Általános tudnivalók

T Á J É K O Z T A T Ó

a Pmt.-ben és a Kit.-ben bekövetkezett változásokról a nemesfémmel kereskedők és az árukereskedők, kulturális javakkal kereskedők és kulturális javak tárolásával vagy kereskedelmével szabadkikötőkben foglalkozó szolgáltatók részére a Pmt.-ben és a Kit.-ben meghatározott belső szabályzat elkészítéséhez és átdolgozásához

 

Jelen tájékoztató célja, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: hatóság), mint a nemesfémmel kereskedők, az árukereskedők, a kulturális javakkal kereskedők és a  kulturális javak tárolásával, vagy kereskedelmével szabadkikötőkben foglalkozó szolgáltatók felett felügyeletet ellátó szerv, felhívja Ügyfelei figyelmét - a teljesség igénye nélkül - a jogszabályokban bekövetkezett változások közül a legfontosabbakra, melyek a fent nevezett szolgáltatói kört érintik.

A tájékoztató mellékletei tartalmazzák a szükséges iratmintákat és nyomtatványokat is.

KÉRJÜK, SZÍVESKEDJEN FGYELMESEN ELOLVASNI EZT A TÁJÉKOZTATÓT, ÉS EZEK UTÁN KÉSZÍTSE EL SAJÁT BELSŐ SZABÁLYZATÁT.

 

I. A szolgáltató Pmt. szerinti belső szabályzata

2017. június 26. napján két, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása szempontjából fontos törvény lépett hatályba: az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.) és a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban Pmt.). A Pmt. utoljára 2020. január 10. napján módosult, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi CXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.), mely átfogó módosításokat tartalmazott

A Pmt. 77. § (1) bekezdés végrehajtására született két fontos, a nemesfémmel kereskedőkre és az árukereskedőkre is vonatkozó miniszteri rendelet: a 21/2017. (VIII. 3.) NGMr. mely a belső szabályzat kötelező elemeiről rendelkezik, valamint a 77. § (2) bekezdésében adott felhatalmazás alapján a 33/2017. (X. 26.) NGMr. (a továbbiakban: Útmutató), ez utóbbi határozza meg azokat a részletszabályokat, melyeket a szolgáltatóknak a Pmt. szerinti belső szabályzat elkészítésénél figyelembe kell venni. Az Útmutató rendeleti szintre emeli azokat az alkalmazandó szabályokat, melyek korábban csak felügyeleti intézkedés (nem jogszabály) keretében fogalmazódtak meg, ezáltal az Útmutató tartalma is Pmt. szerinti kötelezettségnek minősül, betartásuk kötelező a szolgáltatók számára.

A Pmt. 65. §-ának értelmében minden nemesfémmel kereskedő szolgáltatóknak továbbra is kötelessége belső szabályzatot készítenie, melyet a hatóság hagy jóvá. A Pmt. 65. § (9) bekezdés értelmében a jóváhagyásra benyújtás határideje a nyilvántartásba vételtől számított 45 napra módosult. Ha a jogszabályban, vagy a szolgáltató belső eljárásrendjében változás következik be, valamint ha új kockázatértékelést készít, abban az esetben a szolgáltató a bekövetkezett változást követően köteles harminc napon belül a belső szabályzatát felülvizsgálni és azt szükség esetén módosítani, ezt azonban nem kell megküldeni a hatóság részére.

A Pmt. 65. § (6) bekezdés értelmében az árukereskedő belső szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja a Pmt. szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a belső szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Az árukereskedők tehát továbbra is önként jelentkeznek be a Pmt. hatálya alá. A Pmt. rendelkezéseinek értelmében 2020. január 10. napját követően kizárólag a hatóság nyilvántartásában szereplő árukereskedő fogadhat el 3 millió forintot (2017. október 31. és 2020. január 10. között 2,5 millió forint) elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzfizetést.

A Pmt. 65. §-a kiegészült a következők szerint: a Pmt 65. § (11) bekezdése értelmében a kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével foglalkozó szolgáltatót a kereskedelmi hatóság a belső szabályzatának jóváhagyásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi. A Pmt. hatálya alá tartozik a kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltató olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot.

A belső szabályzatot a hatóság akkor hagyja jóvá (akár kérelemre, akár felügyeleti eljárás során) ha az megfelel a Pmt. és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeknek, valamint jogszabállyal és a Pmt. céljával nem ellentétes.

