Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóság
Hasznos információk
PDF verzió
Nyomtatóbarát verzió

Általános tudnivalók

A Pmt. szerinti belső szabályzat kialakításához felvilágosítás kérhető:

Nemesfémhitelesítési és Pénzmosás Felügyeleti Osztály

1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 3-5. 
I. em. 120. szoba

Telefonszám: +36 1 333-0147/ 124, 103 mellék
Telefax szám: +36 1 210-2171
E-mail cím: npfo--.at.--bfkh.gov.hu

 

 

T Á J É K O Z T A T Ó

a Pmt.-ben és a Kit.-ben bekövetkezett változásokról a nemesfémmel kereskedők és az árukereskedők részére a Pmt.-ben és a Kit.-ben meghatározott belső szabályzat elkészítéséhez és átdolgozásához

 

Jelen tájékoztató célja, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: hatóság), mint a nemesfémmel kereskedők és az árukereskedők felett felügyeletet ellátó szerv, felhívja ügyfelei figyelmét - a teljesség igénye nélkül - a jogszabályokban bekövetkezett változások közül a legfontosabbakra, melyek a nemesfémmel kereskedőket és az árukereskedőket érinti.

A Tájékoztató mellékletei tartalmazzák a szükséges iratmintákat és nyomtatványokat is.

KÉRJÜK, SZÍVESKEDJEN FGYELMESEN ELOLVASNI EZT A TÁJÉKOZTATÓT, ÉS EZEK UTÁN KÉSZÍTSE EL SAJÁT BELSŐ SZABÁLYZATÁT.

 

I. A szolgáltató Pmt. szerinti belső szabályzata

 

2017. június 26. napján két, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása szempontjából nagyon fontos törvény lépett hatályba: az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.) és a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban Pmt.). A Pmt. 2017. június 26. napján helyezte hatályon kívül a korábbi 2007. évi CXXXVI. számú pénzmosás elleni törvényt.

A Pmt. 77. § (1) bekezdés végrehajtására született két fontos, a nemesfémmel kereskedőkre és az árukereskedőkre is vonatkozó miniszteri rendelet: a 21/2017. (VIII. 3.) NGMr. mely a belső szabályzat kötelező elemeiről rendelkezik, valamint a 77. § (2) bekezdésében adott felhatalmazás alapján a 33/2017. (X. 26.) NGMr. (a továbbiakban: útmutató), ez utóbbi határozza meg azokat a részletszabályokat, melyeket a szolgáltatóknak a belső szabályzat elkészítésénél figyelembe kell venni. Az útmutató rendeleti szintre emeli azokat az alkalmazandó szabályokat, melyek korábban csak felügyeleti intézkedés (nem jogszabály) keretében fogalmazódtak meg, ezáltal az útmutató tartalma is Pmt. szerinti kötelezettségnek minősül, betartásuk kötelező a szolgáltatók számára.

A Pmt. 65. §-ának értelmében minden nemesfémmel kereskedő szolgáltatóknak továbbra is kötelességük belső szabályzatot készíteniük, melyet a hatóság hagy jóvá. A Pmt. 65. § (9) bekezdés értelmében a jóváhagyásra benyújtás határideje a nyilvántartástól számít és a korábbi 90 napról 45 napra módosult. Ha a jogszabályban, vagy a szolgáltató belső eljárásrendjében változás következik be, valamint ha új kockázatértékelést készít, abban az esetben a szolgáltató a bekövetkezett változást követően köteles harminc napon belül a belső szabályzatát felülvizsgálni és azt szükség esetén módosítani, ezt azonban nem kell megküldeni a hatóság részére.

A Pmt. 65. § (6) bekezdés értelmében az árukereskedő belső szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja a Pmt. szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a belső szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Az árukereskedők tehát továbbra is önként jelentkeznek be a Pmt. hatálya alá. A Pmt. rendelkezéseinek értelmében 2017. október 31. napját követően kizárólag a hatóság nyilvántartásában szereplő árukereskedő fogadhat el 2,5 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzfizetést.

A belső szabályzatot a hatóság ekkor hagyja jóvá (akár kérelemre akár felügyeleti eljárás során) ha az megfelel a Pmt. és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeknek, valamint jogszabállyal és a Pmt. céljával (új elem) nem ellentétes.

