PDF verzió
Nyomtatóbarát verzió
MKEH » Haditechnika, exportellenőrzés » Nemzetközi szankciók végrehajtása

Exportellenőrzési Osztály

 
Kovács Anikó
osztályvezető
1124 Budapest, Németvölgyi út 37-39.
Telefon:  (1) 458-5599
Fax:        (1) 458-5869

Nemzetközi szankciók végrehajtása

A 13/2011. (II.22.) Korm. rendelet 26. §. értelmében a nemzetközi szankciókban elrendelt külkereskedelmi korlátozás alá eső termékek kiviteléhez engedély szükséges. Az engedélyeket a Budapest Főváros Kormányhivatala Exportellenőrzési Osztálya adja ki. A nemzetközi szankcióban elrendelt külkereskedelmi korlátozás alá eső termékek kivitelére csak egyedi exportengedély adható, mely legfeljebb hat hónapig hatályos.

A Hivatal a kérelmet elutasítja, ha

a) nemzetközi szankció a termék kivitelét tiltja vagy
b) az exportőr, vagy üzleti partnere a kettős termékre vonatkozó jogszabályokat vagy nemzetközi non-proliferációs kötelezettségeket megsérti, ezekkel ellentétes tevékenységet folytat,
c) az exportőr az engedélyhez kapcsolódó bármely feltételt nem teljesíti, vagy valótlan adatokat közöl,
d) a kereskedelmi tevékenység Magyarország kül- és biztonságpolitikai érdekét, vagy nemzetbiztonsági érdekét sérti vagy veszélyezteti.
A nemzetközi szankcióban elrendelt külkereskedelmi korlátozás alá eső termék kivitelével kapcsolatos engedélyezési eljárásra az egyedi exportengedélyre vonatkozó szabályok irányadók.

 
A hatályos szankciók összesítő táblázatát itt találja. Felhívjuk figyelmét, hogy a táblázat nem tartalmaz minden információt, ezért javasoljuk, hogy olvassa át a vonatkozó rendelkezéseket vagy keresse munkatársunkat.
A haditechnikai eszközökre vonatkozó korlátozó intézkedések (fegyverembargók) listája az alábbi linken érhető el.
 
Az Európai Unió korlátozó intézkedései az EUR-lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm), illetve a Complex jogtárban is elérhetők. Továbbá tájékozódhat
https://eeas.europa.eu/topics/sanctions-policy_en oldalon.


A szankciós rendelkezésekkel kapcsolatban állásfoglalást kérhet Hatóságunktól. Az állásfoglalás iránti kérelemben kérjük megadni a termék pontos leírását és végfelhasználását, vámtarifa számát, illetve ellenőrzési jegyzékszámát (amennyiben van), a kiszállítani kívánt termék mennyiségét és értékét, a szerződő partner(ek) nevét és címét, valamint minden olyan egyéb adatot, körülményt, mely a hatóság segítségére lehet az ügy elbírálásakor. Kérjük, hogy levelét az exportcontrol--.at.--bfkh.gov.hu címre küldje.

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy az állásfoglalás kérések elbírálása során a Hatóság ugyanazokat a szempontokat vizsgálja, mint az egyedi exportengedély-kérelem elbírálása kapcsán.
 

Aktuális információk

Irán

Az Irán elleni szankciókat a   többször módosított 267/2012/EU Tanácsi Rendelet tartalmazza. Az Irán ellen elrendelt korlátozó intézkedések alkalmazását több lényeges pontban felfüggesztette az Európai Unió, Irán a Közös Átfogó Cselekvési Tervben (JCPOA) tett vállalásai Nemzetközi Atomenergia Ügynökség általi verifikációja hatására. (Az EU/Brüsszel  Tájékoztatót adott ki az átfogó közös cselekvési terv (JCPOA) keretében feloldandó uniós szankciókról, amely magyarul is olvasható, Brüsszel, 2016. január 23.)

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a 2017. június 8-án hatályba lépett a 267/2012/EU rendeletet módosító 2017/964/EU rendelet. A rendelet a 267/2012/EU rendelet II. mellékletében felsorolt áruk kiviteléhez új végfelhasználói nyilatkozat használatát írja elő, amely kifejezetten a II. mellékletben szereplő árukkal kapcsolatos kötelezettségeket állapít meg. A nyomtatvány itt érhető el.

A fegyverembargó továbbra is hatályban marad, így a Közös Katonai Listán szereplő termékek kivitele, illetve azokhoz kapcsolódó bárminemű szolgáltatás nyújtása tilos. Az ilyen termékekhez kapcsolódó befektetés és közös vállalkozás létrehozása is tilos marad.

Az enyhítések – többek között – következő területeket érintik (a felsorolás nem teljes):

  • A kettős felhasználású termékek exportjára esetén az abszolút tilalom az esetek túlnyomó többségben megszűnik, így az estek többségében rendes engedélyezési eljárás keretében eldönthető, hogy az adott kettős felhasználású termék Iránba exportálható-e.

Csupán néhány nukleáris és nukleáris iparhoz kötődő kettős felhasználású termék esetén kell (a Rendelet I. melléklete) az általános engedélyezési eljáráshoz képest - szigorúbb szabályozással számolni, ilyen esetekben az ENSZ BT előzetes hozzájárulását is kérni kell, ami megnövelheti az ügyintézési időt.
Ebben az esetben (és az uránbányászat esetén is) a befektetések és a közös vállalatok létrehozása is szigorúbb engedélyezéshez kötött.

  • A Rendelet ezen felül tartalmazza a kettős felhasználású termékek olyan listáját

  • (II. melléklet), aminek ellenőrzését megszigorítja, és az engedélyt meg kell tagadni, ha az ügyletek elősegíthetik a dúsítással, reprocesszálással, nehézvízzel vagy egyéb nukleáris tevékenységekkel kapcsolatos, az átfogó közös cselekvési tervvel (JCPOA)összeegyeztethetetlen tevékenységeket.

  • A kettős felhasználású termékek importtilalma megszűnik.

  • A III. mellékletben listázott kettős felhasználású termékek kivitele továbbra is tilos. Ebben az esetben a befektetések, pénzügyi segítség nyújtása és közös vállalkozások létrehozása is tilos. A III. melléklet a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rezsim (MTCR) által listára vett termékeket tartalmazza.

  • A kettős felhasználású termékekhez kapcsolódó szolgáltatásnyújtás (pl. fuvarozás) tilalma – a III. mellékletben foglalt áruk kivételével – megszűnik, illetve az I. és II. mellékletben szereplő áruk esetében előzetes engedélyeztetési kötelezettségre módosul.

  • A vállalati erőforrás tervező szoftverek tekintetében a kiviteli tilalom az esetek legnagyobb részében megszűnik. Csupán kifejezetten nukleáris vagy katonai létesítményekhez tervezett szoftverek esetében ír elő a Rendelet előzetes engedélyezési kötelezettséget.