Az Európa Tanács Moneyval országjelentésében Magyarország részére megfogalmazott pénzmosás elleni ajánlások végrehajtásáról készített akciótervről szóló 1688/2017. (IX. 22.) Korm. határozat rendelkezései szerint a hatóság a szolgáltatók részére tájékoztatókat bocsát ki és útmutatókat a kockázatértékelés elkészítéséhez, valamint a Pmt. és a Kit. alkalmazása tekintetében.

A Nemzeti Kockázatértékelés 2017-ben aktualizált változatának szolgáltatók számára készített változatát regisztrált (vagy árukereskedőként illetve kulturális javakkal kereskedőként nyilvántartásba vételüket kérni szándékozó) Ügyfeleink titoktartási nyilatkozat ellenében kérhetik a hatóságtól az MKEH035-ös e-nyomtatvány segítségével.

II. A meglévő belső szabályzatok átdolgozási kötelezettsége 

Azok a szolgáltatók, akiknek a Pmt. 80. § (1) bekezdése értelmében a belső szabályzat tekintetében átdolgozási kötelezettség áll fenn (2020. január 10. napján már a hatóság által nyilvántartott ügyfél, akár nemesfémmel akár egyéb áruval kereskedő), a Módtv. hatálybalépésétől, vagyis 2020. január 10. napjától számított 90 napon belül (2020. április 9.) kötelesek a Pmt.-nek megfelelően átdolgoznia belső szabályzatukat. A határidő elmulasztása a Pmt. 69. § (1) bekezdésben leírt joghátrányokat vonja maga után.Az átdolgozásnál megadott forgalmi és értékesítési adatok alapján a nemesfémmel kereskedőknek van lehetőségük, hogy az egyszerűsített, vagy az általános minta felhasználásával dolgozzák át korábbi belső szabályzatukat attól függően, hogy kockázatértékelés elkészítésére kötelezettek vagy sem.

Felhívjuk az árukereskedők figyelmét, hogy azokat a szolgáltatókat, akik nem jelentik be belső szabályzatuk átdolgozását (ezzel a Pmt.-ben meghatározott új kötelezettségek elfogadását) és nem is kérik törlésüket a nyilvántartásból, a hatóság hivatalból törli az árukereskedőkről vezetett nyilvántartásból, mert ők a Pmt. jelentős mértékben történt megváltozása miatt már nem jogosultak elfogadni 2017. október 31. és 2020. január 10. között 2,5 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó készpénzfizetést, 2020. január 10-e óta 3 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó készpénzfizetést.

Kérjük, hogy az átdolgozásra kötelezettek  NE KÜLDJÉK BE  A SZABÁLYZATUKAT a hatóságnak, a hatóság majd felügyeleti ellenőrzés során fogja azokat bekérni és ellenőrizni az általa kiválasztott ütemezésben.

Azok a szolgáltatók, akiknek a Pmt. 65. § (4) bekezdése értelmében a belső szabályzat tekintetében átdolgozási kötelezettsége áll fenn, csak az átdolgozás tényét kötelesek bejelenteni a hatóság által erre a célra rendszeresített e-nyomtatványokon (nemesfémmel kereskedők esetén az MKEH036-os, árukereskedők esetén az MKEH034-es).

Az átdolgozás bejelentésében a hatóság a kereskedelmi forgalomra vonatkozó adatok megadását is kéri a szolgáltatóktól, mert a Pmt. 28. §-a értelmében a felügyeletet ellátó szerveknek is kell kockázatértékelést készíteni az általuk felügyelt szektorra nézve.

III. Értékhatárok

A Pmt. egyik legfontosabb változása, hogy árukereskedőkre vonatkozóan 3 millió (hárommillió) forintra emelkedett a készpénz elfogadásának határa 2020. január 10. napjától, vagyis az árukereskedő abban az esetben köteles bejelentkezni a Pmt. hatálya alá, amennyiben tevékenysége folytatása során elfogad 3 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, valamint a Pmt. 14. § (4) bekezdés értelmében már a 300 ezer forintot elérő vagy meghaladó készpénzfizetésnél bizonyos adatokat rögzíteni kötelesek, azonosan a nemesfémmel kereskedőkkel.