Az Európa Tanács Moneyval országjelentésében Magyarország részére megfogalmazott pénzmosás elleni ajánlások végrehajtásáról készített akciótervről szóló 1688/2017. (IX. 22.) Korm. határozat rendelkezései szerint a hatóság a szolgáltatók részére tájékoztatókat bocsát ki és útmutatókat a kockázatértékelés elkészítéséhez, valamint a Pmt. és a Kit. alkalmazása tekintetében.

A Nemzeti Kockázatértékelés 2017-ben aktualizált változatának szolgáltatók számára készített változatát regisztrált (vagy árukerekedőként nyilvántartásba vételüket kérni szándékozó) ügyfeleink titoktartási nyilatkozat ellenében e-mailben kérhetik a hatóságtól

 

II. A meglévő belső szabályzatok átdolgozási kötelezettsége

 

Azok a szolgáltatók, akiknek a Pmt. 80. § (1) bekezdése értelmében a belső szabályzat tekintetében átdolgozási kötelezettség áll fenn (2017. június 26. napján már a hatóság által nyilvántartott ügyfél, akár nemesfémmel akár egyéb áruval kereskedő), csak az átdolgozás tényét kötelesek írásban bejelenteni a hatóság által külön kidolgozott minták szerint.

Az átdolgozásnál megadott forgalmi és értékesítési adatok alapján a nemesfémmel kereskedőknek van lehetőségük, hogy az egyszerű, vagy az általános minta felhasználásával dolgozzák át korábbi belső szabályzatukat attól függően, hogy kockázatértékelés elkészítésére kötelezettek vagy sem.

Az átdolgozás bejelentésében a hatóság a kereskedelmi forgalomra vonatkozó adatok megadását is kéri a szolgáltatóktól, mert a Pmt. 28. §-a értelmében a felügyeletet ellátó szerveknek is kell kockázatértékelést készíteni az általuk felügyelt szektorra nézve.

Kérjük, hogy az átdolgozásra kötelezettek  NE KÜLDJÉK BE  A SZABÁLYZATUKAT a hatóságnak, a hatóság majd felügyeleti ellenőrzés során fogja azokat bekérni és jóváhagyni az általa kiválasztott ütemezésben.

A szabályzatok átdolgozásának bejelentése a mellékletben szereplő nyomtatvány kitöltését követően annak 1 eredeti példányának postázásával, vagy az npfo--.at.--bfkh.gov.hu címre (szkennelt, aláírt példány) való megküldéssel történhet.

A bejelentés megküldésére

 

2018. január 27. napjáig

biztosít határidőt - joghátrány kiszabása nélkül - a  hatóság.

A határidő elmulasztása a Pmt. 69. § (1) bekezdésben leírt joghátrányokat vonja maga után.

Felhívjuk az árukereskedők figyelmét, hogy azokat a szolgáltatókat, akik nem jelentik be belső szabályzatuk átdolgozását (ezzel a Pmt.-ben meghatározott új kötelezettségek elfogadását) és nem is kérik törlésüket a nyilvántartásból, a hatóság hivatalból törli az árukereskedőkről vezetett nyilvántartásból, mert ők a Pmt. jelentős mértékben történt megváltozása miatt már nem jogosultak elfogadni 2,5 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó készpénzfizetést.

 

III. Értékhatárok

 

A Pmt. egyik legfontosabb változása, hogy árukereskedőkre vonatkozóan 2,5 millió (kétmillió-ötszázezer) forintra csökkent a készpénz elfogadásának határa, vagyis az árukereskedő abban az esetben köteles bejelentkezni a Pmt. hatálya alá, amennyiben tevékenysége folytatása során elfogad 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, valamint a Pmt. 14. § (4) bekezdés értelmében már a 300 ezer forintot elérő vagy meghaladó készpénzfizetésnél bizonyos adatokat rögzíteni kötelesek, azonosan a nemesfémmel kereskedőkkel.

Az árukereskedő akkor jogosult ilyen mértékben elfogadni készpénzt, ha a hatóság nyilvántartásba vette és a Pmt. szerinti belső szabályzatát jóváhagyta.

Nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőkre változatlanul a 3,6 millió Ft-os és a 300 ezer Ft-os összeghatár az irányadó.

 

IV. Ügyfél-átvilágítás

 

Az ügyfél-átvilágítási kötelezettségről a Pmt. a 6. §-a rendelkezik, melynek értelmében az alábbi esetekben kötelező a szolgáltatónak ügyfél-átvilágítást végeznie:

  • üzleti kapcsolat (szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony) létesítésekor;

  • nemesfémmel kereskedők esetében 3,6 millió forintot elérő vagy azt meghaladó ügyleti megbízás teljesítésekor;

  • árukereskedő szolgáltatók esetében 2,5 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű megbízás készpénzben történő teljesítésekor.