  • Megszűnik a behozatali tilalom az olaj és földgáztermékekre.

  • Az olaj és földgázkitermeléshez, olajfinomításhoz, földgáz cseppfolyósításhoz és a petrolkémiai iparhoz kapcsolódó kiviteli tilalmak megszűnnek.

  • A Rendelet VIIB. mellékletében szereplő fémek többsége kikerül a tiltás hatálya alól, a bennmaradó grafitra, magasan korrózióálló acélra, alumíniumra, titánra és nikkelre pedig előzetes engedélyeztetési követelményt vezet be a Rendelet a tilalom helyett.

  • Bizonyos pénzügyi és befektetési korlátozó intézkedések enyhülnek.

  • Azon személyek és szervezetek, akik a szankciók alkalmazásának felfüggesztésében érintett területeken folytatott tevékenységük miatt kerültek szankciós listára, lekerülnek onnan. 

Az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben elrendelt szankciókat tartalmazó 359/2011/EU rendelet hatályban marad, illetve a módosításokkal egységes szerkezetben olvasható. A rendelet III. és IV. mellékletében szereplő belső elnyomás céljára használható eszközök kivitele Iránba tilos, kivéve, ha a hatóság erre engedélyt ad.

 


 

Oroszországgal szembeni új szankciók

 Az Európai Unió Tanácsa 2014. július végén megállapodott az Oroszországot érintő szankciók újabb köréről az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt. A korlátozó intézkedéseket  a többször módosított 2014/512/KKBP tanácsi határozat (2014. július 31.), illetve a  833/2014 EU tanácsi rendelet (2014. július 31.) tartalmazza. 
Az ukrajnai helyzet súlyosbodása és az orosz beavatkozás fokozódása miatt az Európai Unió  Tanácsa a 2014. július 31.-én hozott korlátozó intézkedéseket újabb szankciós csomaggal egészítette ki Oroszországgal szemben. Az újabb korlátozó intézkedéseket az EU Tanácsának  2014/512/KKBP határozata módosításáról szóló 2014/659/KKBP tanácsi határozat (2014. szeptember 8.), illetve a 833/2014/EU rendelet módosításáról szóló 960/2014 EU tanácsi rendelet (2014. szeptember 8.), valamint az 1290/2014/EU tanácsi rendelet (2014. december 4.) és a Tanács 2014/872/KKBP határozata (2014. december 4.) tartalmazza.

Egységes szerkezetben a módosított 833/2014 EU tanácsi rendelet, illetve a módosított 2014/512/KKBP tanácsi határozat itt olvasható.

Kettős felhasználású termékek

A rendelkezések értelmében tilos a kettős felhasználású termékek és technológiák szállítása – függetlenül attól, hogy azok az Unióból származnak-e, – bármilyen oroszországi személy vagy szervezet részére, vagy oroszországi felhasználásra, amennyiben azokat részben vagy egészben katonai célra szánják vagy szánhatják.Amennyiben a végfelhasználó az orosz hadsereg, az általa beszerzett minden kettős felhasználású termék és technológia úgy tekintendő, mintha azt katonai célra szánták volna.A rendelkezések szerint – az engedélykérelmeknek a 428/2009/EK tanácsi rendelettel összhangban történő elbírálásakor – nem adható exportengedély semmilyen oroszországi természetes vagy jogi személy, szervezet részére, vagy oroszországi felhasználásra, amennyiben alapos indokkal feltételezhető, hogy a végfelhasználó katonai végfelhasználó lehet, illetve hogy a termék végfelhasználása katonai célú. (lásd 833/2014/EU tanácsi rendelet 2. cikk)

Az illetékes hatóság azonban megadhatja az engedélyt, amennyiben a kivitel 2014. augusztus 1. előtt megkötött szerződésből vagy az ilyen szerződés teljesítéséhez szükséges kiegészítő szerződésekből eredő kötelezettség végrehajtására vonatkozik.

A szankciós rendelet szerint tilos a 428/2009/EK rendelet I. mellékletében foglalt kettős felhasználású termékek és technológiák értékesítése, kivitele, átruházása közvetlenül vagy közvetve – függetlenül attól, hogy azok az Unióból származnak-e  –  a tiltó listán szereplő természetes vagy jogi személyek, szervezetek részére. (A listát a módosított 833/2014/EU rendelet IV. melléklete tartalmazza.)

Tilos a kettős felhasználású termékekhez vagy technológiákhoz kapcsolódó finanszírozás vagy pénzügyi támogatás, illetve tilos ezen termékek értékesítésével, szállításával, átruházásával vagy kivitelével kapcsolatos technikai vagy technológiai segítség vagy egyéb szolgáltatás nyújtása, a brókertevékenység  vagy egyéb szolgáltatások nyújtására irányuló támogatás, kölcsön nyújtás és exporthitel-biztosítás. 

A szankciós rendelkezésekben foglalt tilalom nem alkalmazandó az olyan kettős felhasználású termékek és technológiákra, amelyeket a polgári repüléstechnika és az űripar általi felhasználásra, nem katonai felhasználásra vagy nem katonai végfelhasználók részére szánnak, valamint amelyeket az atomenergia polgári felhasználása tekintetében az EU-n belül meglévő képességek (kapacitások) karbantartására és biztonságára, nem katonai felhasználásra és nem katonai végfelhasználók részére szánnak.

Szolgáltatások nyújtásának és technológiák (termékek) kivitelének korlátozása a kőolaj- és gázszektorban, ásványok ércek kitermelésében

A szankciós rendelkezések előzetes engedélyhez kötik a Rendelet II. mellékletben felsorolt termékek értékesítését, szállítását, átruházását vagy kivitelét közvetlenül vagy közvetve – függetlenül attól, hogy azok az Unióból származnak-e, – bármilyen oroszországi – beleértve Oroszország kizárólagos gazdasági övezetét és kontinentális talapzatát – vagy bármilyen más országbeli természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv számára, amennyiben az ilyen terméket Oroszországban – beleértve Oroszország kizárólagos gazdasági övezetét és kontinentális talapzatát – szándékozzák felhasználni.

A fentiek szerint engedélyköteles értékesítésre, szállításra, átruházásra vagy kivitelre vonatkozó engedélyt az exportőr székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai adhatnak ki, összhangban a 428/2009/EK rendelet 11. cikkében meghatározott részletes szabályokkal. Az engedély az Unió egész területére érvényes.