Az árukereskedő akkor jogosult ilyen mértékben elfogadni készpénzt, ha a hatóság nyilvántartásba vette és a Pmt. szerinti belső szabályzatát jóváhagyta.

Nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőkrel a korábbi 3,6 millió forintos értékhatárról 4,5 millió Ft-ra emelkedett az értékhatár, a 300 ezer Ft-os összeghatár változatlanul irányadó.

Kulturális javakkal kereskedő szolgáltató esetén az átvilágítási értékhatár 4,5 millió forint, hasonlóan a nemesfémmel kereskedőkhöz.

IV. Ügyfél-átvilágítás

Az ügyfél-átvilágítási kötelezettségről a Pmt. a 6. §-a rendelkezik, melynek értelmében az alábbi esetekben kötelező a szolgáltatónak ügyfél-átvilágítást végeznie:

- üzleti kapcsolat (szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony) létesítésekor;

- nemesfémmel kereskedők és kulturális javakkal kereskedők esetében 4,5 millió forintot elérő vagy azt meghaladó ügyleti megbízás teljesítésekor;

- árukereskedő szolgáltatók esetében 3 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű megbízás készpénzben történő teljesítésekor.

A nemesfémmel kereskedő és az árukereskedő köteles a Pmt. 14. § (4) bekezdés értelmében a 300 ezer forintot elérő vagy meghaladó készpénzfizetésnél bizonyos adatokat rögzíteni a Pmt. 6. §-ának végrehajtása érdekében.

A 4,5 millió forintos és a 3 millió forintos értékhatárhoz kötött ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed továbbá az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az említett összegeket. Árukereskedőnél ez a részletfizetésre is vonatkozik.

A szolgáltatóknak erre folyamatosan figyelemmel kell lennie, az értékhatárok egyes vásárlói által történő elérését az adott vásárló 300 ezer Ft-ot meghaladó ügyleteinek göngyölítésével kell kiviteleznie.

Az árukereskedők számára a Pmt. az ügyfél-átvilágítási előírások tekintetében bevezette a 3 millió Ft-os és 300 ezer Ft-os értékhatárt, a göngyölítési kötelezettséget, ami - többek között - jelentős nyilvántartási és egyéb feladatokkal jár.

V. Az ügyfelek azonosítása

A szolgáltató köteles a Pmt.-ben meghatározott esetekben az Ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt és a tényleges tulajdonost azonosítani (ügyfél-átvilágítás) és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. Az azonosítás adatlapok kitöltésével történik. Az ügyfél-átvilágításnál az ügyfél adatait a szolgáltató köteles rögzíteni, és az adatlapokat aláírni (azok helyességéért ő felel), a tényleges tulajdonosról és a kiemelt közszereplői minőségről az ügyfél nyilatkozik, és azokat a nyilatkozatokat az ügyfél írja alá.

Fontos változás, hogy azonosításra felhasznált, a személyazonosság és a jogi személy/egyéb szervezet igazolására bemutatott okiratokról a Pmt. 7. § (8) bekezdés szerint másolatot el kell készíteni és azokat az azonosításkor tett nyilatkozatok és adatlapok mellékleteként tárolni szükséges, tehát ez már nem az ügyfél hozzájárulásán múlik, hanem törvényi előírás.

VI. Az azonosítás adattartalma 

A Pmt. 7. §-ának értelmében a szolgáltató köteles meghatározott esetekben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. Az azonosításkor rögzítésre kerülő adattartalom változott a korábbiakhoz képest, a szolgáltató az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

1.) természetes személy esetén:

a) családi és utónev,

b) születési családi és utónevét,

c) állampolgárságát,

d) születési helyét, idejét,

e) anyja születési nevét,

f) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

g) azonosító okmányának típusát és számát;

2.) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén:

a) nevét, rövidített nevét,

b) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címét,

c) főtevékenységét,

d) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,

e) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait,

f) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát.

Az Ügyfélnek nyilatkoznia kell, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e. Fontos változás, hogy ez a kötelezettség már nem csak a külföldi lakóhellyel rendelkezőkre vonatkozik, valamint a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának és hozzá közel állónak is nyilatkoznia kell erről.

A kiemelt közszereplőkre vonatkozó előírás azokra a „fontos közfeladatot ellátó személyek”-re vonatkozik, akiket a Pmt. 4. § (2) bekezdés felsorol, megadva a tisztségek Magyarországon használatos pontos megnevezését is, a (3) bekezdés a közeli hozzátartozó fogalmát, a (4) bekezdés a közeli kapcsolatban álló személy meghatározását tartalmazza.

