PDF verzió
Nyomtatóbarát verzió

Kutatás, oktatás és kettős felhasználású termékek kapcsolata

dr. Csutorás László, dr. Stefán László

 

Kettős felhasználású termékek

Kettős felhasználású termékek azok a termékek, beleértve a szoftvert és technológiát is, amelyek polgári és katonai célokra egyaránt felhasználhatók, e fogalom továbbá magába foglalja azokat a termékeket is, amelyek egyaránt felhasználhatók nem robbantási célokra és nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállításához történő, bármilyen hozzájárulás céljára.

Magyarországon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóságán belül az Exportellenőrzési Osztály felelős e feladatok végrehajtásáért. Az Osztály nemzeti hatóságként látja el továbbá a Vegyifegyver-, valamint a Biológiai (bakteriológiai) és toxinfegyver Tilalmi Egyezmény által szabályozott feladatokat is. Természetesen a három területen felmerülő feladatok ezer szállal kötődnek egymáshoz.

Magyarországon a kettős felhasználású termékek külkereskedelmét a módosított 428/2009/EK tanácsi  rendelete, valamint a 13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet  szabályozza. A Tanács 428/2009/EK rendelete a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakítását szabályozza, míg az 13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet   – a tanácsi rendelet tagállami hatáskörbe tartozó végrehajtási szabályozásán túl – a kettős felhasználású termékek behozatalát  is.

A tanácsi rendelet közösségi szinten írja elő az kivitelhez, transzferhez, brókertevékenységhez és tranzithoz fűződő ellenőrzési (engedélyezési) kötelezettségeket és az ehhez kapcsolódó eljárási rendet, valamint tartalmazza az ellenőrzött termékek listáját. A közös szabályozás által a rendelet minden tagállamban közvetlen hatállyal bír és egyben közvetlenül alkalmazandó.

A kettős felhasználású termékek listáját a módosított 428/2009/EK tanácsi rendelet I. melléklete tartalmazza tíz fő kategóriában felsorolva mintegy 300 oldal terjedelemben:

  • nukleáris anyagok, létesítmények,és berendezések, 
  • speciális anyagok és kapcsolódó berendezések,
  • anyagfeldolgozás
  • elektronika
  • számítógépek
  • távközlés és „információbiztonság
  • szenzorok és lézerek
  • navigáció és repülési elektronika
  • hajózás
  • légtér és hajtórendszerek.

Meg kell jegyezni, hogy a felsorolás keretjellegű, legtöbbször a tiltott terméknek csak a jellemző műszaki paraméterei adottak, amelyek által a rendelet számtalan e paramétereknek –legalább részben- eleget tevő terméket is hatálya alá von, valamint több hivatkozás történik egyéb jogszabályokra (például „Hadiipari jegyzék) is, amivel tovább bővül az ellenőrzés alá vonandó termékek köre.

A felsorolt termékek közös jellemzője, hogy polgári célú felhasználás mellett alkalmasak hagyományos és tömegpusztító fegyverek, valamint az azok célba juttatására alkalmas eszközök gyártására, kifejlesztésére, ezért külkereskedelmi forgalmuk ellenőrzését különböző non-proliferációs rezsimek és leszerelési egyezmények írják elő.

Az exportellenőrzés célja megakadályozni, hogy a regionális és nemzetközi biztonságra veszélyt jelentő államok, valamint terrorista csoportok tömegpusztító fegyvert legyenek képesek kifejleszteni és előállítani, illetve elejét venni a hagyományos fegyverek destabilizáló mértékű felhalmozódásának. Magyarország tagja minden, a kettős felhasználású termékek kereskedelmét szabályozó non-proliferációs rezsimnek.

Magától értetődő, hogy a kettős felhasználású termék nem csak kiszállításával jelenthet veszélyt, hanem annak az előállításával, kezelésével kapcsolatos technológiáknak, szakmai tudásnak az átadása, exportja is, ezért ezek  is engedélyköteles tevékenységek függetlenül attól, hogy az átadás hazánkban vagy az ország határain történik.
 

