Amennyiben az utazási vállalkozó vagyoni biztosíték köteles tevékenységet is végez, akkor a fent felsoroltakon túl a kérelemhez csatolni kell az alábbi dokumentumokat is:
Vagyoni biztosíték köteles utazásszervezői tevékenység kapcsán:
Figyelem! Az itt felsorolt nyilatkozatokhoz nyilatkozatmintákat a formanyomtatvány mellékleteként találnak!
A kérelem benyújtásának időpontjához képest 3 hónapnál nem régebben kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal, amelyen az szerepel, hogy az adott személy büntetlen előéletű és foglalkozástól eltiltás vagy utazásszervezői és –közvetítői tevékenységtől eltiltás hatálya alatt nem áll.
A vonatkozó jogszabályi előírások alapján (a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/F. §) utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás által munkavállalóként vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott legalább egy személy, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó vagy az általa határozatlan időre foglalkoztatott, az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység folytatásában személyesen közreműködő személy rendelkezik az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel és szakmai gyakorlattal, valamint nyelvismerettel (a továbbiakban: tevékenységért felelős személy).
Ez tehát azt jelenti, hogy a megfelelő gyakorlatú, képzettségű és nyelvismerettel rendelkező tevékenységért felelős személy foglalkoztatása az utazásszervezői és/vagy utazásközvetítői tevékenység végzésének egyik fontos feltétele.
A tevékenységért felelős személy lehetséges képesítéseit a 213/1996. (XII.23.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése tételesen felsorolja. A felsorolásban középfokú, szakirányú szakképesítések, felsőfokú idegenforgalmi végzettségek is szerepelnek, valamint bármely diplomával rendelkező személyből is válhat tevékenységért felelős személy.
Az előbbiekben hivatkozott képesítéshez kapcsolódóan gyakorlati időt is igazolni kell. A gyakorlati idő mértéke figyelemmel van a vonatkozó képzés szintjére és az érintett képzés időtartamára. Így egy felsőfokú idegenforgalmi diploma mellé csupán 3 év, míg egy szakirányú szaktanfolyam mellé 7 év gyakorlati időt kell igazolni. A nem szakirányú diploma mellé általánosan 5 év gyakorlati idő került meghatározásra.
A gyakorlati időt megfelelően igazolni kell tudni. Ez legkönnyebben az egyes, érintett foglalkoztatási jogviszonyok (belépő és kilépő papírok) alapján tehető meg. A vonatkozó gyakorlatnak igazodnia kell az utazási vállalkozás tevékenységéhez. Ez azt jelenti, hogy egy utazásszervezői tevékenységhez csak utazásszervezői gyakorlat fogadható el, utazásközvetítőnél szerzett tapasztalat nem. Ugyanakkor egy utazásközvetítői tevékenységhez akár utazásszervezői, akár utazásközvetítői tevékenységet végző cégnél szerzett gyakorlat is elfogadható.
Akármilyen képesítési és gyakorlati paraméterrel is rendelkezik az érintett személy, valamennyi esetben szabály, hogy a tevékenységért felelős személynek C1 típusú, azaz felsőfokú nyelvvizsgával, vagy azzal egyenértékű okirattal (pl. külföldön folytatott középiskolai tanulmányokat lezáró érettségi bizonyítvány) kell rendelkeznie és ezt hatóságunk felé igazolni kell.
Ha az utazásszervező által összeállított és nyújtott utazási csomagnak az utazók szállítása is részét képezi, akkor az utazásszervező köteles az utazóra mint kedvezményezett részére megkötött kötelező biztosítással rendelkezni. A biztosításnak fedezetet kell nyújtania az utazás során bármely okból, vagy az utazási vállalkozó fizetésképtelensége miatt szükséghelyzetbe került utazók érdekében teendő intézkedések, így a hazaszállítás és a kényszerű kint tartózkodás költségeinek fedezésére.
A kötelező biztosítás mértéke a fizetésképtelenség elleni védelem kapcsán igazolandó vagyoni biztosíték összegének jellemzően minimum 10 %-a. Amennyiben a nemzetközi utazásszervezői tevékenységet folytató vállalkozó nem menetrendszerinti repülőjárattal (charterjárattal) történő személyszállítást is folytat, úgy a biztosítás összege a vagyoni biztosíték legalább 20%-a.