300 ezer Ft-ot elérő vagy meghaladó ügyletnél csak korlátozott adatokat rögzít a szolgáltató, mely alapján az ügyletek összetartozását meg tudja majd állapítani (göngyölítés). Ez esetben sem a tényleges tulajdonosról, sem a kiemelt közszereplőről nem kell nyilatkozni.

VII. Nyilatkozat a tényleges tulajdonosról 

A Pmt.-ben foglalt rendelkezések alapján a természetes személy ügyfél köteles – a szolgáltató által meghatározott módon – személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. A szolgáltató a nyilatkozatban a természetes személy ügyféltől a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni:
a) családi és utónevét,
b) születési családi és utónevét,
c) állampolgárságát,
d) születési helyét, idejét,
e) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét.

A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője – az ügyfél által vezetett pontos és naprakész nyilvántartás alapján – köteles személyes megjelenéssel írásban, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról, és a szolgáltató a nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni:
a) családi és utónevét,
b) születési családi és utónevét,
c) állampolgárságát,
d) születési helyét, idejét,
e) lakcímét, ennek hiányában a tartózkodási helyét,
f) a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.

A Pmt. meghatározza, hogy a szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

A fentieken túlmenően a szolgáltató köteles nyilatkoztatni az ügyfelet arról is, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha igen, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. mely pontja alapján [Pmt. 4. § (2) bekezdés] minősül kiemelt közszereplőnek.

A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad-törvény) szerinti kötelezettségek teljesítése során, amennyiben a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, a szolgáltató tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz történő regisztrációt (AFADREG adatlap) követően a https://kny.nav.gov.hu/home oldalon érheti el a Tényleges tulajdonosi nyilvántartást.

A szolgáltató a Tényleges tulajdonosi nyilvántartásból történő lekérdezés során kapott eredmény és a vásárló ügyfél azonosítása során a vásárló ügyfél által kitöltött tényleges tulajdonosi nyilatkozaton található adatok egyezőségét ellenőrzi.

További részletes információ a tényleges tulajdonosi nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről :: BFKH (gov.hu) szóló tájékoztatóban található.

VIII. Eljárás kiemelt közszereplő esetén 

Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására és a vagyon forrására vonatkozó információkat.

A szolgáltató köteles intézkedéseket tenni a nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésre álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében

Kiemelt közszereplő (ideértve a közeli hozzátartozót valamint a vele közeli kapcsolatban álló személyt is) esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató belső szabályzatban meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor. A szolgáltató a kiemelt közszereplővel létesített üzleti kapcsolat figyelemmel kísérését a belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajtja végre.

Ezek részleteit a szolgáltató belső szabályzatában köteles meghatározni.

IX. Nyilatkozat a pénzeszközök forrásáról és vagyon forrásának igazolása

A Pmt.-ben jelentős változás, hogy ha az azonosítandó természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, nyilatkozatának tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására és a vagyon forrására vonatkozó információkat. A fogalom szerepel a mintaszabályzatokban.

Ugyancsak nyilatkoztatni kell az ügyfelet a pénzeszköz forrásáról a húszmillió Ft-ot elérő vagy meghaladó készpénzfizetéskor.

A szolgáltató egyéb, a belső szabályzatában meghatározott esetben is kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó nyilatkozatot.

X. Megerősített eljárás esetei 

A Pmt. 16. §-ában a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések körében rendelkezik az ún. megerősített eljárásról. A szolgáltató ezen eljárást - többek között - a kiemelt közszereplővel létesített üzleti kapcsolatának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében alkalmazza.  A törvény felhatalmazása alapján a megerősített eljárás esetköreit és feltételrendszerét az Útmutató és a belső szabályzat határozza meg. Ilyenkor többletinformációkat szerez be a szolgáltató.

XI. Kockázatértékelés

A kockázatértékelésen alapuló megközelítés a Pmt. egyik olyan új alapelve, mely a felügyeletek és a szolgáltatók eljárásait is alapvetően meghatározza.