Kutatás, oktatás és proliferáció kapcsolata

Magyarországon a kutatás és oktatás magas színvonalú évszázados hagyományait jól prezentálja már a magyar, illetve magyar gyökerekkel is bíró Nobel-díjasok felsorolása: Lénárd Fülöp (1905, fizika), Bárány Róbert (orvosi, 1914), Zsigmondy Richárd (kémia, 1925), Szentgyörgyi Albert (orvosi 1937), Hevesi György (kémia, 1943), Békésy György (orvosi, 1961), Wigner Jenő (fizikai, 1963), Gábor Dénes (fizikai, 1971), Milton Friedman (közgazdaság, 1976), Carleton D. Gajdusek (orvosi, 1976), Polányi János (kémia, 1986), Elie Wiesel (béke, 1986), Oláh György (kémia, 1994), Harsányi János (közgazdaság, 1994), Kertész Imre (irodalmi, 2002).
 

Természetesen a termékek oldaláról közelítve sem kell szégyenkeznie a hazai tudományos, műszaki társadalomnak, speciális szakterületek majd mindegyikét gazdagították magyar találmányok, tudományos felismerések: például gondolhatunk a gyufára, a szódavízre, a villanymotorra, a Kandó-mozdonyra, vagy a gépkocsi porlasztóra, az elektroncsőgyártásra, s folytathatjuk a sort a holográfiával, a radioaktivitással, s így tovább.

Tehát Magyarországon komoly hagyományai vannak a kemény és eredményes kutatásnak, ezek eredményei ismertek a világban, s napjainkban is a magyar tudományos, kutatási - fejlesztési műhelyek elismertek, s ennek egyenes következménye, hogy hazánk kettős felhasználású termékekkel kapcsolatos technológiai, szellemi tudás átvétel vonatkozásában értékes célpont lehet.

 Mivel erőforrásaink  korlátozottak, a proliferáció elleni tevékenység során is törekedni szükséges a magas hatékonyságra, s célszerű a rendelkezésünkre álló forrásokat előzetes elemzést követően a legjelentősebb eredményt hozó területekre koncentrálni (költség – hatékonyság elemzés). 

 

A kutatási tevékenységet kísérő proliferációs veszély realizálódása valószínűségének és a hatás (következmény) nagyságának a becslése során célszerű lehet a kutatóhelyek vonatkozásában az alábbi szempontok figyelembe vétele:

  1. 1. A kutatás tárgya: alapkutatás vagy alkalmazott kutatás.
  2. 2. A kutatóhelyek irányítása: Magyar Tudományos Akadémia Kutatóintézetei – Egyetemek, főiskolák – ipari kutatóhelyek.
  3. 3. A kutatóhelyek finanszírozása: állami, egyházi, (közpénzek, vagy magánpénzek) – magán (pl.: fizetős egyetemi képzés) – gazdasági társaságok (cégek, ipar).
  4. 4. A befektetett energiák, tőke megtérülése általában lényegesen gyorsabb az alkalmazott kutatás esetén, mint alapkutatás során.
  5. 5. A siker elérésének a kockázata alkalmazott kutatás esetén lényegesen kisebb, mint alapkutatás során.
  6. 6. A kutatási eredmény jelentősége széles határok közt változhat mind alkalmazott, mind alapkutatás esetén.
  7. 7. A kutatók személyes érdekei lehetnek erkölcsiek (például: ismertség, idézettség, konferenciákon részvétel, szakmai előjutás) és közvetlen anyagiak is (a tudományos eredmény hasznosulása esetén részesülés a profitból, szakmai előrejutás, magasabb jövedelem, stb.).
  8. 8. Motiváció számos eszköze segítheti az eredményes alkotást hasonlóan az élet egyéb területeihez, a pozitív motiváció általában sokkal eredményesebb, mint a negatív.
  9. 9. Kiemelten fontos, hogy a szellemi termékeket, a tudást értéknek kell tekinteni, és ennek az értéknek jelentős része a köz számára hozzáférhető (még a szabadalmi védettséggel rendelkező tudás sem lehet akadálya az emberiség fejlődésének), de a tudásnak létezik egy olyan bizalmasan kezelendő „know-how” jellegű része is, amely nemcsak anyagiak, hanem proliferációs okok miatt sem kerülhet nyilvánosságra. Utóbbi tudást fokozottan felügyelni kell.

