Gyakran ismételt kérdések
Fémjelzési szakterület
Kategória: Fő-oldal » Nemesfém » Fémjelzési szakterületMennyibe kerülnek, hogyan számítja ki a Hatóság a fémjelzésre bemutatott nemesfém tárgyak után fizetendő díjakat?
A díjak a fémjelzési, nemesfémtartalom-vizsgálati és -hitelesítési tevékenységért, valamint az egyenértékűség megállapítási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 57/2006. (VIII. 3.) GKM rendeletben vannak meghatározva. Az igazgatási szolgáltatási díjak számítási alapja a bemutatott tárgyak tömege és darabszáma, tekintettel arra, hogy a fémjelzést megelőző anyagvizsgálat díja a gramm tömegre van vonatkoztatva, a fémjelzési díj az elhelyezett fémjelzések (és egyéb, pl. név, finomság vagy adott esetben Hivataljelzés) darabszámától függ. A fizetendő díj a kettő összege, a tömeg meghatározásánál minden megkezdett grammot egésznek kell számítani.
A bemutatott ékszerekre vonatkozó súlyhatárok csak a tárgy nemesfémből készült részére vonatkoznak?
A nemesfém tárgyak vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról, valamint a hitelesítés és tanúsítás egyenértékűségéről szóló 187/2011. (IX. 14.) Korm. rendelet 3. § 11. pontja értelmében nemesfém tárgy: az aranytárgy, az ezüst tárgy, a platina tárgy és a palládium tárgy. Amennyiben a nemesfém tárgy kész állapotban, kiegészítőivel (pl. drágakövek, díszítések, stb.) együtt tömegében eléri, vagy meghaladja a jogszabályban foglalt súlyhatárt, akkor a tárgy fémjelzési kötelezettség alá tartozik.
Magánszemélyként szeretném a tulajdonomban lévő ékszereket fémjeleztetni, van-e rá lehetőségem?
A nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági tevékenységekről szóló 35/2011. (IX.14.) NGM rendelet 15. § (4) bekezdése alapján a magánszemélyek a tulajdonukban lévő nemesfém tárgyakat fémjelzésre az eredeti vámokmányok, vagy a vámmentességet igazoló okmányok, vagy a tulajdonjogukat igazoló dokumentumokkal együtt mutathatják be a hatóságnak. A tulajdonjog igazolására alkalmas dokumentumok az alábbiak:
-
vásárlást igazoló pénzügyi bizonylat (pl. számla, nyugta),
-
ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott, vagy közjegyző által hitelesített adásvételi szerződés,
-
ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott, vagy közjegyző által hitelesített ajándékozást igazoló okirat,
-
jogerős hagyatéki átadó végzés,
-
jogerős bírósági határozat,
-
árverési jegyzőkönyv, stb.
Tulajdonjogot igazoló dokumentumként csak olyan okiratot tudunk elfogadni, amelyből kétséget kizáróan beazonosítható a fémjelzésre leadott tárgy. Okirati igazolás hiányában a tárgy fémjelzésre nem vehető át.
Mi alapján minősítik a bemutatott nemesfém tárgyakat?
A bemutatott nemesfém tárgyakat a hatóság a fémjelzést megelőzően mintavételi eljárás alapján, alapvetően analitikai anyagvizsgálatnak veti alá, amely a jogszabályi előírásoknak való megfelelőség igazolását célozza. Az előírások alapvetően a finomsági érték megállapítására irányulnak, mivel a nemesfém tárgy finomságának el kell érnie azt a finomsági fokot, melyre a bemutató fémjeleztetni kívánja, csak ekkor lehet azt fémjelzéssel ellátni. A nemesfém tárgyak esetében a jogszabályban megállapított finomsági foktól való negatív eltérés nem megengedett.
Milyen módszerrel kerülnek a fémjelek a tárgyakon elhelyezésre?
A tárgyakon a fémjeleket alapvetően mechanikus eljárással (ún. beütéssel) helyezi el a hatóság, mely végezhető kézzel, vagy a nagy szériában készülő ékszereknél gépi eszközökkel is. Emellett lehetőség van a különösen nagy értékű, sérülékeny nemesfém tárgyak esetében lézerfémjelzést kérni, melynek során az ékszert nem éri fizikai behatás, növelve ezzel a fémjelzés biztonságát. A lézerfémjelzéshez szükség van a bemutató névjel-lenyomatának lézeres eljárással történő elkészítésére is, mivel a lézerfémjelzés kivitelezésénél alapvető, hogy a hamisítások elkerülése érdekében mind a fémjelzés, mind a névjelzés lézeres eljárással kerüljön a tárgyon elhelyezésre.