A nemesfémmel kereskedő és az árukereskedő köteles a Pmt. 14. § (4) bekezdés értelmében a 300 ezer forintot elérő vagy meghaladó készpénzfizetésnél bizonyos adatokat rögzíteni a Pmt. 6. §-ának végrehajtása érdekében.  

A 3,6 millió forintos és a 2,5 millió forintos értékhatárhoz kötött ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed továbbá az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az említett összegeket. Árukereskedőnél ez a részletfizetésre is vonatkozik.

A szolgáltatóknak erre folyamatosan figyelemmel kell lennie, az értékhatárok egyes vásárlói által történő elérését az adott vásárló 300 ezer Ft-ot meghaladó ügyleteinek göngyölítésével kell kiviteleznie.

Az árukereskedők számára a Pmt. a korábbiakhoz képest jelentős mértékben szigorította az ügyfél-átvilágítási előírásokat, bevezette a 2,5 millió Ft-os és 300 ezer Ft-os értékhatárt, a göngyölítési kötelezettséget, ami - többek között - jelentős nyilvántartási és egyéb feladatokkal jár.

 

V. Az ügyfelek azonosítása

 

A szolgáltató köteles a Pmt.-ben meghatározott esetekben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt és a tényleges tulajdonost azonosítani (ügyfél-átvilágítás) és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. Az azonosítás adatlapok kitöltésével történik. Az ügyfél-átvilágításnál az ügyfél adatait a szolgáltató köteles rögzíteni, és az adatlapokat aláírni (azok helyességéért ő felel), a tényleges tulajdonosról és a kiemelt közszereplői minőségről az ügyfél nyilatkozik, és azokat a nyilatkozatokat az ügyfél írja alá.

Fontos változás, hogy azonosításra felhasznált, a személyazonosság és a jogi személy/egyéb szervezet igazolására bemutatott okiratokról a Pmt. 7. § (8) bekezdés szerint másolatot el kell készíteni és azokat az azonosításkor tett nyilatkozatok és adatlapok mellékleteként tárolni szükséges, tehát ez már nem az ügyfél hozzájárulásán múlik, hanem törvényi előírás. 

 

VI. Az azonosítás adattartalma

 

A Pmt. 7. §-ának értelmében a szolgáltató köteles meghatározott esetekben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. Az azonosításkor rögzítésre kerülő adattartalom változott a korábbiakhoz képest, a szolgáltató az alábbi adatokat köteles rögzíteni:  

1.) természetes személy esetén:

  1. a) családi és utónevét,

  2. b) születési családi és utónevét,

  3. c) állampolgárságát,

  4. d) születési helyét, idejét,

  5. e) anyja születési nevét,

  6. f) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

  7. g) azonosító okmányának típusát és számát;

2.) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén:

  1. a) nevét, rövidített nevét,

  2. b) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címét,

  3. c) főtevékenységét,

  4. d) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,

  5. e) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait,

  6. f) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát.

Az ügyfélnek nyilatkoznia kell, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e. Fontos változás, hogy ez a kötelezettség már nem csak a külföldi lakóhellyel rendelkezőkre vonatkozik, valamint a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának és hozzá közel állónak is nyilatkoznia kell erről.

A kiemelt közszereplőkre vonatkozó előírás azokra a „fontos közfeladatot ellátó személyek”-re vonatkozik, akiket a Pmt. 4. § (2) bekezdés felsorol, megadva a tisztségek Magyarországon használatos pontos megnevezését is, a (3) bekezdés a közeli hozzátartozó fogalmát, a (4) bekezdés a közeli kapcsolatban álló személy meghatározását tartalmazza.

300 ezer Ft-ot elérő vagy meghaladó ügyletnél csak korlátozott adatokat rögzít a szolgáltató, mely alapján az ügyletek összetartozását meg tudja majd állapítani (göngyölítés). Ez esetben sem a tényleges tulajdonosról, sem a kiemelt közszereplőről nem kell nyilatkozni.

 

VII. Nyilatkozat a tényleges tulajdonosról

 

A Pmt. szerint a természetes személy ügyfél köteles nyilatkozni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. A Pmt. meghatározza, hogy a szolgáltató a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatban mely adatokat köteles kérni.

