MKEH » Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések

Ellenőrzési szakterület

Kategória: Fő-oldal » Nemesfém » Ellenőrzési szakterület


Milyen végzettség, képesítés szükséges ékszer értékesítési tevékenység folytatásához?

Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V.14.) NFGM rendelet (a továbbiakban: NFGMr.) 1. § (1) bekezdése szerint a rendelet mellékletében meghatározott tevékenységek a rendeletben meghatározott, akkreditált felnőttképzést folytató intézmény által szervezett, akkreditált képzési program sikeres elvégzéséről szóló igazolás birtokában végezhetők. Az NFGMr. melléklete 3. pontjának 11. alpontja értelmében Óra, ékszer értékesítési tevékenység boltvezető vagy kereskedő vagy becsüs vagy ékszerbecsüs szakképesítés birtokában végezhető. Az NFGMr. 1. § (2) bekezdése szerint a rendelet mellékletében * jelöléssel ellátott tevékenységek esetén a rendeletben meghatározott szakképesítés helyett elfogadható a szakiránynak megfelelő más szakképesítés, illetve a magasabb szintű szakirányú végzettség is.


A helyszínen jelen lévő, nemesfémmel kapcsolatban kereskedelmi tevékenységet folytató alkalmazottak mindegyikének kell a tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítéssel rendelkezni, illetve elég-e, ha a tulajdonos / ügyvezető / egyéni vállalkozó rendelkezik a jogszabályban előírt szakképesítések valamelyikével?

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. § (3) bekezdése alapján az egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében való értékesítéshez az azt végző személynek a kereskedelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie.

Abban az esetben, amikor több alkalmazottat foglalkoztat a vállalkozás, az üzlet teljes nyitvatartási időtartama alatt legalább egy főnek rendelkeznie kell a tevékenység végzéséhez szükséges, a jogszabály által előírt szakképesítések valamelyikével. Ha az ügyvezető / tulajdonos / egyéni vállalkozó rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges, a jogszabályban előírt szakképesítések valamelyikével, és az üzlet teljes nyitvatartási időtartama alatt a helyszínen értékesítési tevékenységet folytat, úgy a jogszabály által előírt követelményeknek a vállalkozás eleget tesz. Ha azonban az ügyvezető / tulajdonos / egyéni vállalkozó rendelkezik a jogszabály által előírt szakképesítések valamelyikével, de nem tartózkodik az üzletben annak teljes nyitvatartási időtartama alatt, úgy gondoskodni kell olyan alkalmazott foglalkoztatásáról, aki a jogszabályi előírásoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkezik.

 


Milyen végzettség, képesítés szükséges nemesfémből készült ékszerek, használati tárgyak készítéséhez, javításához?

Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V.14.) NFGM rendelet (a továbbiakban: NFGMr.) 1. § (1) bekezdése szerint a rendelet mellékletében meghatározott tevékenységek a rendeletben meghatározott, akkreditált felnőttképzést folytató intézmény által szervezett, akkreditált képzési program sikeres elvégzéséről szóló igazolás birtokában végezhetők. Az NFGMr. melléklete 8. pontjának 9. alpontja értelmében nemesfémből készült ékszerek, használati tárgyak készítése, díszítése, javítása ötvös vagy fémműves szakképesítés birtokában végezhető. Az NFGMr. 1. § (2) bekezdése szerint a rendelet mellékletében * jelöléssel ellátott tevékenységek esetén a rendeletben meghatározott szakképesítés helyett elfogadható a szakiránynak megfelelő más szakképesítés, illetve a magasabb szintű szakirányú végzettség is.


Szükséges-e a szakképesítés meglétét a helyszínen igazolni?

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése értelmében a kereskedő, illetve alkalmazottja ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy másolattal köteles igazolni, hogy eleget tett a kereskedelmi tevékenység bejelentési kötelezettségének, illetve rendelkezik működési engedéllyel, továbbá megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, azaz rendelkezik a szükséges szakképesítéssel.


Fémjelzési kötelezettség alóli mentesség szempontjából az arany tárgyak esetében előírt 1 g, illetve az ezüst tárgyak esetében előírt 2 g tömeg határba beleszámít-e a nemesfém tárgyhoz kapcsolt kő, zománc, kaucsuk stb. tömege is?

A nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági feladatokról és hatósági eljárási szabályokról. valamint a nemesfém tárgyak készítésének és díszítésének szabályairól szóló 508/2017. (XII. 29.) Korrm. rendelet 10. § (2) bekezdés i), j), k), pontjaiban foglaltaknak megfelelően a fémjelzési kötelezettség megállapításánál a nemesfém tárgy bruttó tömegét kell figyelembe venni, az 1. § 3. pontja értelmében a bruttó tömeg: a nemesfém tárgy össztömege, beleértve a foglalt követ, egyéb nemesfémből vagy nem nemesfémből készült alkatrészt is.


Nemesfémből készült fülbevalók esetében a tömeg határt páronként vagy darabonként kell figyelembe venni?

A fülbevalók esetében a fémjelzési kötelezettség meghatározásánál páros ékszer esetében darabonként kell a tömeg határt figyelembe venni.