A Pmt. a 27. §-ában határozza meg a szolgáltatók számára ezt az új kötelezettséget, a kockázatértékelés elkészítésének kötelezettségét. Ennek értelmében a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján – a szolgáltató jellegével és méretével arányos – belső kockázatértékelést készíteni, köteles ügyfeleit kockázati kategóriákba sorolni mely lehet: magas, átlagos, és alacsony. A Pmt.-ben foglaltakon kívül az Útmutató határoz meg további részletszabályokat, amikre a szolgáltatónak tekintettel kell lennie saját kockázatértékelésének elkészítése során.

Az elkészített belső kockázatértékelést a szolgáltató köteles írásban rögzíteni, naprakészen tartani (minden év január 31. napjáig aktualizálni) és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani a felügyeleti tevékenység gyakorlása során.

Nemesfémmel kereskedők esetében a kockázatértékelés elkészítésének mellőzése

A Pmt. 27. § (4) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy az Útmutató meghatározzon olyan eseteket (szolgáltatói kört) amikor a belső kockázatértékelés elkészítése mellőzhető. Ez azokat a szolgáltatókat érintheti, akik kis forgalmat bonyolítanak.

Az Útmutató szerint erre akkor van lehetőség, ha a nemesfémmel kereskedő nyilatkozik arról, hogy nemesfém tárgyakra vonatkozó kereskedelme során nem fogad el 300 ezer (háromszázezer) forintot elérő vagy meghaladó értékben készpénzt egy ügyleti megbízás során - mintegy önkéntesen alávetik magukat annak a követelménynek, hogy 1000 EUR-ben korlátozzák a készpénz elfogadását - valamint a nemesfémmel kereskedő nemesfém értékesítésből származó előző éves vagy – a tevékenységét a tárgyévben megkezdő, a kereskedelmi hatóság által nyilvántartásba vett nemesfémmel kereskedő – várható éves árbevétele nem haladja meg az évi 10 (tíz) millió forintot. Ezek tehát együttes feltételek, mindkettő fennállása szükséges a mentesüléshez. A forgalmi adatok a nemesfém értékesítésre vonatkoznak, vagyis nem a szolgáltató összes forgalmára, hanem csak nemesfémből származó éves árbevételre.

A forgalomra vonatkozó nyilatkozat a Pmt. 80. § (1) bekezdés szerint szabályzat átdolgozásakor is előírás, ezt a hatóság kéri a nemesfémmel kereskedőktől az írásbeli tájékoztatás keretében.

A kockázatértékelés elkészítése alóli mentességének alátámasztására a nemesfémmel kereskedő köteles a hatóság részére minden év május 31. napjáig az előző év nemesfém forgalmáról jelentést tenni.

A kockázatértékelés elkészítése alól mentesülő nemesfémmel kereskedő szolgáltatók számára a hatóság olyan mintaszabályzatot készít el, mely részletes kidolgozást nem igényel részéről (egyszerűsített szabályzat).

A felügyelet álláspontja szerint a nemesfémmel kereskedők jelentős hányada számára ez jelentős könnyebbséget jelent, mert lehetőségük nyílik arra, hogy a kockázatértékelés alól mentesülve a szolgáltatók jelentős részének adminisztratív terhei csökkenjenek.

FONTOS, hogy ezek a nyilatkozatok beérkezzenek a felügyelethez, ezért kérjük, ezeket megtenni időben szíveskedjenek.

A forgalomra vonatkozó nyilatkozatokat a felügyelet szúrópróbaszerűen ellenőrzi, ha annak valótlanságát lehet megállapítani, a felügyelet a szolgáltatót a magas kockázatú kategóriába sorolja és joghátrány kiszabására is sor kerülhet.

Az árukereskedőknek, továbbá a kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatóknak minden esetben kötelességük elkészíteni a saját kockázatértékelésüket. Az árukereskedők közül csak azok a kereskedők jelentkeznek be a Pmt. hatálya alá, akik tevékenységük folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogadnak el. A kulturális javakkal kereskedők, illetve az árukereskedők tehát nem alkalmazhatnak egyszerűsített Pmt. szerinti belső szabályzatot.

XII. A kijelölt személy bejelentése

A Pmt. 31. §-ának értelmében a szolgáltató a kijelölt személy nevéről, beosztásáról, elérhetőségéről a tevékenysége megkezdésének időpontjától, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a változástól számított öt munkanapon belül köteles tájékoztatni a NAV FIU-t. A kijelölt személy bejelentését - változás esetén - annak a szolgáltatónak is újból meg kell tennie, aki már ezt korábban megtette!