A fentieken túlmenően a szolgáltató köteles nyilatkoztatni az ügyfelet arról is, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha igen, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. mely pontja alapján [Pmt. 4. § (2) bekezdés] minősül kiemelt közszereplőnek.

Ha a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, a szolgáltató az ügyfelet ismételt nyilatkozattételre szólítja fel.

A szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Tájékoztatjuk az ügyfeleket, hogy a Pmt. 25. § (1) bekezdésében említett központi nyilvántartás még nem valósult meg.

 

VIII. Eljárás kiemelt közszereplő esetén

 

Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat.

A szolgáltató köteles intézkedéseket tenni a nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésre álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.

Kiemelt közszereplő (ideértve a közeli hozzátartozót valamint a vele közeli kapcsolatban álló személyt is) esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató belső szabályzatban meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor. A szolgáltató a kiemelt közszereplővel létesített üzleti kapcsolat figyelemmel kísérését a belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajtja végre.

Ezek részleteit a szolgáltató belső szabályzatában köteles meghatározni.

 

IX. Nyilatkozat a pénzeszközök forrásáról

 

A Pmt.-ben jelentős változás, hogy ha az azonosítandó természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, nyilatkozatának tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat. A fogalom szerepel a minta-szabályzatokban.

Ugyancsak nyilatkoztatni kell az ügyfelet a pénzeszköz forrásáról a húszmillió Ft-ot elérő vagy meghaladó készpénzfizetéskor.

A szolgáltató egyéb, a belső szabályzatában meghatározott esetben is kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó nyilatkozatot.

 

X. Megerősített eljárás esetei

 

A Pmt. 16. §-ában a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések körében rendelkezik az ún. megerősített eljárásról. A szolgáltató ezen eljárást - többek között - a kiemelt közszereplővel létesített üzleti kapcsolatának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében alkalmazza.  A törvény felhatalmazása alapján a megerősített eljárás esetköreit és feltételrendszerét az útmutató és a belső szabályzat határozza meg. Ilyenkor többletinformációkat szerez be a szolgáltató.

 

XI. Kockázatértékelés

 

A kockázatértékelésen alapuló megközelítés a Pmt. egyik olyan új alapelve, mely a felügyeletek és a szolgáltatók eljárásait is alapvetően meghatározza.

A Pmt. 27. §-ában határozza meg a szolgáltatók számára ezt az új kötelezettséget, a kockázatértékelés elkészítésének kötelezettségét. Ennek értelmében a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján – a szolgáltató jellegével és méretével arányos – belső kockázatértékelést készíteni, köteles ügyfeleit kockázati kategóriákba sorolni mely lehet: magas, átlagos, és alacsony. A Pmt.-ben foglaltakon kívül az útmutató határoz meg további részletszabályokat, amikre a szolgáltatónak tekintettel kell lennie saját kockázatértékelésének elkészítése során.

Az elkészített belső kockázatértékelést a szolgáltató köteles írásban rögzíteni, naprakészen tartani (minden év január 31. napjáig aktualizálni) és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani a felügyeleti tevékenység gyakorlása során.

Nemesfémmel kereskedők esetében a kockázatértékelés elkészítésének mellőzése

A Pmt. 27. § (4) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy az útmutató meghatározzon olyan eseteket (szolgáltatói kört) amikor a belső kockázatértékelés elkészítése mellőzhető. Ez azokat a szolgáltatókat érintheti, akik kis forgalmat bonyolítanak.

Az útmutató szerint erre akkor van lehetőség, ha a nemesfémmel kereskedő nyilatkozik arról, hogy nemesfém tárgyakra vonatkozó kereskedelme során nem fogad el 300 ezer (háromszázezer) forintot elérő vagy meghaladó értékben készpénzt egy ügyleti megbízás során - mintegy önkéntesen alávetik magukat annak a követelménynek, hogy 1000 EUR-ben korlátozzák a készpénz elfogadását - valamint a nemesfémmel kereskedő nemesfém értékesítésből származó előző éves vagy – a tevékenységét a tárgyévben megkezdő, a kereskedelmi hatóság által nyilvántartásba vett nemesfémmel kereskedő – várható éves árbevétele nem haladja meg az évi 10 (tíz) millió forintot. Ezek tehát együttes feltételek, mindkettő fennállása szükséges a mentesüléshez. A forgalmi adatok a nemesfém értékesítésre vonatkoznak, vagyis nem a szolgáltató összes forgalmára, hanem csak nemesfémből származó éves árbevételre.

