Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóság
Hasznos információk
PDF verzió
Nyomtatóbarát verzió

 

FÉMJELZÉSI TEVÉKENYSÉG

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (továbbiakban: Hivatal) Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatósága (továbbiakban: Hatóság) a 187/2011. (IX. 14.) Korm. rendelet 10. §-ában foglaltak alapján, a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfém tárgyakat anyaguk és egyéb törvényes kellékeik megállapítása végett megvizsgálja, és ha a vizsgálat szerint a nemesfém tárgy a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelel, azt annak finomsági fokát igazoló fémjellel ellátja (fémjelzés).

Fémjelzési technikák a következők lehetnek:

  • Beütéssel történő
  • Lézer eljárással elhelyezett
  • Minőségi tanúsítvány kiállítása (Certifikát)
  • Fémjel külső elhelyezése (Plomba, Lapka)

Fémjelzési kötelezettség alá az aranyból, ezüstből, platinából, palládiumból továbbá az e fémek más fémekkel való ötvözeteiből készült ékszerek, dísztárgyak, használati tárgyak, nemesfém tárgyak tartoznak.

A vállalkozás kérheti a birtokában lévő tárgyak vizsgálatát, de fémjelzésüket csak akkor, ha a szervezet szerepel a Hatóság nyilvántartásában és rendelkezik a számára engedélyezett névjellel.

A nemesfém tárgyakat a Hivatal telephelyén (Budapest VIII., Bláthy Ottó utca 3-5.) a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóságnál kell fémjelzés végett bemutatni.

Ügyfélfogadási idő: 

H-Cs: 8.00 -12.00, 13.00-15.00
P: 8.00-12.00

 

A nemesfém tárgyat Fémjelzési Megrendelő lappal együtt kell benyújtani. A megrendelőlapot a valóságnak megfelelően kell kiállítani, feltüntetve a tárgyak fajtájára, darabszámára, tömegére, finomságára és egyéb törvényes kellékeire vonatkozó pontos adatokat. A Hatóság a bemutatott nemesfém tárgyakat tömegük pontos megállapítása mellett veszi át és azokat fémjelzés után az átvételkor kiadott elismervény bevonása ellenében, a díj megfizetését követően adja vissza a bemutatónak.

Ha valamely fémjelzett tárgy alakja vagy anyaga javítás vagy átdolgozás következtében lényegesen megváltozik, a javítást vagy átdolgozást végző gazdálkodó szervezet a tárgyat újból köteles vizsgálat és esetleges fémjelzés céljából bemutatni.

Ha a bemutató a vizsgálat eredményét kifogásolja, az anyag minőségi megállapításának ismételt (döntő) vizsgálatát kérheti. A döntővizsgálat költségét - ha kifogása alaptalannak bizonyult - a bemutató viseli.

Magyarország nemzetközi szerződés alapján tagja a Fémjelzési Konvenciónak, melynek fémjeleit jelenleg tizenkilenc tagország használhatja fémjelzés céljából. A bemutató kérheti tárgyainak ezekkel a fémjelekkel történő jelzését is, melynek költségei minden tekintetben megegyeznek a magyar fémjelzés esetében felszámított díjakkal.

AZ EU tagországaiból származó nemesfém tárgyak tekintetében lehetőség van arra, hogy egy adott ország által beütött fémjeleket egyenértékűnek ismerje el Magyarország, amennyiben a tagország fémjelzési eljárása minden tekintetben azonos védelmet nyújt a hazaihoz képest a fogyasztó számára.

Az ún. egyenértékűségi eljárás eredményes lefolytatása után az adott ország fémjelzését minden tekintetben a Magyarországon készült jelzésekkel egyenértékűnek fogadjuk el, azokat fémjelzésre bemutatni nem kell, a továbbiakban forgalomképes árunak minősülnek, amennyiben el vannak látva az adott országban regisztrált, vagy magyar névjelzéssel.

A fémjelzési eljárás határideje:


 

(A fenti táblázat eredeti méretben elérhető a képre történő kattintással)

A nemesfém tárgyak közül mentes a fémjelzési / névjelzési kötelezettség alól a 187/2011. (IX. 14) Korm. Rendelet 4 § szerint:

……..”

