TÁJÉKOZTATÓ - Pénztárgép forgalmazók részére

A pénztárgép forgalmazási engedélyezési eljárásra is irányadó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 40. § (2) bekezdése szerint, ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát a 40/A. §-ban meghatározott módon köteles igazolni. A Ket. 40/A. § (3) bekezdése értelmében a külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni, és felülhitelesítéssel kell ellátni.

A Rendelet hivatkozott előírása a Ket. által előírtaknál szigorúbb feltételeket határoz meg a külföldön kiállított meghatalmazás elfogadhatósága tekintetében. A közjegyzők ellátnak aláírás hitelesítéssel kapcsolatos tevékenységet is, ugyanakkor a pénztárgép forgalmazási engedélyezési eljárásokban önmagában nem elegendő az ilyen módon hitelesített magánokirat, hiszen ezáltal a hatóság nem tud meggyőződni arról, hogy a külföldi meghatalmazó hitelesített magánokiratba foglalt adatai – így az, hogy a külföldi cégnyilvántartásba bejegyzett cég képviseletére jogosult személy által került a meghatalmazás kiállításra – valósak-e. Ezt támasztja alá, a Rendelet fent hivatkozott követelménye, a közjegyző által hitelesített meghatalmazás előírása, amely egyértelműen a meghatalmazás, mint nyilatkozat és az abban foglalt tények és adatok hitelesítésére vonatkozik, vagyis nem csupán az aláírás valódiságának hitelesítésére. Ez utóbbiból adódó joghatás – azaz, hogy a közokiratba foglalt nyilatkozat arra jogosult általi megtételét, valamint az abban szereplő tényeket és adatokat az ellenkező bizonyításáig valósnak kell elfogadni – viszont csak közokiratnak minősülő közjegyzői okiratba – a magyar jogrendszerben ez a polgári perrendtartásról szóló 1952.évi III. törvény 195. § (1) bekezdése és a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 111. § (2) bekezdése alapján kiállított közokiratba – foglalással váltható ki.

A külföldön kiállított meghatalmazás tekintetében a Ket. fent hivatkozott 40/A. § (3) bekezdése és általánosságban a külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat tekintetében a Ket. 52. § (2) bekezdése előírja a diplomáciai felülhitelesítést is.

A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: konzuli törvény) 15. § (1) bekezdése értelmében, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy közhitelességgel felruházott más személy által hitelesített magánokirat magyarországi felhasználása céljából a hivatásos konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látja el a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőnyomatát, feltéve, hogy ezen hatóság aláírás- és bélyegzőmintájával rendelkezik.

A diplomáciai felülhitelesítés kötelezettsége alól – amint azt a konzuli törvény fent hivatkozott előírása lehetővé teszi – nemzetközi szerződés felmentést adhat. A diplomáciai felülhitelesítés alól felmentést ad a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény (a továbbiakban: Apostille Egyezmény) kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Apostille Tvr.) 2. cikke, az Apostille Egyezményt aláíró államok tekintetében. Az Apostille Tvr. 3. és 4. cikke alapján annak igazolására, hogy az aláírás valódi, hogy az aláíró személy milyen minőségben járt el, és – adott esetben –, hogy az okiraton levő pecsét vagy bélyegzőlenyomat valódi, alakiságként csak azt lehet megkövetelni, hogy az okirat származása szerinti illetékes hatóság kiállítsa az Egyezményhez mellékletként csatolt minta szerinti tanúsítványt. Amennyiben az AEE gyártó székhelye Apostille Egyezményt aláíró államban van, az ott kiállított közokiratok és hitelesített magánokiratok magyarországi felhasználásakor alkalmazni kell az Apostille Tvr. rendelkezéseit, így az AEE gyártó országában kiállított közjegyzői okiratot nem diplomáciai felülhitelesítéssel, hanem apostille tanúsítvánnyal kell ellátni.

Tekintettel arra, hogy a Rendelet nem tartalmaz speciális szabályt a külföldi AEE gyártó által adott meghatalmazás nyelvére vonatkozóan, a Ket. 52. § (3) bekezdése irányadó, amely szerint a nem magyar nyelven kiállított irat – ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. A szakfordításról és a tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet 5. §-a értelmében hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (a továbbiakban: OFFI) készíthet.

Összegezve a fentieket a hivatkozott jogszabályokra tekintettel a külföldön kiállított meghatalmazás a pénztárgép forgalmazási engedélyezési eljárásokban csak közokiratnak minősülő közjegyzői okiratba foglaltan, diplomáciai felülhitelesítéssel vagy – az Apostille Egyezményt aláíró államok esetében – apostille tanúsítvánnyal ellátva fogadható el, az OFFI által kiadott hiteles magyar fordítással.

Az Apostille Egyezményt aláíró államok és az apostille tanúsítvány kiállítására feljogosított külföldi szervek/hatóságok listája az alábbi linkeken megtekinthetők.

https://www.hcch.net/en/instruments/conventions/status-table/?cid=41

https://www.hcch.net/en/instruments/conventions/authorities1/?cid=41