Mértékegységek

A metrológia illetékességét képező mérhető mennyiségeket mérőszám és mértékegység szorzataként szokás szemléltetni. A mértékegységekkel kapcsolatos elméleti kérdéseket az elméleti metrológia vizsgálja, a mértékegységek közforgalmú használatát a mérésügy szabályozza, a mértékegységek értelmezéseinek és használatuknak az egységességét a nemzetközi mérésügyi együttműködés és a nemzetközi szabványosítás biztosítja.

Törvényes mértékegységek

Az egyes fontosabb törvényes mértékegységeket a mérésügyi törvény végrehajtására kiadott 127/199. (X. 9.) Korm. rendelet közli. Minden olyan mennyiség értékének kifejezésére, melyre jogszabály törvényes mértékegységet állapít meg, ezt a mértékegységet kell használni. A törvényes mértékegységekre vonatkozó részletes szabályokat szabványok tartalmazzák.

A törvényes mértékegységek fajtái:

• a Nemzetközi Mértékegység-rendszer (SI) mértékegységei,
• a külön jogszabályban meghatározott, SI-n kívüli mértékegységek,
• az SI mértékegységeiből és az SI-n kívüli mértékegységekből képzett mértékegységek, illetve
• a fenti egységek külön jogszabályban meghatározott módon képzett többszörösei és törtrészei.

A legfontosabb törvényes mértékegységeket a fenti rendelet melléklete tartalmazza. A mérhető mennyiségek további, nemzetközileg szabványosított jelöléseinek és mértékegységeinek széles körét tartalmazzák az ISO 1000 (SI-units...) és az ISO 31-0 (Quantities and units) szabványsorozat tagjai.

A törvényes mértékegységekben megadott mérési eredmény vagy érték után a mennyiség nagysága más mértékegységben is kifejezhető.

Kapcsolódó oldal:
Átszámítások

Külső hivatkozás:
Más egységek és SI, illetve törvényes mértékegységek közti átszámítások a BIPM honlapján (angolul)