4. § (1) Fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfém tárgy – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag a nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági tevékenységekről szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: miniszteri rendelet) meghatározott névjellel és fémjellel hozható forgalomba.

 (2) Nem kell névjellel ellátni azt a nemesfém tárgyat, amely

a) hordozza a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alapján a fémjelzést végző, az Egyezményben részes tagállamban nyilvántartásba vett névjelet vagy a magyar fémjellel egyenértékű fémjelzést végző országban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett névjelet;

b) a (3) bekezdés szerint mentes a fémjelzési kötelezettség alól; valamint

c) a 2. § szerint mentes a fémjelzési kötelezettség alól.

(3) A nemesfém tárgyak közül mentes a fémjelzési kötelezettség alól:

a) a külföldi megrendelésre, illetve külföldön történő forgalomba hozatal céljára készült nemesfém tárgy,

b) az olyan nemesfém tárgy, amely kizárólag tudományos, egészségügyi, oktatási vagy ipari célt szolgál,

c) Magyarország területén vagy más országban bármikor fizetési eszközként használt nemesfém felhasználásával készült pénz, amennyiben nincs az e rendelet hatálya alá tartozó nemesfém tárggyal forrasztás útján összeillesztve,

d) az érem és féldombormű,

e) azon nemesfém tárgyak, melyek kora meghaladja vagy meghaladhatja az 50 évet és a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 64. § d) pontja szerinti hatóság a kulturális javak körébe tartozónak minősíti,

f) a magánszemély és a vallási közösség tulajdonában levő, valamint a muzeális intézmény alapleltáraiban szereplő nemesfém tárgy addig, amíg forgalomba hozatal vagy értékesítés céljából nem kerülnek nemesfém tárgyak raktározásával, árusításával foglalkozó személyhez,

g) a nemesfémből vagy annak ötvözeteiből készült tömbök, rudak, lemezek, huzalok és félkész gyártmányok,

h) a nemesfémből vagy annak ötvözeteiből készült huzal felhasználásával előállított paszományok, rojtok, zsinórok és szövetek,

i) az arany, platina és palládium ékszer és alkatrész egy gramm súly alatt,

j) az ezüst ékszer és alkatrész két gramm súly alatt,

k) a zománccal, gyönggyel és drágakővel teljesen borított ékszertárgy,

l) az Egyezmény részes tagállamaiból származó és az Egyezmény szerinti Közös Ellenőrző Jellel ellátott nemesfém tárgy, valamint

m) a miniszteri rendeletnek megfelelően fémjelzett tárgynak minősülő, az arany és ezüst áruk finomsági tartalma, ellenőrzése s fémjelzése iránt című 1868. évi XVIII. törvény, a fémjelzésről szóló 1936. évi IV. törvénycikk és a nemesfémtárgyakról és fémjelzésükről szóló 1965. évi 14. törvényerejű rendelet alapján magyar fémjellel ellátott nemesfém tárgy.

(4) A (3) bekezdés b), c) és k) pontjai szerinti mentességről a hatóság a készítő vagy a kereskedő kérelmére, a kérelemben megjelölt indokok, valamint a nemesfém tárgy méretének, illetve sajátosságainak figyelembevételével dönt.

……”

A fémjelzési és anyagvizsgálati díjakat a 57/2006. (VIII. 3.) GKM rendelet tartalmazza.


Rovatszerkesztő:
Serczel Petra                                                            
Telefon:  (1) 333-0147
Fax:        (1) 210-2171
E-mail: nehiti--.at.--mkeh.gov.hu  mailto:nehiti--.at.--mkeh.gov.hu              

Az utolsó módosítás dátuma: 2016-01-15
    Pénztárgép tájékoztató
  
 
 MKEH-EFER
 
 

Kormányhivatalok

Kormányablak

Új Széchényi terv

Ügyfélkapu
Magyarország.hu
Termékinformációs pont
EUR-Lex

IMI
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
EU Vonal
TARIC
Közadatkereső
   CE
 
Ecopliant
 
NAV
 
  
 
  Felvonók üzemeltetése és ellenőrzése


  Gázpalack egyszerű jogosultságszerzés