A Rendelet (módosult) II. melléklete tartalmazza az oroszországi – beleértve az Oroszország kizárólagos gazdasági övezetében és kontinentális talapzatán folytatott – feltárási és kitermelési projektek meghatározott kategóriáinak céljára alkalmas bizonyos termékeket, úgymint
a) 150 m-t meghaladó tengermélységben végzett kőolajfeltárást és –kitermelést;
b) az északi sarkkörtől északra fekvő tengeri területeken folytatott kőolajfeltárást és kitermelést; vagy
c) olyan projekteket, amelyek során palakőzetekben található készletekből hidraulikus rétegrepesztés (frakkolás) révén olaj termelhető ki; de nem tartozik ide az olyan, palakőzeteken keresztül végzett feltárás és kitermelés, amelynek célja nem palalelőhelyen található olaj helyének meghatározása és kivonása.

Az illetékes hatóságok nem engedélyezik a Rendelet II. mellékletében szereplő termékek értékesítését, szállítását, átruházását vagy kivitelét, ha megalapozott indok alapján megállapítható, hogy a termék értékesítése, szállítása, átruházása vagy kivitele a fenti bekezdésben említett feltárási és kitermelési projektek valamely kategóriájára irányul.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok azonban megadhatják az engedélyt, amennyiben az értékesítés, szállítás, átruházás vagy kivitel 2014. augusztus 1. előtt megkötött szerződésből vagy az ilyen szerződés teljesítéséhez szükséges kiegészítő szerződésekből eredő kötelezettség végrehajtására vonatkozik.


A módosított 833/2014/EU tanácsi rendelet kiszélesítette a kőolajipari technológiák (termékek) szállítására, átadására, a kapcsolódó szolgáltatások nyújtására vonatkozó korlátozások körét is. 

Tilos közvetlenül vagy közvetve az oroszországi – beleértve az Oroszország kizárólagos gazdasági övezetében vagy kontinentális talapzatán folytatott – feltárási és kitermelési projektek alábbi kategóriáihoz szükséges kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtani:

a) 150 m-t meghaladó tengermélységben végzett kőolajfeltárás és -kitermelés;

b) az északi-sarkkörtől északra fekvő tengeri területeken folytatott kőolajfeltárás és -kitermelés; vagy

c) olyan projektek, amelyek során palakőzetekben található készletekből hidraulikus rétegrepesztés (frakkolás) révén olaj termelhető ki; nem tartozik ide az olyan, palakőzeteken keresztül végzett feltárás és kitermelés, amelynek célja nem palalelőhelyen található olaj helyének meghatározása és kivonása.

E bekezdés alkalmazásában a »kapcsolódó szolgáltatások«: (i) fúrás; (ii) fúrólyuk-vizsgálat; (iii) fúrólyuk-szelvényezési és kútkiképzési szolgáltatások; (iv) speciális úszó tartályok szállítása.

A fenti bekezdésben foglalt tilalmak nem érintik a 2014. szeptember 12. előtt megkötött szerződésekből vagy keretmegállapodásokból vagy az ilyen szerződések teljesítéséhez szükséges kiegészítő szerződésekből eredő kötelezettségek végrehajtását.

A fentiekben foglalt tilalom nem alkalmazandó, amennyiben a szóban forgó szolgáltatásokra az emberi egészségre és biztonságra vagy a környezetre valószínűsíthetően súlyos és jelentős hatást gyakorló esemény sürgős megelőzése vagy hatásainak sürgős enyhítése miatt van szükség.

Technikai segítségnyújtás, közvetítői szolgáltatás tilalma

Tilos a kettős felhasználású termékekhez, technológiákhoz vagy az ilyen termékek, technológiák rendelkezésre bocsátásához, előállításához, karbantartásához és használatához kapcsolódó technikai segítségnyújtás vagy közvetítői szolgáltatás – közvetlenül vagy követve – bármilyen oroszországi természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv részére, vagy oroszországi felhasználásra, amennyiben a terméket teljes mértékben vagy részben katonai célokra vagy katonai végfelhasználó számára szánják vagy szánhatják.


Az alábbiak biztosításához az érintett hatáskörrel rendelkező hatóság(ok) engedélye szükséges:

(A hatóságok és honlapjaik címét a Rendelet I. melléklete tartalmazza.)

a) a Rendelet II. mellékletében felsorolt termékekhez vagy az ilyen termékek rendelkezésre bocsátásához, előállításához, karbantartásához és használatához kapcsolódó technikai segítségnyújtás vagy közvetítői szolgáltatás közvetlenül vagy közvetve bármilyen oroszországi – beleértve Oroszország kizárólagos gazdasági övezetén és kontinentális talapzatán belüli – természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv részére, vagy, amennyiben az ilyen segítségnyújtás oroszországi – beleértve Oroszország kizárólagos gazdasági övezetén és kontinentális talapzatán belüli – felhasználású termékekre vonatkozik, bármilyen más országbeli bármilyen más személy, szervezet vagy szerv részére;

b) a Rendelet II. mellékletében említett termékekhez kapcsolódó finanszírozás vagy pénzügyi támogatás – beleértve mindenekelőtt az említett termékek értékesítésével, szállításával, átruházásával vagy kivitelével kapcsolatos, vagy az ahhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtásra irányuló támogatásokat, kölcsönöket és exporthitel-biztosításokat – közvetlenül vagy közvetve bármilyen oroszországi – beleértve Oroszország kizárólagos gazdasági övezetén és kontinentális talapzatán belüli – természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv részére, vagy, amennyiben az ilyen segítségnyújtás oroszországi – beleértve Oroszország kizárólagos gazdasági övezetén és kontinentális talapzatán belüli – felhasználású termékekre vonatkozik, bármilyen más országbeli bármilyen más személy, szervezet vagy szerv részére.
 
Fegyverembargó
 
Az Európai Unió Tanácsa az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt elfogadott korlátozó intézkedései alapján tilos:
- a haditechnikai eszközök Oroszország részére történő közvetlen, vagy közvetett értékesítés, szállítás, transzfer vagy kivitel;
- bróker tevékenység;
- katonai tevékenységgel kapcsolatos tevékenység finanszírozása és pénzügyi támogatás;
- haditechnikai eszközök Oroszországból történő behozatala, beszerzése vagy szállítása.
A fentiek nem érintik a 2014. augusztus 1. előtt megkötött szerződések, illetve megállapodások végrehajtását, illetve az Unióban meglévő kapacitások karbantartásához és biztonságához szükséges pótalkatrészek és szolgáltatások biztosítását. 
 
Pénzügyi-banki és tőkepiaci szankciók
 
A szankciós rendelkezések a pénzügyi szektort, egyes állami tulajdonú orosz bankokat is érintenek, amelyekkel tilos meghatározott értékpapír és pénzügyi/hitel műveleteket végezni.Az érintett bankok a következők: SBERBANK, VTB BANK, GAZPROMBANK, VNESHECONOMBANK (VEB) és ROSSELKHOZBANK.

