MKEH » Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések

Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény

Kategória: Fő-oldal » Haditechnikai Osztály, Exportellenőrzési Osztály » Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény


Mely jogszabályok rendelkeznek a Vegyifegyver Tilalmi Egyezménnyel kapcsolatos kötelezettségekről?

A vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1997. évi CIV. törvény, valamint az ennek végrehajtására kiadott 212/1998. (XII.24.) Korm. rendelet a nyilatkozattételi kötelezettségekről és az ellenőrzés rendjéről. A fenti jogszabályok az alábbi linken érhetők el:

http://mkeh.gov.hu/haditechnika/vegyifegyver_tilalmi


Hol található az Egyezmény hatálya alá tartozó vegyületek listája?

 A Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény hatálya alá tartozó vegyületek listája megtalálható az 1997. évi CIV. törvényben, a Hivatal honlapján lévő Deklarációs Kézikönyvben, illetve külön dokumentumként az alábbi linken érhető el:

http://mkeh.gov.hu/haditechnika/vegyifegyver_tilalmi

 


Milyen vegyipari tevékenységek esnek a Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény hatálya alá?

A Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény I. mellékletében szereplő (1., 2. és 3. listás, azaz összefoglaló néven) listás vegyületek gyártása, exportja és importja. Emellett 2. listás vegyületek esetén azok felhasználása, feldolgozása is. Ide tartozik továbbá az ún. egyedi szerves vegyületek gyártása is. (egyedi szerves vegyületek definícióját lásd lejjebb)


Mit értünk felhasználás és feldolgozás alatt?

A Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény vonatkozásában a feldolgozás alatt olyan fizikai folyamatot értünk, amelynek során a vegyület nem alakul át más vegyületté (nem játszódik le kémiai reakció); pl. kivonás, tisztítás, kristályosítás, stb.
Felhasználás alatt azt értjük, ha az adott vegyületet kémiai reakció útján más vegyületté alakítják.


Mit értünk export és import alatt a VTE hatálya alá tartozó vegyületek esetén?

Listás vegyületek esetén az export-import fogalmak alatt bármely országba történ kivitelt, illetve bármely országból történő behozatalt értünk. Az ilyen szállításokról szóló nyilatkozatokban feltüntetendő származási- vagy célországnak azt az országot kell feltüntetni, ahonnan a vegyianyagot Magyarországra szállították, illetve ami a vegyianyag végső rendeltetési (felhasználási) helye (függetlenül attól, hogy a vevő/kereskedelmi partner mely országban található és mely országba történt számlázás vagy egyéb pénzügyi tranzakció).


Vannak-e különleges szabályok a listás vegyületek export-importja esetén?

Igen, elsősorban a Vegyifegyver Tilalmi Egyezményben nem-Részes Államokra irányuló szállításokkal kapcsolatban az alábbiak szerint:
1. listás vegyületekre vonatkozóan:
Nem-Részes Államoknak (jelenleg Egyiptom, Izrael, Dél-Szudán és Észak-Korea) ilyen vegyületek nem szállíthatók.
Részes Államokba irányuló szállítás esetén exportot vagy importot megelőzően 40 nappal bejelentést kell tenni a Hivatal felé.
2. listás vegyületekre vonatkozóan:
Csak olyan készítmény szállítható nem-Részes Államokba, amelyek 1%-nál kisebb mennyiségben tartalmaznak 2A*, vagy 2A listás vegyületet, vagy 10%-ot nem meghaladó arányban tartalmaznak 2B listás vegyületet. A készítménynek ezen felül kiskereskedelmi forgalmi terméknek, vagy egyéni használatra csomagoltnak kell lennie.

További szabály, hogy nem kell nyilatkozatot tenniük azoknak a szervezeteknek, amelyek olyan keveréket hoznak be vagy szállítanak ki, amelyek 30% vagy annál kevesebb 2B. listás, vagy 3. listás vegyületet tartalmaznak.


Mi számít egyedi szerves vegyületnek?

Egyedi szerves vegyület alatt minden olyan, szerkezeti képlettel, kémiai névvel és a vegyületet egyedileg azonosító regisztrációs számmal azonosítható szerves vegyületet értünk, amelyet kémiai szintézis útján állítanak elő. Kivételnek számítanak az oligomerek, polimerek, szén-oxidok, szén-szulfidok és fém-karbonátok. Az egyedi szerves vegyületeken belül külön kategóriát képeznek az ún. PSF vegyületek, melyek olyan egyedi szerves vegyületek, amelyek molekulájában foszfor, kén vagy fluor atom található.