A forgalomra vonatkozó nyilatkozat a Pmt. 80. § (1) bekezdés szerint szabályzat átdolgozásakor is előírás, ezt a hatóság kéri a nemesfémmel kereskedőktől az írásbeli tájékoztatás keretében.  

A kockázatértékelés elkészítése alóli mentességének alátámasztására a nemesfémmel kereskedő köteles a hatóság részére minden év május 31. napjáig az előző év nemesfém forgalmáról jelentést tenni.

A kockázatértékelés elkészítése alól mentesülő nemesfémmel kereskedő szolgáltatók számára a hatóság olyan mintaszabályzatot készít el, melyet csak néhány forgalmi adattal és aláírással kell ellátni az arra jogosult kereskedőnek, más részletes kidolgozást nem igényel részéről (egyszerűsített szabályzat).

 

A felügyelet álláspontja szerint a nemesfémmel kereskedők jelentős hányada számára ez jelentős könnyebbséget jelent, mert lehetőségük nyílik arra, hogy a kockázatértékelés alól mentesülve a szolgáltatók jelentős részének adminisztratív terhei csökkenjenek.

FONTOS, hogy ezek a nyilatkozatok beérkezzenek a felügyelethez, ezért kérjük, ezeket megtenni időben szíveskedjenek.

A forgalomra vonatkozó nyilatkozatokat a felügyelet szúrópróbaszerűen ellenőrzi, ha annak valótlanságát lehet megállapítani, a felügyelet a szolgáltatót a magas kockázatú kategóriába sorolja és joghátrány kiszabására is sor kerülhet.

 

Az árukereskedőknek minden esetben kötelességük elkészíteni a saját kockázatértékelésüket, mert csak azok a kereskedők jelentkeznek be a Pmt. hatálya alá, akik jelentősebb forgalmat bonyolítanak le.

Árukereskedők tehát nem alkalmazhatnak egyszerűsített Pmt. szerinti belső szabályzatot.

 

XII. A kijelölt személy bejelentése

 

A Pmt. 31. §-ának értelmében a szolgáltató a kijelölt személy nevéről, beosztásáról, elérhetőségéről a tevékenysége megkezdésének időpontjától, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a változástól számított öt munkanapon belül köteles tájékoztatni a NAV FIU-t. A kijelölt személy bejelentését annak a szolgáltatónak is újból meg kell tennie, aki már ezt korábban megtette!

A szolgáltatónak a kijelölt személyt be kell jelentenie a NAV felé. A bejelentésre szolgáló dokumentum a www.nav.gov.hu honlapon megtalálható VPOP_KSZ17 nyomtatvány, melyet kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani.

 

XIII. Belső ellenőrző és nyilvántartási rendszer működtetése, nyilvántartás, szűrés

 

Fontos változás, hogy a szolgáltatóknak az ügyletek és ügyfelek szűrését kell biztosítani különböző szempontok alapján, mindez a monitoring rendszer működését biztosítja. A szolgáltató kötelessége biztosítani, hogy a belső ellenőrző és információs rendszer képes legyen az üzleti kapcsolat személyes adat, ügyfél-azonosító szám, ügylettípus vagy összeghatár szerinti keresésére. A szolgáltatónak további kötelessége biztosítani, hogy a belső ellenőrző és információs rendszer képes legyen a benne rögzített adatoknak a Pmt.-ben meghatározott időtartam alatt visszakereshetőséget lehetővé tevő nyilvántartására.

 A szolgáltatóknak ki kell dolgozniuk névtelenséget biztosító belső bejelentési rendszert, azokra az esetekre, amikor a saját vezető, vagy más foglalkoztatott sérti meg a jogszabályi rendelkezéseket. Ezeket a szabályokat a belső szabályzat megfelelő mellékletében kell kidolgozni.

 

XIV. Képzési program, oktatás

 

A kockázatértékelés elkészítésére köteles szolgáltató az azonosítást végző alkalmazottainak a munkaviszony kezdetét követő15 napon belül, jogszabályváltozást, belső szabályzat változását követő 15 napon belül, valamint ettől függetlenül legalább évente egy alkalommal képzést tart legalább az alábbi témákra kiterjedően:

  1. a) belső szabályzat foglalkoztatottakra vonatkozó elemei a belső eljárási rend figyelembevételével,

  2. b) pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok,

  3. c) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezések foglalkoztatottakat érintő elemei,

  4. d) ügyfél-átvilágítás gyakorlata, a rögzítendő adatok köre, kiemelt közszereplők, valamint

  5. e) a bejelentési kötelezettség esetei a kockázatértékelés során.