A pénzügyi szankciók a (többségi) állami tulajdonban lévő orosz pénzügyi intézményekkel szemben, valamint a védelmi ágazatban működő bizonyos orosz szervezetekkel és egyes olyan orosz szervezetekkel kapcsolatban állnak fenn, amelyeknek fő üzleti tevékenysége az olajértékesítéshez és –szállításhoz, illetve túlnyomóan katonai felszerelések előállításához, ilyen szolgáltatások nyújtásához, kiviteléhez kapcsolódik. (ROSNEFT, TRANSNEFT, GAZPROM NEFT, OPK OBORONPROM, UNITED AIRCRAFT CORPORATION, URALVAGONZAVOD) (A korlátozások nem érintik a főként az űriparban és az atomenergia polgári célú felhasználásával foglalkozó iparágakban működő szervezeteket.) 

A szankciók hatálya

A Rendelet és módosításai különböző időpontokban történő hatályba lépése miatt az előírások 2014. augusztus 1-től, 2014. szeptember 12-től, illetve 2014. december 4-től hatályosak.

Az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott szankciós rendelkezések hatályát az EU meghosszabbította 2018. január 31-ig a Tanács (KKBP) 2017/1148 Határozata (2017. június 28.) szerint.

Amerikai szankciók

A fentiekkel egyidejűleg az Amerikai Egyesült Államok is új korlátozásokat vezetett be Oroszországgal szemben az ukrajnai helyzet destabilizálása miatt. Ezekről az Amerikai Nagykövetség, illetve a  Külgazdasági és Külügyminisztérium útján lehet tájékozódni.

 

Ukrajna  – Oroszország

Az Európai Unió először 2014. márciusában vezetett be korlátozó intézkedéseket Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető személyekkel és szervezetekkel szemben. 

Az újabb szankciós rendelkezések értelmében kiszélesítésre került a tiltó lista azon természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel szemben, amelyek ügyleteket folytatnak az ukrajnai Donbassz (Donyec-medence) területén működő szakadár csoportokkal.

Az ukrajnai helyzet változatlan súlyosságára tekintettel az EU tanácsa 2014. november 28-án úgy döntött, hogy további személyeket és szervezeteket kell felvenni a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a 269/2014/EU rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékébe.

Az időközben többször módosított 269/2014/EU tanácsi rendelet egységes szerkezetben itt olvasható. 

Az EU Tanácsa rendeletet fogadott el (208/2014 tanácsi rendelet, 2014. március 5.)  az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedésekről. A rendelet I. mellékletében felsorolt természetes vagy jogi személyekhez, szervezetekhez vagy szervekhez tartozó, a tulajdonukban lévő, általuk birtokolt vagy ellenőrzésük alatt álló minden pénzeszközt és gazdasági erőforrást be kell fagyasztani, illetve nem bocsátható rendelkezésükre – sem közvetlenül, sem közvetve – semmilyen pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás. (Gazdasági erőforrás: bármilyen materiális vagy immateriális, ingó vagy ingatlan eszköz, amely nem minősül pénzeszköznek, de felhasználható pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások megszerzéséhez.) Az I. melléklet tartalmazza egyúttal a jegyzékben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek jegyzékbe vételének indoklását (rendszerint az ukrajnai állami vagyon hűtlen kezelését, hivatallal való visszaélést, ezáltal kárt okozva az ukrajnai állami vagyonban, illetve az ebben való bűnrészességet.) Az időközben többször módosított rendelet egységes szerkezetben itt elérhető. 

 

Krím-félsziget

A Krím-félsziget és Szevasztopol jogellenes orosz annektálása miatt az Európai Unió Tanácsa 2014. június 23-án szankciókat léptetett életbe, amelyek kezdetben elsősorban a Krímből és Szevasztopolból származó árukra vonatkozóan tartalmaztak korlátozó rendelkezéseket. Későbbiekben a szankciós előírások módosításra, kiterjesztésre kerültek a Krímbe és Szevasztopolba irányuló technológiák kivitelére, különféle szolgáltatások (beleértve pénzügyi szolgáltatások) nyújtására, tulajdonszerzési és egyéb korlátozásokra. Itt elérhető a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 692/2014/EU Rendeletet

A Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása miatti korlátozó intézkedéseket az EU tanácsa (KKBP) 2017/1087 Határozata (2017. június 19.)  meghosszabbította 2018. június 23-ig. 

Az áruforgalommal kapcsolatosan tilos:

- a Krímből vagy Szevasztopolból származó áruk Európai Unióba való behozatala;
- a fentiekben említett áruk behozatalával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett finanszírozás vagy pénzügyi támogatás nyújtása, valamint biztosítás vagy viszontbiztosítás.

A tulajdonszerzéssel, hitelnyújtással kapcsolatosan tilos:

- új tulajdoni részesedés szerzése vagy a meglévő tulajdoni részesedés növelése a Krímben vagy Szevasztopolban található ingatlanok tulajdonjogában;

- új tulajdoni részesedés vagy irányítás szerzése, illetve a meglévő tulajdoni részesedés vagy irányítás növelése a Krímben vagy Szevasztopolban található szervezetekben, beleértve az ilyen szervezetek teljes körű felvásárlását, illetve ezek részvényeinek vagy résztulajdont biztosító értékpapírjainak a megszerzését is;

- kölcsön, hitel vagy egyéb módon biztosított finanszírozás – a saját tőkét is beleértve – nyújtása vagy az ezek nyújtását célzó megállapodásban való részvétel a Krímben vagy Szevasztopolban található szervezeteknek, illetve igazolhatóan ilyen szervezetek felé irányuló finanszírozásban való részvétel;

- közös vállalkozások létrehozása a Krímben vagy Szevasztopolban, illetve a Krímben vagy Szevasztopolban található szervezetekkel;

- a fent említett tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó beruházási szolgáltatások nyújtása.

A fentiekben meghatározott tilalmak nem érintik a 2014. december 20. előtt megkötött szerződésből, illetőleg az ilyen szerződés teljesítéséhez szükséges járulékos szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítését, feltéve, hogy erről az illetékes hatóságot legkésőbb öt munkanappal a fenti időpontot megelőzően értesítik.

Tilos a Rendelet II. mellékletében felsorolt áruk és technológiák eladása, szolgáltatása, transzfere, illetve kivitele:

a) a Krímben vagy Szevasztopolban található természetes vagy jogi személyek, szervezetek, illetve szervek részére,

b) a Krím vagy Szevasztopolban való felhasználásra,
az alábbi kulcsfontosságú ágazatokban való felhasználásra: (i) közlekedés, (ii) távközlés, (iii) energia, (iv) kőolaj, földgáz és ásványi anyagok kutatása, feltárása és kitermelése.