A szolgáltatónak a kijelölt személyt be kell jelentenie a NAV felé. A bejelentésre szolgáló dokumentum a www.nav.gov.hu honlapon megtalálható VPOP_KSZ17 nyomtatvány, melyet kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun vagy cégkapun keresztül lehet benyújtani

XIII. Belső ellenőrző és nyilvántartási rendszer működtetése, nyilvántartás, szűrés

Fontos változás, hogy a szolgáltatóknak az ügyletek és ügyfelek szűrését kell biztosítani különböző szempontok alapján, mindez a monitoring rendszer működését biztosítja. A szolgáltató kötelessége biztosítani, hogy a belső ellenőrző és információs rendszer képes legyen az üzleti kapcsolat személyes adat, ügyfél-azonosító szám, ügylettípus vagy összeghatár szerinti keresésére. A szolgáltatónak további kötelessége biztosítani, hogy a belső ellenőrző és információs rendszer képes legyen a benne rögzített adatoknak a Pmt.-ben meghatározott időtartam alatt visszakereshetőséget lehetővé tevő nyilvántartására.

A szolgáltatóknak ki kell dolgozniuk névtelenséget biztosító belső bejelentési rendszert, azokra az esetekre, amikor a saját vezető, vagy más foglalkoztatott sérti meg a jogszabályi rendelkezéseket. Ezeket a szabályokat a belső szabályzat megfelelő mellékletében kell kidolgozni.

XIV. Képzési program, oktatás

A kockázatértékelés elkészítésére köteles szolgáltató az azonosítást végző alkalmazottainak a munkaviszony kezdetét követő 15 napon belül, jogszabályváltozást, belső szabályzat változását követő 15 napon belül, valamint ettől függetlenül legalább évente egy alkalommal képzést tart legalább az alábbi témákra kiterjedően:

a) belső szabályzat foglalkoztatottakra vonatkozó elemei a belső eljárási rend figyelembevételével,

b) pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok,

c) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezések foglalkoztatottakat érintő elemei,

d) ügyfél-átvilágítás gyakorlata, a rögzítendő adatok köre, kiemelt közszereplők, valamin a bejelentési kötelezettség esetei a kockázatértékelés során.

A kockázatértékelés elkészítésére kötelezett szolgáltató vezetője vagy a szabályzat átdolgozásáért felelős személy köteles kétévente a kereskedelmi hatóság, a szakmai érdekképviselet vagy egyéb szervezet által szervezett képzésen részt venni. A kötelezettség elmulasztása joghátrányt vonhat maga után.

A kockázatértékelés elkészítésére nem kötelezett szolgáltató köteles a belső szabályzatról, az ügyfél-azonosítás menetéről valamennyi belépő alkalmazott részére a munkaviszony kezdetét követő 5 napon belül képzést tartani, valamint bármely, a Pmt.-t vagy az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezéseket érintő változásról a kihirdetést követő 5 napon belül írásban értesíteni.

XV. Távollévők közti azonosítás szabályai

Jelentős változás, hogy a kockázatértékelésre kötelezett szolgáltató akkor alkalmazhat működése során ügyfél-azonosítást távollévő ügyfeleknél, ha működtet olyan előzetesen auditált, elektronikus hírközlő eszközt (valós idejű kép- és hangátviteli rendszer), melynek részleteit az Útmutató szabályozza.

Ennek megfelelően 300 ezer Ft-ot elérő vagy meghaladó készpénz elfogadásánál (pl. utánvét) a csomagküldésnek feltétele ilyen rendszer működtetése.

XVI. Felügyelet, az alkalmazott joghátrányok

A Pmt. 69. § (1) bekezdés alapján a hatóságnak széleskörű joghátrányok kiszabására van lehetősége.

Külön intézkedésként szerepel, hogy a belső szabályzat átdolgozására és a szabályzat bemutatására hívhatja fel a felügyelet a szolgáltatót.

A Pmt. bevezette a nyilvántartásból való törlés lehetőségét a nemesfémmel kereskedők, árukereskedők és kulturális javakkal kereskedők esetében is, továbbá a bírság mértéke megemelkedett, 100 ezer Ft-tól 400 millió Ft-ig terjedhet.