 

A magyar oktatási rendszer az országhatárokat tekintve nyitott, ennek egyrészt történelmi hagyományai vannak, hazánk a fejlődő világ támogatását mindig fontosnak tartotta, másrészt az önköltséges képzések az egyetemek anyagi finanszírozásához, s ezzel az oktatás színvonalának az emeléséhez járulnak hozzá. Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint a 2010/2011. tanévben felsőfokú képzésben 361.347 hallgató vett részt, ebből külföldi állampolgár 18.850, azaz a hallgatók 5,2 %-a. A nappali tagozaton tanuló 240.727 hallgatóból 15.889 hallgató a külföldi állampolgár (6,25 %). A forrás-táblázatok azért is kerülnek mellékelésre, mert önmagukban is számos érdekes következtetés levonását teszik lehetővé, de jelen cikk témája kapcsán a számsorokból önmagától felkínálkozik két lényeges következtetés: számos hallgató olyan országból érkezik, amely országokkal kapcsolatban hatályos kereskedelmi, pénzügyi korlátozó jogszabályok a mai nap is életben vannak (például: Libanon, Irán, Szíria, stb.), valamint ezek a hallgatók kurrens műszaki-tudományos területekkel is kapcsolatba kerülhetnek képzésük során.
 

Fenti számok önmagukért beszélnek! S ha még figyelembe vesszük, hogy a képzés ideje öt – tíz év is lehet, valamint a fiatalok életkori sajátságait: közvetlenséget, meggondolatlanságot, szerelmet és gyűlöletet, anyagi gondokat, s így tovább, ezek a nagy lélekszám mellett valószínűsítik a szándékos és véletlen proliferációs közreműködés lehetőségét.

 

Megelőzés

A standard egyetemi oktatási tananyag a laboratóriumi, üzemi gyakorlatokkal együtt vélhetően csak szakember számára publikus módokon megismerhető szaktudást, gyakorlati fogásokat ad át, tehát ennek során know-how jellegű, a szakirodalomból nem megszerezhető szakmai fogások, legújabb gyakorlatban azonnal hasznosítható elméleti ismeretek biztosítása nem várható.

A Tudományos Diákkörben végzett tevékenység, a  PhD ösztöndíjasok munkája során alapvető kérdés a témaválasztás, de nem csak a tevékenység célja, hanem a kutatóhely eszközrendszere, szakmai kultúrája is megszabja, hogy idegen állampolgárok bevonása elfogadható-e a kutatói közösség életébe. Életszerűtlen lenne azt feltételezni, hogy tanszéki-, munka-, akadémiai-, kutatói értekezleteken, szakmai összejöveteleken egy-egy a közösségben dolgozó fiatal nem fog részt venni. S mivel ezek a közös rendezvények kötetlen szakmai disputák táptalaját képezik, az azokon résztvevők – ideális esetben – a további tevékenységükhöz erőt s elemózsiát kapnak. Ebbe beleértve a „nem jó szándékú” felhasználásban is alkalmazható ötleteket. Sajnálatos módon egy titoktartási szerződésben foglaltak idegen állampolgárok esetén aligha jelenthetnek komoly akadályt az ismeretek továbbadása tekintetében. Tehát olyan egyetemi, akadémiai kutatóhelyeken, ahol a kutatási tevékenység - s hangsúlyozom, hogy nem csak az új tudományos eredmények, hanem a napi rutin munka is - hozzájárulhat a proliferációs veszélyhez, csak igen körültekintően szabad idegen állampolgárokat a közös munkába bevonni, még akkor is, ha az ambiciózus „ingyen” kutató komoly segítség jelentene.