Tilos a Rendelet II. mellékletében felsorolt:

- árukkal és technológiákkal, illetve az ezek rendelkezésre bocsátásával, előállításával, karbantartásával és használatával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett technikai segítségnyújtás és brókerszolgáltatás a Krímben vagy Szevasztopolban található bármely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv részére, illetve a Krímben vagy Szevasztopolban történő felhasználás céljára,

- árukkal és technológiákkal kapcsolatos közvetlen vagy közvetett finanszírozás vagy pénzügyi segítségnyújtás a Krímben vagy Szevasztopolban található bármely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv részére, illetve a Krímben vagy Szevasztopolban történő felhasználás céljára.

Technikai segítségnyújtás, brókertevékenység, építési és mérnöki szolgáltatás nyújtás:

Tilos a Krímben vagy Szevasztopolban található infrastruktúrához közvetlenül kapcsolódó technikai segítségnyújtás vagy brókertevékenység, építési és mérnöki szolgáltatásnyújtás a II. melléklet alapján meghatározott, a 2b. cikk (1) bekezdésében említett ágazatokban, függetlenül az áruk és a technológiák eredetétől.

Turizmus, turisztikai szolgáltatás nyújtás:

Tilos a Krímben vagy Szevasztopolban végzett turisztikai tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása.

Tilos az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvétel – beleértve a közvetett részvételt is –, amelyek célja vagy hatása az e rendeletben foglalt tilalmak megkerülése.

Az előírások a tilalmak alól több kivételt is tartalmaznak – melyeket itt nem részletezünk -, ezért kérjük, olvassa el figyelmesen a módosított 692/2014/EU tanácsi rendeletet.

Az USA saját szankciós előírásokat léptetett életbe a Krímmel, illetve Oroszországgal szemben.

Végfelhasználói nyilatkozat-űrlap alkalmazása

Az Oroszország elleni szankciókat elrendelő (módosított) 833/2014/EU Tanácsi Rendelet II. Mellékletében felsorolt termékek kivitele esetén az elbírálás meggyorsítása érdekében a következő Végfelhasználói nyilatkozat-űrlapot kell alkalmazni. Ezen felül a Hatóság minden Oroszországba és Ukrajnába irányuló export ügylet során kérheti a dokumentum kitöltését, ha szükséges arról meggyőződnie, hogy a termékeket (technológiákat) nem használják fel az Európai Unió által létrehozott szankciós rezsim céljaival ellentétesen.

Líbia:  A líbiai helyzetre való tekintettel az EU Tanácsa újraszabályozta a Líbiával szembeni korlátozó intézkedéseket a 2016/44 EU tanácsi rendelet (2016. január 18.) kihirdetésével, amely egyben hatályon kívül helyezte a korábbi ide vonatkozó 204/2011/EU rendeletet. A Líbiával szembeni korlátozó intézkedések hatályát – a 2015/1333 KKBP határozat előírásait módosító 2017/1776 KKBP határozat (2017. szeptember 28.) – meghosszabbította 2018. április 2-ig.


Szíria: A szíriai belpolitikai helyzetre tekintettel az EU korlátozó intézkedéseket vezetett be Szíria ellen. A korlátozó intézkedések előírásait a többször módosított 36/2012/EU tanácsi rendelet valamint a többször módosított 2013/255 tanácsi KKBP határozat tartalmazza.


Venezuela: A venezuelai belpolitikai helyzetre tekintettel az EU  korlátozó intézkedéseket hozott Venezuelával szemben, amelyeket a Tanács (KKBP) 2017/2074  határozata (2017. november 13.), illetve  Tanács (EU) 2017/2063 rendeletet (2017. november 13.) tartalmaz.

 
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK): Az ENSZ által elítélt, a KNDK által 2017-ben tovább folytatott sorozatos interkontinentális ballisztikus rakétakísérletekre és fegyverkezési, nukleáris programjára válaszul,  az Európai Unió Tanácsa elfogadta a 2017/1509 rendeletet (2017. augusztus 30.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 329/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint több alkalommal is módosította a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2016/849 Tanácsi (KKBP) Határozatot (ami itt egységes szerkezetben olvasható), amelyek igen szigorú kereskedelmi, pénzügyi és egyéb szankciókat tartalmaznak, beleértve a fegyverembargót is.

Az alábbiakban áttekintést adunk a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben hozott ENSZ szankciók menetéről.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2016. március 2-án elfogadta 2270 sz. Határozatát, ami tovább szigorítja az Észak-Korea elleni szankciókat. A Határozat angol nyelven olvasható.


A kiviteli korlátozások a korábban elfogadott szankciós rendeletekhez képest a következő pontokban bővülnek:

1. Tilos repülőgép üzemanyagok, ideértve rakéta hajtóanyagok exportja Észak-Koreába.
2. A fegyverembargó kibővült a kézi- és könnyűfegyverekkel.
(A rakéta hajtóanyagok és a fegyverembargó területén bekövetkezett módosulások az Európai Unió tagállamai szempontjából nem relevánsak, hiszen a Tanács 2013/183/KKBP határozata teljes fegyverembargót vezet be, valamint ugyanezen rendelet 4b. cikke tiltja nafta- és kerozin alapú hajtóanyagok exportját.)

3. Ezen felül a Biztonsági Tanács (továbbiakban ENSZ BT) catch-all (ellenőrzési) kötelezősséget is előír a tagállamok felé, ami a következőkre terjed ki (8. és 27. pontok alapján):
- Az 1718-as (2006) ENSZ BT határozat 8 (a) és 8 (b) pontban megállapított intézkedések minden egyéb olyan termékre kiterjednek, amikről a tagállam úgy ítéli meg, hogy hozzájárulhatnak Észak-Korea fegyveres erőinek operatív kapacitásának fejlesztéséhez.
- Az 1718-as (2006) ENSZ BT határozat 8 (a) és 8 (b) pontban megállapított intézkedések minden egyéb olyan termékre kiterjednek, amikről a tagállam úgy ítéli meg, hogy hozzájárulhatnak Észak-Korea nukleáris és ballisztikus rakéta, illetve más egyéb tömegpusztító fegyver programjához.

Az exportkorlátozások mellet az új szankciós dokumentum tovább bővíti az olyan termékek körét, amelyek nem szerezhetők be Észak-Koreából, így

1. tilos a szén, a vas és a vasérc beszerzése,
2. továbbá tilos az arany, a titánérc, a vanádiumérc és egyéb ritka földfémek beszerzése Észak-Koreából.

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) által 2016. szeptember 9-én végrehajtott újabb kísérleti atomrobbantásra reagálva az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) 2016. november 30-án elfogadta a KNDK-val szemben bevezetett ENSZ-szankciós rezsim további szigorításáról rendelkező 2321 (2016) sz. Határozatot (angol nyelven itt elérhető), - amely új korlátozások bevezetése mellett, - megerősíti, illetve kiterjeszti a 2270 sz. Határozat (2016), illetve azt megelőző korábbi határozatok egyes  szankciós előírásait is. 