 

A kockázatértékelés elkészítésére kötelezett szolgáltató vezetője vagy a szabályzat átdolgozásáért felelős személy köteles kétévente a kereskedelmi hatóság, a szakmai érdekképviselet vagy egyéb szervezet által szervezett képzésen részt venni. A köztelezettség elmulasztása joghátrányt vonhat maga után.

A kockázatértékelés elkészítésére nem kötelezett szolgáltató köteles a belső szabályzatról, az ügyfél-azonosítás menetéről valamennyi belépő alkalmazott részére a munkaviszony kezdetét követő 5 napon belül képzést tartani, valamint bármely, a Pmt.-t vagy az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezéseket érintő változásról a kihirdetést követő 5 napon belül írásban értesíteni.

 

XV. Távollévők közti azonosítás szabályai

 

Jelentős változás, hogy a kockázatértékelésre kötelezett szolgáltató akkor alkalmazhat működése során ügyfél-azonosítást távollévő ügyfeleknél, ha működtet olyan előzetesen auditált, elektronikus hírközlő eszközt (valós idejű kép- és hangátviteli rendszer), melynek részleteit az útmutató szabályozza.

Ennek megfelelően 300 ezer Ft-ot elérő vagy meghaladó készpénz elfogadásánál (pl. utánvét) a csomagküldésnek feltétele ilyen rendszer működtetése.

 

XVI. Felügyelet, az alkalmazott joghátrányok

 

A Pmt. 69. § (1) bekezdés alapján a hatóságnak széleskörű joghátrányok kiszabására van lehetősége.

Külön intézkedésként szerepel, hogy a belső szabályzat átdolgozására és a szabályzat bemutatására hívhatja fel a felügyelet a szolgáltatót.

A Pmt. bevezette a nyilvántartásból való törlés lehetőségét a nemesfémmel kereskedők és árukereskedők esetében is, továbbá a bírság mértéke megemelkedett, 100 ezer Ft-tól 400 millió Ft-ig terjedhet.

Új lehetőség, hogy a szolgáltató vezetőjének vagy a jogsértésért felelős foglalkoztatott felelősségre vonását kezdeményezheti a felügyelet, valamint a szolgáltató vezetői jogkörének felfüggesztését vagy visszavonását is kezdeményezheti.

 

 XVII. Az új pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény

alapján készítendő belső szabályzat

 Kijelölt személy

A Kit. előírja, hogy a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató köteles kijelölni egy vagy több személyt, akik a NAV FIU számára küldött bejelentések továbbításáért felelnek.

Ez a személy azonos lehet a Pmt.-ben megnevezett kijelölt személlyel.

A szolgáltatónak lehetősége van, hogy a VPOP_KSZ17 nyomtatvány megfelelő kitöltésével jelezze, amennyiben a Kit. szerinti kijelölt személy megegyezik a Pmt. szerinti kijelölt személlyel.

Szűrőrendszer

A Kit. szerint a szolgáltatónak rendelkeznie kell olyan szűrőrendszerrel, amely képes biztosítani a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ Biztonsági Tanács (a továbbiakban: ENSZ BT) határozatok végrehajtását.

A szolgáltató e szűrések során az általa rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatait összeveti az uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint az ügyleti megbízás elfogadásakor. A Kit. 3. § (5) bekezdése szerinti tájékoztató közzétételét követően a saját ügyfélállománya vonatkozásában a szűrést elvégzi.

A szűrést az évi több mint tízezer tranzakciót lebonyolító szolgáltató a háromszázezer forintot meghaladó ügyleteikre vonatkozóan kizárólag automatikusan működő szűrőrendszer (informatikai rendszer) alkalmazásával hajthatja végre, amely képes a szolgáltató által rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatainak az uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival való összehasonlítás elvégzésére.

A szűrést az évi tízezer tranzakciónál kevesebb tranzakciót lebonyolító szolgáltató manuálisan működő szűrőrendszer alkalmazásával is végrehajthatja, amely egy, a szolgáltató által rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatainak az uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival való összehasonlítására alkalmas, nem automatikus eljárás.