Új lehetőség, hogy a szolgáltató vezetőjének vagy a jogsértésért felelős foglalkoztatott felelősségre vonását kezdeményezheti a felügyelet, valamint a szolgáltató vezetői jogkörének felfüggesztését vagy visszavonását is kezdeményezheti.

XVII. Az új pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény alapján készítendő belső szabályzat

Kijelölt személy

A Kit. előírja, hogy a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató köteles kijelölni egy vagy több személyt, akik a NAV FIU számára küldött bejelentések továbbításáért felelnek.

Ez a személy azonos lehet a Pmt.-ben megnevezett kijelölt személlyel.

A szolgáltatónak lehetősége van, hogy a VPOP_KSZ17 nyomtatvány megfelelő kitöltésével jelezze, amennyiben a Kit. szerinti kijelölt személy megegyezik a Pmt. szerinti kijelölt személlyel.

Szűrőrendszer

A Kit. szerint a szolgáltatónak rendelkeznie kell olyan szűrőrendszerrel, amely képes biztosítani a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ Biztonsági Tanács (a továbbiakban: ENSZ BT) határozatok végrehajtását.

A szolgáltató e szűrések során az általa rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatait összeveti az uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint az ügyleti megbízás elfogadásakor. A Kit. 3. § (5) bekezdése szerinti tájékoztató közzétételét követően a saját ügyfélállománya vonatkozásában a szűrést elvégzi.

A szűrést az évi több mint tízezer tranzakciót lebonyolító szolgáltató a háromszázezer forintot meghaladó ügyleteikre vonatkozóan kizárólag automatikusan működő szűrőrendszer (informatikai rendszer) alkalmazásával hajthatja végre, amely képes a szolgáltató által rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatainak az uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival való összehasonlítás elvégzésére.

A szűrést az évi tízezer tranzakciónál kevesebb tranzakciót lebonyolító szolgáltató manuálisan működő szűrőrendszer alkalmazásával is végrehajthatja, amely egy, a szolgáltató által rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatainak az uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival való összehasonlítására alkalmas, nem automatikus eljárás.

XVIII. Mintaszabályzatok

Bár a Pmt. már nem teszi kötelezővé a mintaszabályzat elkészítését, a hatóság úgy döntött, hogy a belső szabályzatok elkészítésének és átdolgozásának megkönnyítésére.

Mintaszabályzatokat bocsát a szolgáltatók rendelkezésére, melyek az alábbiak:

1./ Nemesfémmel kereskedők egyszerűsített belső szabályzata (kockázatértékelés elkészítése alól mentesülő szolgáltatók számára) mellékletekkel

2./ Nemesfémmel kereskedők belső szabályzata (kockázatértékelésre kötelezett szolgáltatók) mellékletekkel

3./ Árukereskedők belső szabályzata mellékletekkel

4./ Kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatók belső szabályzata mellékletekkel

XIX. Egyéb nyomtatványok

A Pmt. szerinti belső szabályzatok átdolgozási kötelezettségének bejelentésére, illetve változás bejelentésére szolgáló, a Pmt. 80. § (1) bekezdés szerinti nyomtatványok:

- Nemesfémmel kereskedők bejelentése (MKEH036)

- Árukereskedők bejelentése (MKEH034)

Bejelentés nyomtatvány az előző lezárt év árbevételéről nemesfémmel vagy ezekből készült tárgyakkal kereskedő, kockázatértékelés elkészítésére nem kötelezett szolgáltatók részére:

- Nemesfémmel kereskedők bejelentése előző évi forgalomról (MKEH037)

A Pmt. szerinti belső szabályzatok jóváhagyására vonatkozó kérelmek:

- Nemesfémmel kereskedők kérelme a szabályzat jóváhagyására (MKEH032)

- Árukereskedők kérelme a szabályzat jóváhagyására és nyilvántartásba vételre (MKEH030)

- Kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatók szabályzat jóváhagyására és nyilvántartásba vétele iránti kérelem (MKEH028)

Kérelem a Nemzeti Kockázatértékelés 2022. évi verziójának megismeréséhez:

- Kérelem nyomtatvány (MKEH035)

XX. Büntetőjogi rendelkezések

A hatályos Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) jelentősen átalakította a pénzmosási tényállást a korábbi (1978. évi IV. törvény) büntető törvénykönyvhöz képest.