A BT 2321 sz. határozata ismételten megerősítette, hogy a KNDK nem folytathat a jövőben ballasztikus rakéta kísérleteket, nukleáris teszteket, vagy hasonló provokatív cselekményeket,  hanem fel kell függesztenie a ballasztikus rakéta-programjával kapcsolatos mindenfajta  tevékenységet és moratóriumot kell hirdetnie a rakéta kísérleteire, valamint felhagynia mindenféle nukleáris eszközzel, tömegpusztító fegyverrel kapcsolatot kísérleteivel.

A 2321 sz. határozat – többek között – a következő területeken rendelkezik újabb korlátozó intézkedésekről:

-    A 2321 sz. határozat kimondja, hogy a  korábbi 1718 (2006) sz.  határozat 8. paragrafusában szereplő intézkedéseket, korlátozásokat alkalmazni kell azon termékekre, anyagokra, berendezésekre, árukra és technológiákra, amelyek szerepelnek a jelen határozat III. mellékletében. A 2321 sz. határozat arról is döntött, hogy az említett 8. paragrafusban rögzített korlátozásokat ki kell terjeszteni az új konvencionális (hagyományos) kettős felhasználású termékek listáján szereplő cikkekre is.
(A III. melléklet magyar fordítása itt elérhető.)

-    Továbbá ki kell terjeszteni a korábbi 2270 (2016) sz. határozat 19. paragrafusában foglalt előírásokat a KNDK-ba belépő minden lízingelt, charter járatra, vagy hajózó személyzeti szolgáltatásra.
-    Ki kell terjeszteni szintén a 2270 (2016) sz. határozat 20. paragrafusában foglalt korlátozásokat a KNDK-ban lajstromozott hajókra, vagy amelyek a KNDK lobogója alatt hajóznak.
-    A fentiek mellett a határozat tiltja a biztosítás vagy viszontbiztosítási szolgáltatások nyújtását a KNDK tulajdonában lévő vagy a KNDK által működtetett hajók részére, mely alól mentesség csak a Bizottság által előzetesen jóváhagyott egyedi elbírálás esetében lehetséges.
-    A határozat tiltja új helikopterek és hajók szállítását, eladását vagy átadását a KNDK részére (kivéve, ha az eseti elbírálás alapján előzetesen jóváhagyásra került a Bizottság által).
-    A határozat 60 %-kal korlátozza, ezzel 7,5 millió tonnára vagy legfeljebb 400,9 millió US dollárra mérsékli a KNDK általi lehetséges szénkivitel maximális éves mennyiségét. Azon ENSZ-tagállam, amelyik a KNDK-tól kíván szenet importálni, köteles azt a vásárolandó mennyiség megadásával 30 napon belül bejelenti a Bizottságnak.
-    A határozat tiltja a cink, réz, nikkel és ezüst KNDK általi külföldre történő eladását, átadását, szállítását.
-    A határozat felhívja az ENSZ-tagállamokat, hogy a szükségesnél ne bocsássanak több üzemanyagot a KNDK felségjelzése alatt közlekedő polgári utasszállító repülőgépek számára, a vonatkozó repülési biztonsági szabályok betartásának figyelembe vételével.
-    A KNDK atom- és fegyverkezési programjával, vagy egyéb tiltott tevékenységgel kapcsolatba hozható hivatalos KNDK állampolgárságú személyeknek (katonaság, államigazgatás) az ENSZ-tagállamokba való beléptetését is szigorítja a határozat.
-    A határozat tiltja az ENSZ-tagállamok területén elhelyezkedő ingatlanok diplomáciai vagy konzuli tevékenységen kívüli, a KNDK részéről más célra történő használatát.
-    A határozat tiltja, korlátozza pénzügyi támogatások nyújtását a KNDK-val való kereskedelem terén.
-    A határozat értelmében a KNDK bankok megbízásából vagy azok érdekében tevékenykedő személyek kiutasításra számíthatnak.
-    Az ENSZ tagállamok területén dolgozó KNDK állampolgárok valutához, devizához jutását és ezáltal az ország atom- és fegyverkezési programja finanszírozásának lehetővé tételét meg kell akadályozni.
-    A KNDK területén lévő ENSZ-tagállami érdekeltségű képviseleti irodákat és a bankszámlákat be kell zárni.
-    Fel kell függeszteni mindenfajta tudományos és technikai együttműködést olyan személyekkel és csoportokal, amelyeket a KNDK sponzorál, támogat, vagy amelyek a KNDK-t képviselik.
-    A határozat felhívja az ENSZ-tagállamokat, hogy a KNDK külképviseletein dolgozók számát korlátozzák, valamint a missziók által használt bankszámlák számát csökkentsék minimálisra (diplomatánként és missziónként egy bankszámla).
-    A KNDK nukleáris- és fegyverkezési programjához köthető újabb 11 személy és 10 entitás ellen  vagyon befagyasztást, illetve utazási tilalmat rendel el a határozat.

2017. szeptember 11-én az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa elfogadta a 2375 (2017) sz. határozatot, amelyben legmélyebb aggodalmát fejezte ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) 2017. szeptember 2-i atomkísérlete miatt. Az ENSZ BT megerősítette, hogy a nukleáris, a vegyi és a biológiai fegyverek terjedése fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra nézve, és új intézkedéseket vezetett be a KNDK ellen. Ezek az intézkedések tovább erősítik az ENSZ BT-határozatok által már korábban bevezetett korlátozó intézkedéseket.  A 2375 (2017) sz. ENSZ BT-határozat kibővíti az egyes áruk KNDK-ba történő kivitelére, illetve a KNDK-ból történő behozatalára vonatkozó tilalmat, valamint a KNDK-ban végrehajtott beruházásokra vonatkozó korlátozásokat. A 2375 (2017) sz. ENSZ BT-határozat megtiltja továbbá, hogy a tagállamok joghatósága alá tartozó területeken munkavállalást engedélyezzenek a KNDK állampolgárai számára. Ezenkívül a 2375 (2017) sz. ENSZ BT-határozat elrendeli a teherszállító hajók tengeri lefoglalásának szigorítását.


(Ezen előírás az Európai Unió Tanácsa (KKBP) 2016/2217 Határozatába 2016. december 8-án  került átültetésre.)