A kötelező biztosításra vonatkozó szerződés akkor felel meg a 213/1996. (XII.23.) Korm. rendelet rendelkezéseinek, ha tartalmazza azt a kikötést, hogy abban az esetben, ha az utazási vállalkozó nem gondoskodik a kedvezményezett, azaz az utas hazautaztatásáról, illetve a kényszerű kint tartózkodás költségeinek fedezéséről, az ezekre vonatkozó szükséges intézkedéseket a vállalkozó helyett a biztosító megteszi.
A vagyoni biztosíték pénzügyi fedezetet nyújt az előleg, illetve részvételi díj visszafizetésére.
Vagyoni biztosíték lehet hitelintézettel kötött garanciaszerződés, pénzbeli letét, biztosítóval kötött biztosítási szerződés.
A kényszerű kint-tartózkodás és hazaszállítás költségeit fedezni hivatott biztosíték elem csak biztosítási formában lehet igazolható.
A biztosítási szerződést legalább egyévi időtartamra kell megkötni. A hitelintézettel kötött szerződésnek legalább tizennyolc hónapra kell szólnia.
A kényszerű kint-tartózkodás és hazaszállítás költségeit fedezni hivatott biztosítás kockázatviselési időszakának a vagyoni biztosíték időtartamához célszerű igazodnia, illetve ezt a biztosítást sem lehet 1 évnél rövidebb időszakra megkötni.
Igen, de a biztosítékformák együttes alkalmazása esetén a vagyoni biztosíték szolgáltatására kötött szerződésekben rendelkezni kell a fizetési kötelezettség feltételeiről is.
Belföldi és nemzetközi utazásszervezői tevékenységhez szükséges vagyoni biztosíték igazolása.
Belföldi tevékenység alatt a Magyarországon megkezdett és Magyarország határainak átlépésével nem járó utazások szervezését értjük, míg nemzetközi alatt minden ezen halmazon kívül eső utazás megszervezését.
Belföldi utazásszervezés esetén a vagyoni biztosíték mértéke: az e tevékenységből származó, a vagyoni biztosíték alapját képező árbevétel 3%-a, de legalább ötszázezer forint. Induló vállalkozásnál az indulás évére tervezett árbevételről beszélünk. A tevékenységet már végző vállalkozásnál pedig az új időszakra megkötött vagyoni biztosíték alapját a szerződéskötés évére várt, a következő évre tervezett és a megelőző évben ténylegesen realizált árbevételek közül a legmagasabb után kell megkötni.
Nemzetközi utazásszervezői tevékenység esetén: Ez esetben is az e tevékenységből származó vagyoni biztosíték alapját képező árbevétel százalékos mértéke a vagyoni biztosíték alapja. Induló vállalkozásnál az indulás évére tervezett árbevételről beszélünk. A tevékenységet már végző vállalkozásnál pedig az új időszakra megkötött vagyoni biztosíték alapját a szerződéskötés évére várt, a következő évre tervezett és a megelőző évben ténylegesen realizált árbevételek közül a legmagasabb után kell megkötni.
A százalékos mérték és a vagyoni biztosíték összege a nemzetközi utazásszervezői tevékenység jellegéhez igazodik:
A vagyoni biztosítékot a nemzetközi és a belföldi tevékenység együttes végzése esetén külön-külön kell számításba venni és a két tevékenységhez külön-külön kell vagyoni biztosítékot és szükség esetén kötelező biztosítást igazolni.
A vagyoni biztosítékkal kapcsolatos kötelezettség részleteit a 213/1996. (XII.23.) Korm. rendelet 8. §-a rögzíti.
A vagyoni biztosíték alapját képező árbevétel a 213/1996. (XII.23.) Korm. rendelet 8. § (3) bek. a) (belföldi) és/vagy b) ill. c) pontja(i) (nemzetközi) szerinti tevékenység(ek)ből származó, a hitelintézettel kötött garanciaszerződés vagy a biztosítási szerződés megkötésének, illetőleg a pénzbeli letét elhelyezésének évében december 31-éig elszámolt értékesítési nettó árbevétel, a következő évre tervezett értékesítési nettó árbevétel és a hitelintézettel kötött garanciaszerződés, a biztosítási szerződés megkötésének, illetőleg a pénzbeli letét elhelyezésének évét megelőző év értékesítési nettó árbevételének összege közül, a legnagyobb összeg.