Minden Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény hatálya alá eső tevékenység jelentendő?

Nem. A különböző listákhoz különböző mennyiségi küszöbértéket határoz meg a 212/1998. Korm. rendelet 6. §-a. Amennyiben egy gyár tevékenysége egy naptári évben meghaladja a lentebb részletezett küszöbértékeket, abban az esetben köteles tevékenységéről jelentést tenni a Hivatalnak. A küszöbértékek a következők:
1. listás vegyület esetén: nincs küszöbérték, minden 1. listás vegyülettel kapcsolatos tevékenység jelentendő a Hivatal felé, mennyiségtől függetlenül;
2A* listás vegyület esetén: 1 kg-ot meghaladó gyártás, felhasználás, feldolgozás;
2A listás vegyület esetén: 100 kg-ot meghaladó gyártás, felhasználás, feldolgozás;
2B listás vegyület esetén: 200 kg-ot meghaladó gyártás, felhasználás, feldolgozás;
3. listás vegyület esetén: 5 tonnát meghaladó gyártás;
Egyedi szerves vegyületek esetén: egy adott gyárban előállított összes egyedi szerves vegyület (beleértve a PSF vegyületeket is) 100 tonnát meghaladó gyártása;
PSF vegyület esetén: egy PSF vegyület 10 tonnát meghaladó gyártása.
Export és import tevékenység esetén nincs mennyiségi küszöbérték.


Milyen rendszerességgel kell egy vállalatnak Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény hatálya alá eső tevékenység esetén nyilatkozatot tenni?

Évente kétszer. Minden év február 10-ig kell nyilatkozni az előző évben listás vegyületek gyártásáról, felhasználásáról, feldolgozásáról, az egyedi szerves vegyületek gyártásáról és a listás vegyületek export-import forgalmáról. Minden év szeptember 30-ig egy előzetes nyilatkozatot kell tenni a következő évre tervezett listás vegyületek gyártásáról, felhasználásáról és feldolgozásáról a Korm. rendelet előírásainak megfelelően.


Van-e formai követelménye az éves nyilatkozatoknak?

A kitöltendő nyomtatványok a Hivatal honlapjáról letölthetők. Mindig csak a megfelelő lapok kitöltése szükséges.

Az űrlapok az alábbi oldalon érhetők el:

http://mkeh.gov.hu/haditechnika/vegyifegyver_tilalmi

 


Mi számít gyárnak és mi számít üzemnek?

Gyár: egy vagy több üzem helyi együttese, amelynek közbeeső igazgatási szintjei vannak, továbbá működési szempontból egyetlen irányítás alatt áll és közös infrastruktúrával rendelkezik.

Üzem: az a viszonylagosan önálló terület, termelő létesítmény vagy épület, amely a gyáron belül önálló irányítás alatt áll.


Mi számít 2. listás üzemnek?

Az az üzem, amely 2. listás vegyületet gyárt, feldolgoz vagy felhasznál. Nyilatkozni kell a 2. listás vegyületek exportjáról és importjáról is.


Mi számít 3. listás üzemnek?

Kizárólag az, amelyik 3. listás vegyületet gyárt. Nem kell tehát nyilatkozni arról, ha egy üzem 3. listás anyagot felhasznál. Nyilatkozni kell azonban a 3. listás anyagok exportjáról és importjáról.


Mit értünk az összes egyedi szerves vegyület éves termelt mennyisége alatt?

Az egy gyárban egy adott évben kémiai szintézissel előállított minden egyedi szerves vegyület mennyiségének összegét, beleértve ebbe a végterméken kívül a gyártási folyamat során keletkezett, szeparálható egyedi szerves vegyület definíciójának megfelelő köztesterméket is.
Nem kell jelentést tennie annak a szervezetnek (küszöbértéktől függetlenül), amely kizárólag robbanóanyagot vagy szénhidrogén termékeket állít elő.
Jelentendő azonban, ha robbanóanyagon vagy szénhidrogénen kívül más listás vagy egyedi szerves vegyületet is előállít az adott gyár. Ebben az esetben az éves termelt mennyiségbe beszámítandó a termelt robbanóanyag vagy szénhidrogén termékek mennyisége is.