Mivel az ENSZ ismételt felhívásai ellenére a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 2017-ben tovább folytatta ballasztikus rakétakísérleteit és nukleáris programját, ezért a KNDK-val szemben további szankciók kerültek bevezetésre, amelyek tükröződnek az Európai Unió által elfogadott szankciós rendelkezések szigorításában. Az EU 2017. április 8-i hatállyal módosította a 2016/849 tanácsi (KKBP) Határozatot a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2013/183/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről. A Határozat értelmében az újabb korlátozások a következők:

BEFEKTETÉSEKRE VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK értelmében tilos:

a) a KNDK-nak, a KNDK-beli állampolgároknak és a KNDK-ban székhellyel rendelkező vagy az ottani joghatóság alá tartozó szervezeteknek, illetve az említettek nevében vagy irányítása szerint eljáró személyeknek vagy szervezeteknek, továbbá az említettek tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alá tartozó szervezeteknek befektetni azokon a területeken, amelyek a tagállamok joghatósága alá tartoznak;

b) olyan, a KNDK-ban működő szervezetekben, vagy a KNDK olyan szervezeteiben, vagy a KNDK tulajdonában lévő, a KNDK-n kívül működő olyan szervezetekben részesedést szerezni vagy növelni azt, amelyek a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos tevékenységeihez vagy programjaihoz kapcsolódó tevékenységet folytat, a hagyományos fegyverekkel kapcsolatos iparág területén folytat tevékenységet, vagy a bányászati, az olajfinomítási és a vegyipari ágazat, valamint a kohászat és fémmegmunkálás, továbbá a repülés- és űrtechnika területéhez kapcsolódó tevékenységet folytat, e szervezetek teljes körű felvásárlását, valamint a részvények vagy a részesedést biztosító egyéb értékpapírok megszerzését is beleértve;

c) a KNDK-ban található szervezetek, vagy a KNDK-beli szervezetek vagy a KNDK tulajdonában lévő KNDK-n kívüli szervezetek, amelyek az a-b) pontban említett tevékenységeket folytatnak finanszírozást vagy pénzügyi támogatást nyújtani, vagy a KNDK-ban található, igazolhatóan ilyen szervezetek felé irányuló bármilyen finanszírozást nyújtani;

d) a KNDK-ban található, az a-b) pontban említett tevékenységeket folytató szervezetekkel vagy az ellenőrzésük alá tartozó leányvállalatokkal vagy kapcsolt vállalatokkal közös vállalkozást létrehozni;

e) az a)-d) pontban említett tevékenységekhez közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó beruházási szolgáltatásokat nyújtani.

SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁSRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK értelmében tilos:

a) a tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok területéről a KNDK részére a bányászathoz kapcsolódó járulékos szolgáltatásokat vagy a vegyipari, a bányászati és a finomítási gyártási ágazathoz kapcsolódó járulékos szolgáltatásokat nyújtani, függetlenül attól, hogy az érintett szolgáltatások a tagállamok területéről származnak-e. (A tilalom nem érinti a 2017. július 9. előtt megkötött szerződések teljesítését, illetve a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik a bányászathoz kapcsolódó járulékos szolgáltatások és a vegyipari, a bányászati és a finomítási gyártási ágazathoz kapcsolódó járulékos szolgáltatások nyújtását, amennyiben az ilyen szolgáltatások kizárólagos rendeltetése a polgári lakosság szükségleteit közvetlenül kielégítő fejlesztési célú felhasználás vagy a nukleáris leszerelés előmozdítása.)

b) a tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok területéről a KNDK részére számítástechnikai és azzal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtani, függetlenül attól, hogy azok a tagállamok területéről származnak-e. (Ettől eltérve, a tagállamok engedélyezhetik az olyan számítástechnikai és azzal kapcsolatos szolgáltatások nyújtását, amelyeket kizárólag a polgári lakosság szükségleteit közvetlenül kielégítő fejlesztési célokra, vagy a nukleáris leszerelés előmozdítására nyújtanak.)

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) 2017. július 3-i és 28-i ballisztikusrakéta-tesztje, valamint szeptember 2-i atomkísérlete miatt az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (a továbbiakban: ENSZ BT) 2017. augusztus 5-én, illetve szeptember 11-én elfogadta az itt angol nyelven olvasható 2371 (2017), illetve a 2375 (2017) sz. határozatot, amelyekben új szankciósintézkedéseket vezetett be a KNDK ellen. Ezek az intézkedések megerősítik az ENSZ BT által korábban bevezetett korlátozó intézkedéseket is, illetve újabb szigorító intézkedéseket rendeltek él, valamint további személyeket és entitásokat helyeztek a szankciós listára.