 

Más a helyzet az ipari kutatás megítélésénél, mivel ezeken a helyeken a kutatói önszabályozás, a vállalati „külső” szabályozás az idegen állampolgárok szakmai munkáját igen valószínűtlenné teszi. Egy ipari vállalat keményen profit-érdekelt, s ez vonatkozik a kutatásra is. Kurrens kutatási témák még szervezeten belül is titkosak, nemhogy idegenek tudhassanak róluk, ebben anyagilag-erkölcsileg közösen érdekelt a menedzsment, a kutatók, a cég dolgozói, hiszen aki nem képes belátni, hogy a mai „kenyere” a korábban elért kutatási eredményeken alapszik, nem való egy kutatás orientált iparágba. Amennyiben külső kutatóhelyek bevonása szükséges, akkor is szigorúan megfontolásra kerül, hogy a legjelentősebb kutatási témák akár csak részben átadhatóak-e még titoktartási szerződéssel védve is. Pedig ilyen esetben a titok záloga a további együttműködés reménye, további erkölcsi és anyagi haszon elérése, ami sokkal erősebben hathat, mint a jog eszközei, s mint egy külföldi hallgatóval kötött titoktartási szerződés. A tisztességes, korrekt együttműködés emberfüggő, s bizony csak számtalan próbálkozást követően alakulnak ki a gyümölcsöző együttműködések.

 

A tudományos kutatási együttműködés során alapvető a megbízható, korrekt partner kiválasztása, s a kapcsolat első éveiben célszerű előre szerződésben rögzíteni a felek jogait, kötelességeit, beleértve a titoktartást, a belső zártkörű egyeztetés, a publikálás rendjét, stb.
 
A proliferáció elleni küzdelemben értékes csendes segítő lehet az iparjogvédelem is. Ugyanis a szellemi termékek védelme „szájzárat” igénnyel, s hiába van komoly kísértés egy-egy konferencián elbüszkélkedni a saját eredményekkel, a várható következmények minden normális embert elriasztanak a fecsegéstől, idő előtti publikálástól. Gondoljunk bele, például a gyógyszeriparban egy új gyógyszer forgalomba hozataláig tartó eljárás - felfedezés, kémiai kutatás, fejlesztés, farmakológiai kutatás, klinikai próbák, törzskönyvezés, stb. stb. közel 15 évet és egy milliárd USD feletti összeget vesz igénybe. S a gyógyszer-, farmakon-jelöltek nagy többsége a rengeteg munka és költség ellenére nem kerülhet forgalomba, a kutatás ilyen esetben primitíven fogalmazva  „veszteséges”.
 
Tehát az iparban, az igényes ipari kutatóhelyeken igen komoly a belső szabályozás és az emberi „erkölcsi tartás”, az ezeken alapuló önszabályozás biztosítja elsősorban nem a proliferáció veszélye miatt, hanem a kutatók, a dolgozók, a cég érdekében a szaktudás védelmét. Természetesen tökéletes megvalósítás e területen is csak közelíthető, parciális érdekek mindenütt léteznek, s nem feledkezhetünk meg az ipari kémkedés fogalmáról sem.
 

 

Tapasztalatok a BTWC területén

 

Az év elején megjelent „a bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló egyezményből eredő nyilatkozattételi kötelezettségek végrehajtásáról és az ellenőrzés rendjéről szóló 21/2013. (I. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) előírtaknak megfelelően hatóságunk fogadta a rendelet hatálya alá tartozó intézmények bejelentéseit, nyilvántartásba vette őket, megkezdte a bejelentések valóságtartalmának, illetve a Biológiai és toxinfegyver Tilalmi Egyezménnyel kapcsolatos tevékenységnek az ellenőrzését. A jogszabály  arra a jogalanyra vonatkozik, aki a 428/2009/EK tanácsi rendelet I. melléklet 1. kategóriájában meghatározott 1C351–354 ellenőrzési jegyzékszám alatt szereplő olyan anyagot gyárt, fejleszt, feldolgoz, tárol, felhasznál, importál, az Európai Unión belül átad, átvesz vagy ezekkel az anyagokkal kapcsolatos műszaki-technológiai támogatási szolgáltatást nyújt, tekintet nélkül annak eredetére vagy előállítási módjára, fajtájára és mennyiségére, amely ember, állat vagy növény megbetegítésére, elpusztítására, genetikai anyagának módosítására vagy megváltoztatására alkalmas. A Korm. rendelet 2013. március 31-én lépett hatályba, s a hatályba lépéskor már működő jogalanyok számára a bejelentési kötelezettség határidejét 2013. június 28. napban határozta meg.