Például: egy már működő vagyoni biztosíték köteles utazásszervezői vállalkozásnak majd a 2019. évi vagyoni biztosítékának megállapításánál - a 213/1996. (XII.23.) Korm. rendelet 8. § (3) bek. a) és/vagy b) ill. c) pontja(i) szerinti tevékenység(ek)ből származó – a 2017. évi tényleges értékesítési nettó, a 2018. évi várható értékesítési nettó, ill. a 2019. évi tervezett értékesítési nettó árbevételei közül a legnagyobb nettó árbevételt kell alapul venni a 2019. évre igazolandó vagyoni biztosíték számításánál.
A már működő utazási vállalkozó köteles minden év október 31-éig a BFKH-nak igazolni, hogy rendelkezik a 213/1996. (XII.23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő – a hitelintézettel kötött garanciaszerződés, a biztosítási szerződés megkötése, ill. a pénzbeli letét elhelyezése évét követő év december 31-éig terjedő időszakára szóló - vagyoni biztosítékkal.
Attól függően, hogy az utazásszervező által összeállított és nyújtott utazási csomagoknak a személyszállítás is részét képezi vagy sem, szükségessé válik a vagyoni biztosíték igazolása mellett kötelező biztosítás megkötése is. A személyszállítást is nyújtó utazásszervezőknek ezen biztosíték forma meglétét szintén javasolt a BFKH felé a vonatkozó időpontig igazolni.
Az az utazási vállalkozó, amely vagyoni biztosíték köteles utazásszervezői tevékenység végzésére is rendelkezik jogosultsággal:
• köteles a 213/1996. (XII.23.) Korm. rendelet 8. § (6) értelmében minden év május 31-éig a rendelet 8. § (3) bekezdés a) pontja (belföldi utazásszervezés) és a b) ill. c) pontja (nemzetközi utazásszervezés) szerinti vagyoni biztosíték köteles tevékenység/ek/ből származó megelőző évi tényleges értékesítési nettó árbevételt a BFKH-nak bejelenteni.
• köteles minden év október 31-éig a BFKH-nak igazolni, hogy rendelkezik a 213/1996. (XII.23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő – a hitelintézettel kötött garanciaszerződés, a biztosítási szerződés megkötése, ill. a pénzbeli letét elhelyezése évét követő év december 31-éig terjedő időszakára szóló - vagyoni biztosítékkal.
• Igen, az utazási vállalkozó - szükség esetén - köteles minden év május 31-éig a vagyoni biztosítékot megemelni az előző évi elszámolt értékesítési nettó árbevételhez. Ennek megtörténtét és az árbevételt az utazási vállalkozó köteles a BFKH-nak megfelelően igazolni.
• Továbbá, ha az év folyamán a még nem teljesített utazási csomagok kapcsán befizetett előlegek, részvételi díjak összege 10%-kal több, mint a vagyoni biztosíték alapját képező árbevétel, az utazási vállalkozó köteles 7 munkanapon belül a vagyoni biztosíték összegét az irányadó előlegek és részvételi díjak alapján megemelni és ennek megtörténtét haladéktalanul a BFKH-nak igazolni.
Fontos, hogy a vagyoni biztosíték összegének emelésével egyidejűleg, amennyiben az utazásszervező kötelező biztosítással is rendelkezik, úgy a kötelező biztosításnak az összegét is emelni szükséges!
Az utazási vállalkozó a vagyoni biztosítékot csak e tevékenység megszűnését követően, az utazási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítése után, legkorábban azonban a tevékenység megszűnésétől számított hat hónap elteltével szüntetheti meg.
Nem, a 213/1996. (XII.23.) Korm. rendelet 2. §-ban meghatározott adatok megváltozását és a tevékenység megszüntetését az utazási vállalkozó haladéktalanul köteles a BFKH-nak írásban bejelenteni.
Igen, olyan nyilvántartást szükséges vezetni, amely a 213/1996. (XII.23.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdés szerinti jogcímenként tartalmazza az utazási csomagok értékesítése kapcsán utazók által befizetett előlegek, részvételi díjak azon aktuális összegét, melyekre az utazási vállalkozó szolgáltatást még nem teljesített, valamint amely tartalmazza az utazási csomagok értékesítéséből származó, elszámolt nettó árbevételt és a teljesítési időpontokat. Az utazási vállalkozó köteles e nyilvántartásban szereplő adatokat öt évig megőrizni és hatósági ellenőrzés céljából a Kormányhivatal számára könnyen hozzáférhetővé tenni.