  1. A határozatok kiterjesztik a korábbi szankciós rendelkezéseket egyéb termékekre is, amelyekről a 1718-as Szankciós Bizottság a határozat elfogadását követően tájékoztatni fogja a Biztonsági Tanácsot. (SCR 2371 (2017) 4. cikk)
  2. A fegyverembargó tekintetében, a korábbi szankciós határozatok hatályát további hagyományos fegyverekhez kapcsolódó eszközökre, anyagokra, felszerelésekre, árukra és technológiákra, illetve a tömegpusztító fegyverekhez kapcsolódó kettős felhasználású eszközökre, anyagokra, felszerelésekre, árukra és technológiákra terjesztették ki. (SCR 2371 (2017) 5. cikk, SCR 2375 (2017) 4. és 5. cikk)
  3. A 1718-as Szankciós Bizottság kijelöli azokat a vízi járműveket, amelyek a korábbi szankciós határozatokban tiltott tevékenységet folytatnak. Ezeket a hajókat a tagállamok nem engedhetik be saját kikötőikbe, kivéve vészhelyzet esetén, illetve ha a származási ország kikötőjébe kívánnak visszatérni vagy a Bizottság megállapítja, hogy a belépés humanitárius vagy más hasonló célból történik. (SCR 2371 (2017) 6. cikk)
  4. A Bizottság azokat a járműveket is megjelöli, amelyek a korábbi határozatok értelmében tiltott tevékenységet folytatnak, és amelyeket tilos beengedni a tagállami kikötőkbe (kivéve vészhelyzet esetén, illetve ha a jármű a származási kikötőbe kíván visszatérni. (SCR 2375 (2017) 6. cikk)
  5. A határozatok értelmében a tagállamok joghatósága alá tartozó természetes és jogi személyeknek nem lehet tulajdonában, illetve nem működtethetnek vagy bérelhetnek KNDK felségjellel ellátott hajókkal, kivéve ha a Bizottság előzetes engedélyt nem ad rá. A ellenőrzést hadihajó vagy olyan hajó, illetve légi jármű végezheti, amelynél egyértelműen azonosítható, hogy kormányzati vagy hasonló hatósági szolgálatot végez (SCR 2371 (2017) 7. és 10. cikk)
  6. Kérik a tagállamokat, hogy a lobogó szerinti állam hozzájárulásával ellenőrizzék a nyílt vizeken azokat a hajókat, amelyekről megalapozottan feltételezhető, hogy olyan tiltott árut szállítanak, amelyek szállítása, eladása, exportja, szolgáltatása a korábbi határozatok rendelkezéseibe ütközik. Kérik a tagállamok együttműködését abban, hogy ilyen árut szállító jármű ellenőrzésében működjenek együtt, illetve, hogy ezen járművet a legközelebbi kikötőbe irányítsák az ellenőrzés elvégzése céljából. Amennyiben a gyanús árut szállító hajó nem működik együtt, abban az esetben a nyilvántartásból való törlés és a vagyonbefagyasztás is alkalmazható ellene. Amennyiben a jármű nem működik együtt az ellenőrzés során, azt azonnal jelenteni kell a Szankciós Bizottságnak (SCR 2375 (2017) 8. és 9. cikk)
  7. A KNDK nem adhat el, nem szolgáltathat és nem adhat át szenet, vasat és vasércet közvetlenül vagy közvetve saját területéről vagy saját lobogójával ellátott hajóról, illetve a tagállamok sem szerezhetnek be ilyen termékeket közvetlenül vagy közvetve a KNDK-ból. Amennyiben a határozat elfogadását megelőzően olyan szerződés megkötésére került sor, amely a fenti termékek közül a vasat vagy vasércet érinti, akkor a tagállamoknak ezeket a szállítmányokat 30 napon belül célba kell juttatniuk és erről a Szankciós Bizottságot a határozat elfogadását követő 45 napon belül értesíteniük kell. Ez a rendelkezés nem érinti azokat a termékeket, amelyek bizonyíthatóan nem Észak-Koreából származnak, és azokat országon szállítják keresztül (Rajin kikötőben). Ugyanezen rendelkezéseket kell alkalmazni tengeri gyümölcsök, illetve ólom és ólomérc szállítására, szolgáltatására és eladására is. (SCR 2371 (2017) 8.-10. cikk)
  8. A tagállamoknak tilos követlenül vagy közvetve szolgáltatni, eladni vagy szállítani kondenzátumokat és földgázból származó folyadékokat Észak-Koreában, illetve tilos onnan beszerezni ezeket a termékeket. (SCR 2375 (2017) 13. cikk)
  9. A 8. pont rendelkezései irányadóak a finomított kőolaj termékekre is. Ebben az esetben azonban a határozat csak bizonyos mennyiség felett tiltja a termékkel való kereskedelmet. (2017. október 1. és 2017. december 31. között 500 000 hordó, illetve 2018. évben 2 millió hordó felett). A tagállamoknak a tranzakció előtt harminc nappal értesíteniük kell a Szankciós Bizottságot, ha ilyen terméket közvetlenül vagy közvetve kívánnak eladni vagy vásárolni a KNDK-nak/tól. Minderre azonban csak abban az esetben van lehetőség, ha mindezzel sem követlenül sem közvetve nem támogatják az észak-korai nukleáris és rakétaprogramot. A Bizottság naprakészen informálja tagállamokat arról, hogy pontosan mekkora mennyiség lett értékesítve, illetve külön felhívja a tagállamok figyelmét arra, ha az eladott hordók mennyisége eléri a fent meghatározott értékek 70%-át, 90%-át és 95%-át. (SCR 2375 (2017) 14. cikk)
  10. A határozat elfogadását követően tagállamoknak tilos követlenül vagy közvetve szolgáltatni, eladni vagy szállítani nyersolajat Észak-Koreába. A tilalom a határozat elfogadását megelőző évben importált mennyiség túllépésére vonatkozik. Mindemellett a tagállamoknak engedélyt kell kérni az ügylethez a Szankciós Bizottságtól, és igazolniuk kell, hogy a nyersolajat létfontosságú szükségletek kielégítésére fordítják Észak-Koreába, és amelyek nem állnak kapcsolatba a KNDK nukleáris és ballisztikus programjával. (SCR 2375 (2017) 15. cikk)
  11. A tagállamoknak tilos textil termékeket Észak-Koreából, illetve Észak-Koreába követlenül vagy közvetve szolgáltatni, eladni vagy szállítani a Szankciós Bizottság előzetes, eseti alapon történő engedélyezése nélkül. A határozat meghozatala előtt aláírt szerződések alapján végzett kereskedelmi tevékenységeket a határozat meghozatalát követő 90 napon belül be kell fejezni és erről a Bizottságot 135 napon belül tájékoztatni kell. (SCR 2375 (2017) 16. cikk)
  12. A tagállamoknak tilos munkavállalási engedélyt kiadni a külföldön dolgozó észak-koreai munkavállalóknak, kivéve azokat az eseteket, amelyekre vonatkozóan a munkavállalási szerződéseket már a határozat elfogadását megelőzően megkötötték. A Bizottság eseti alapon bírálja el az engedélyek megadását az erre vonatkozó kérelem benyújtását követően akkor, ha annak humanitárius vagy nukleáris lefegyverezéssel kapcsolatos, illetve korábbi határozatokban megfogalmazott célja van. (SCR 2375 (2017) 17. cikk)
  13. Tilos a tagállamoknak, illetve joghatóságuk alá tartozó személyeknek és entitásoknak létrehozni, fenntartani, illetve működtetni közös vállalkozásokat, amelyek a KNDK-val bármilyen szempontból kapcsolatban vannak. A Bizottság abban az esetben, ha az együttműködés a közüzemi infrastruktúra kialakítására vonatkozó non-profit projektekkel kapcsolatos, akkor eseti alapon előzetesen engedélyezi a tevékenységet. A határozat elfogadását követő 120 napon belül meg kell szüntetni minden olyan tevékenységet, ami ebbe a körbe tartozik és a Bizottság nem adott rá előzetesen engedélyt. (Itt kivételt jelentenek egyes folyamatban levő orosz-KNDK, illetve kínai-KNDK projektek.) (SCR 2375 (2017) 18. cikk)
  14. Tilos a tagállamok joghatósága alá tartozó természetes és jogi személyeknek a KNDK-hoz kapcsolódó közös vállalkozást vagy együttműködési szerveztet alapítani, illetve a meglevő entitásokat további befektetésekkel ösztönözni, hacsak a Szankciós Bizottság eseti alapon előzetesen nem engedélyezi azt. SCR 2371 (2017) 12. cikk)
  15. A vagyonbefagyasztásra és pénzügyi szolgáltatások tiltására vonatkozó korábbi szankciós rendelkezések kiegészítésre kerültek a KNDK-hoz köthető klíring tevékenységek tilalmával is. (Klíring: követeléseknek és tartozásoknak bankátutalás útján készpénzfizetés nélkül történő elszámolása.)
A határozatok konkrét lépéseket írnak elő minden ENSZ-tagállam részére, egyebek közt a határozat elfogadásától számított 90 napon belüli jelentéstétel kötelezettségét.

Rovatszerkesztő:

Ambrus Zoltán

Telefon:  (1) 458-5584
Fax:       (1) 458-5869
E-mail: exportcontrol--.at.--bfkh.gov.hu


Az utolsó módosítás dátuma: 2017-11-17