 

Hatóságunk a Korm. rendelet kihirdetését követően mintegy száz értesítést küldött olyan személyek részére, akikről foglalkozásuk, munkahelyük tevékenységi köre alapján feltételezhető volt, hogy elősegíthetik a jogszabálynak való megfelelést, felhívják az esetleges jogalanyok figyelmét a jogszabály megjelenésére.

Oktatási, kutatási területről számos „nemleges” válaszon túl 13 jogalany tett eleget bejelentési kötelezettségének. A fő tevékenységi kör oktatás, kutatás, gyógyítás, s esetenként szakmai szellemi segítségnyújtás – együttműködés külföldi kollegákkal.

A - jelenleg is folyó - ellenőrzések során hatóságunk vizsgálja a bejelentések valóságtartalmát a biológiai anyagok, azok mennyisége, tárolási helye és körülményei, valamint a felelősök  vonatkozásában, tájékozódik az anyagok védelmi rendszerével véletlen és szándékos kiszabadulásra vonatkozó preventív szervezési, mechanikai és elektronikus eszközöket, az esetleges kiszabadulás következményeivel kapcsolatban. Mindezt teszi konzultáció jelleggel, óvakodva attól, hogy a jellemzően néhány µg vagy mg toxin (, ami még ha erősen toxikus, akkor is vegyszerként kezelhető, s lényeg, hogy önmagát nem reprodukálja, tehát sokkal inkább kémia, mint biológia tárgykörébe tartozik), baktérium, vírus, génmódosított anyag, stb. jelentette veszélyeket irreálisan felnagyítsuk.

Az ellenőrzések eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a kollegák igen jól felkészültek, elfogadható körülmények közt végzik munkájukat. Nem találkoztunk olyan kutatási témával, amely veszélyes biológiai anyagok szaporítását tűzte volna ki célul, egyes helyeken legfeljebb további kísérletekhez szükséges anyag előállítása történik időszakonként, a kutatási anyagok beszerzése pedig általában jól ismert finomvegyszer és mikrobiológiai készítmény kereskedő cégektől történik.

 
Idegen állampolgárok részvétele ezekben a kutatási projectekben nem jellemző, eddig egyetlen ilyen esetről hallottunk, egy jemeni fiatalemberről, s Ő is már néhány éve befejezte az egyetemet. Természetesen az oktatók, kutatók ezeken a szakterületeken is törekszenek a nemzetközi kapcsolatokkal élni konferenciákon, ösztöndíjakkal, külföldi kutatási együttműködésekkel. Hatóságunk az ellenőrzéseket felhasználva felhívta a figyelmet a kettős felhasználású anyagokkal, biológiai-, kémiai fegyverekkel kapcsolatos jogszabályi kötelezettségekre, amelyek nem csak az anyagokra, hanem az azokhoz köthető műszaki technikai tudásra, szellemi termékre is vonatkoznak, valamint felajánlotta segítségét.

 

A Hatóság lehetőségei

A rendelkezésre álló szűkös humán és anyagi erőforrások mellett a kötelezően ellátandó kettős felhasználású termékek exportellenőrzésén, a vegyi-, és biológiai fegyver tilalmi egyezményekkel kapcsolatos feladatok ellátásán túl további lehetőségek is rendelkezésre állnak a hatósági kollegák számára a proliferáció elleni küzdelemben: népszerűsítjük a vonatkozó jogszabályokat, felhívjuk a figyelmet a lehetséges veszélyekre, segítséget nyújtunk megkeresés esetén konkrét ügyekben például állásfoglalások keretében, ellenőrzéseket végzünk, ezek keretében felhívjuk a figyelmet a hibákra, hiányosságokra, esetenként jobbítási lehetőségeket ajánlunk, s nem utolsó sorban az államigazgatás szereplőitől munkánkhoz értékes támogatásra számíthatunk.
 

Irodalom

1.)    A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapja:

http://mkeh.gov.hu/haditechnika/kettos_felhasznalasu

2.)    Oktatási Hivatal honlapja

http://www.oktatas.hu/felsooktatas/felsooktatasi_statisztikak


Az utolsó módosítás dátuma: 2013-11-14