 

XVIII. Mintaszabályzatok

 

Bár a Pmt. már nem teszi kötelezővé a mintaszabályzat elkészítését, a hatóság úgy döntött, hogy a belső szabályzatok elkészítésének és átdolgozásának megkönnyítésére

Mintaszabályzatokat bocsát a szolgáltatók rendelkezésére, melyek az alábbiak:

1./ Nemesfémmel kereskedők egyszerűsített belső szabályzata (kockázatértékelés elkészítése alól mentesülő szolgáltatók számára) mellékletekkel

2./ Nemesfémmel kereskedők belső szabályzata (kockázatértékelésre kötelezett szolgáltatók) mellékletekkel

3./ Árukereskedők belső szabályzata mellékletekkel

 

XIX. Egyéb nyomtatványok

 

A Pmt. szerinti belső szabályzatok átdolgozási kötelezettségének bejelentésére szolgáló, a Pmt. 80. § (1) bekezdés szerinti nyomtatványok:

1./Nemesfémmel kereskedők bejelentése

2./Árukereskedők bejelentése

 

A Pmt. szerinti belső szabályzatok jóváhagyására vonatkozó Kérelmek:

  1. Nemesfémmel kereskedők kérelme a szabályzat jóváhagyására

  2. Árukereskedők kérelme a szabályzat jóváhagyására és nyilvántartásba vételre

Nemzeti Kockázatértékelés kérhető és a szabályzatok átdolgozásának bejelentése az npfo--.at.--bfkh.gov.hu címre történhet, vagy postai úton levélben.

 

XX. Büntetőjogi rendelkezések

 

A hatályos Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) jelentősen átalakította a pénzmosási tényállást a korábbi (1978. évi IV. törvény) büntető törvénykönyvhöz képest.

A pénzmosással kapcsolatos büntetőjogi rendelkezések a következők:

Terrorizmus finanszírozása

318. § (1) Aki terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt, vagy terrorcselekmény elkövetésére készülő személyt vagy rá tekintettel mást anyagi eszközzel támogat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése vagy terrorista csoport tagja érdekében valósítja meg, vagy a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 (3) E § alkalmazásában anyagi eszközön a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott eszközöket, jogi dokumentumokat és okiratokat kell érteni.”

Értelmező rendelkezés

319. § A 315. és a 318. § alkalmazásában terrorista csoport a három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja terrorcselekmény elkövetése.”

Pénzmosás

„399. § (1) Aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó

  1. a) dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy

  2. aa) az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy

  3. ab) a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott büntetőeljárást meghiúsítsa,

  4. b) dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog található, eltitkolja, vagy elleplezi,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot

  1. a) magának vagy harmadik személynek megszerzi,

  2. b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez,

ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki bűncselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából

  1. a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,

  2. b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást

  1. a) üzletszerűen,

  2. b) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,

  3. c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,

  4. d) hivatalos személyként vagy

  5. e) ügyvédként

követik el.

(5) Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

  1. § (1) Aki a más által elkövetett bűncselekményből származó

  2. a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,

  3. b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

  1. a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,

  2. b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve

  3. c) hivatalos személyként

követik el.

(3) Nem büntethető az (1)-(2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.”

A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása

401. § Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Értelmező rendelkezés

„402. § (1) A 399-400. § alkalmazásában dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja.

(2) A 399-400. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni.”

 

A hatóság a szolgáltatók részéről felmerülő kérdéseket az oktatás keretében, a honlapon (Gy.I.K.) és hírlevélben válaszolja meg a  szolgáltatók részére.

Kérjük, a fentiek szerint szíveskedjenek eljárni.

 

A további részletekről a felügyeletet ellátó szerv Budapest Főváros Kormányhivatala, mint kereskedelmi hatóság Nemesfémhitelesítési és Pénzmosás Felügyeleti Osztály munkatársai adnak felvilágosítást.

A Nyilvántartások menüpontban szerepelnek azok az árukereskedelemmel foglalkozó vállalkozások, melyeket a hatóság nyilvántartásában regisztrált.

 


Rovatszerkesztő:
Serczel Petra                                                            

Telefon:  +36 1 333-0147 
Fax:        +36 1 210-2171
E-mail: nnyevo--.at.--bfkh.gov.hu

 


Az utolsó módosítás dátuma: 2017-11-28