A pénzmosással kapcsolatos büntetőjogi rendelkezések a következők:

Terrorizmus finanszírozása

„318. § *  (1) Aki

a) terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt,

b) terrorcselekmény elkövetésére készülő személyt, illetve terrorcselekmény elkövetőjét, vagy e személyekre tekintettel más személyt anyagi eszközzel támogat, vagy

c) a b) pontban meghatározott személyek támogatása céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése vagy terrorista csoport tagja érdekében valósítja meg, vagy a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, vagy a terrorista csoport ilyen támogatása céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

318/A. § *  (1) Aki

a) terror jellegű bűncselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt,

b) terror jellegű bűncselekmény elkövetésére készülő személyt, illetve terror jellegű bűncselekmény elkövetőjét, vagy e személyekre tekintettel más személyt anyagi eszközökkel támogat, vagy

c) a b) pontban meghatározott személyek támogatása céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt,

2) Az (1) bekezdés vonatkozásában terror jellegű bűncselekmény:

a) az emberölés [160. § (1) bekezdés, 160. § (2) bekezdés, ha a cselekmény a nemzetközi polgári repülést kiszolgáló repülőtéren vagy repülésben levő légijármű fedélzetén vagy tengeren hajózó hajón tartózkodó személy, vagy nemzetközileg védett személy ellen irányul],

b) a testi sértés (164. §, ha a cselekmény a nemzetközi polgári repülést kiszolgáló repülőtéren vagy repülésben levő légijármű fedélzetén vagy tengeren hajózó hajón tartózkodó személy vagy nemzetközileg védett személy ellen irányul),

c) az emberrablás [190. § (1)-(4) bekezdés],

d) a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (232. §, ha a cselekmény légi jármű vagy tengeren hajózó hajó ellen irányul),

e) a radioaktív anyaggal visszaélés (250. §),

f) a rombolás (257. §),

g) a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (313. §),

h) a jármű hatalomba kerítése (320. §),

i) a közveszély okozása [322. § (1)-(3) bekezdés],

j) a közérdekű üzem működésének megzavarása (323. §),

k) a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (324. §, ha a cselekményt közérdekű üzem, illetve középület vagy építmény területén követik el),

l) a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (325. §, ha a cselekményt közérdekű üzem, illetve középület vagy építmény területén követik el).

Értelmező rendelkezés

„319. § (1) A 314-315. §, a 316/A. § és a 318. § alkalmazásában terrorista csoport a három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja terrorcselekmény elkövetése.

(2) A 316/A. §, a 318. § és a 318/A. § alkalmazásában anyagi eszközön a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott eszközöket, jogi dokumentumokat és okiratokat kell érteni.”

 Pénzmosás

 „399. § (1) Aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó

a) dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy

aa) az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy

ab) a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott büntetőeljárást meghiúsítsa,

b) dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog található, eltitkolja, vagy elleplezi

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot

a) magának vagy harmadik személynek megszerzi,

b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez,

ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki bűncselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából

a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,

b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást

a) üzletszerűen,

b) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,

c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,

d) hivatalos személyként vagy,

e) ügyvédként

követik el.

(5) Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

400. § (1) Aki a más által elkövetett bűncselekményből származó

a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,

b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,

b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve

c) hivatalos személyként

követik el.

(3) Nem büntethető az (1)-(2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.”

A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása

„401. § Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Értelmező rendelkezés

„402. § (1) A 399-400. § alkalmazásában dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja.

(2) A 399-400. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni.”

A hatóság a szolgáltatók részéről felmerülő kérdéseket az oktatás keretében, a honlapon (Gy.I.K.) és hírlevélben válaszolja meg a  szolgáltatók részére.

Kérjük, a fentiek szerint szíveskedjenek eljárni.

 

A további részletekről a felügyeletet ellátó szerv Budapest Főváros Kormányhivatala, mint kereskedelmi hatóság Nemesfémhitelesítési és Pénzmosás Felügyeleti Osztály munkatársai adnak felvilágosítást.

A Nyilvántartások menüpontban szerepelnek azok az árukereskedelemmel foglalkozó és kulturális javakkal kereskedő vállalkozások, melyeket a hatóság nyilvántartásában regisztrált.

 

Rovatszerkesztő: Értékes László Telefon:  06 (1) 4585-667 E-mail: npfo[kukac]bfkh.gov.hu