 


Melyek a magyar fémjellel egyenértékűnek elfogadott fémjelek?

Magyarország nemzetközi szerződés alapján tagja a Fémjelzési Konvenciónak, melynek fémjeleit jelenleg tizenkilenc tagország használhatja és elfogadja, köztük Magyarország is. Az EU tagországaiból származó nemesfém tárgyak tekintetében lehetőség van arra, hogy egy adott ország által beütött fémjelet egyenértékűnek ismerjen el Magyarország, amennyiben a tagország fémjelzési eljárása minden tekintetben azonos védelmet nyújt a hazaihoz képest a fogyasztó számára.

Jelenleg

• a Cseh Köztársaság,

• a Szlovák Köztársaság,

• a Lengyel Köztársaság,

• a Ciprusi Köztársaság, és

• a Holland Királyság

fémjeleit ismeri el hazánk egyenértékűnek, de kizárólag az egyenértékűségi határozatokban feltüntetett nemesfém finomsági kategóriákban. A kereskedő az üzlethelyiségében egyenértékűnek elismert fémjelek rajzolatait jól látható helyen köteles kifüggeszteni.

 


Szabad-e az üzlet eladóterében, kirakatában fémjelzési kötelezettség alá tartozó, de fémjelzetlen nemesfém tárgyat elhelyezni?

A nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági feladatokról és eljárási szabályokról, valamint a nemesfém tárgyak készítésének és díszítésének szabályairól szóló 508/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 30. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak értelmében a raktárban vagy üzlethelyiségben lévő, fémjellel még el nem látott, nem mintakollekcióként szolgáló nemesfém tárgyat fémjelzésre a hatóság részére történő bemutatásig a fémjelzett nemesfém tárgyaktól elkülönítve "Nem eladó fémjelzetlen nemesfém tárgyak" felirattal megjelölve a vásárlók számára nyitva nem álló helyen kell tartani.

A nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági feladatokról és eljárási szabályokról, valamint a nemesfém tárgyak készítésének és díszítésének szabályairól szóló 508/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdéséiben foglaltak szerint a raktárban, vagy az üzlethelyiségben lévő fémjelzetlen, mintakollekcióként szolgáló nemesfém tárgyakat a fémjelzett nemesfém tárgyaktól elkülönítve kell tartani, és "Mintakollekció, nem eladó, fémjelzetlen tárgyak" felirattal el kell látni.

További előírás, hogy a fémjelzetlen tárgyakról naprakész nyilvántartást kell vezetni az átvétel idejének, az eladó vagy megbízó nevének és címének, a nemesfém tárgy megnevezésének, valamint tömegének feltüntetésével.A nemesfém tárgyak elkülönítésére vonatkozó rendelkezéseket a kirakatban elhelyezett nemesfém tárgyakra is alkalmazni kell.


Aennyiben a kereskedő a nemesfémes tevékenységét megszünteti vagy telephelyét felszámolja, illetve más címre költözteti azt csak az illetékes jegyző felé kell bejelenteni, vagy a hatóságnak is?

Nem elég csak az illetékes önkormányzat felé bejelentést tenni, a nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági feladatokról és hatósági eljárási szabályokról, valamint a nemesfém tárgyak készítésének és díszítésének szabályairól szóló 508/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése szerint a nyilvántartásba vett vállalkozás a jogszabály (1) és (2) bekezdésében felsorolt adataiban bekövetkezett változást, és működése megszűnését köteles haladéktalanul a hatóságnak is bejelenteni.


Milyen tárgy / termék minősül kombinált tárgynak és milyen szabályok vonatkoznak ezek fémjelzésére?

A nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági feladatokról és hatósági eljárási szabályokról, valamint a nemesfém tárgyak készítésének és díszítésének szabályairól szóló 508/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § 11. pontja értelmében a kombinált tárgy: nemesfém tárgy és más fém tárgy, roncsolásmentes, nem szétszerelhető összekapcsolással kialakított ékszer, díszműáru és egyéb tárgy. A kombinált tárgy fémjelzésével kapcsolatban a jogszabály 38. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak, amely szerint a kombinált tárgyat a készítő, javító vagy kereskedő kérelmére a nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóság fémjelzi, ha a kombinált tárgy megfelel az alábbiakban meghatározott feltételeknek:

a) a felhasznált fém színe egyértelműen megkülönböztethető a nemesfém színétől,

b) a nemesfém rész alkalmas fémjel elhelyezésére, és

c) a fém rész alkalmas a "METAL" megnevezés látható elhelyezésére.

 

 


A nemesfém érmének milyen jelzéseket kell tartalmaznia?

A nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági feladatokról és hatósági eljárási szabályokról, valamint a nemesfém tárgyak készítésének és díszítésének szabályairól szóló 508/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak alapján a név- és fémjelzési kötelezettség alól mentes érmét és féldomborművet a névjel használatára jogosult készítő, javító vagy kereskedő elláthatja azzal a névjellel, amelynek használatát részére a hatóság engedélyzte. A tárgy peremébe az ezredrészben kifejező finomsági számjelet, valamint az alábbi jelzéseket is el kell helyezni:

a) a platinából készült tárgyakon a Pt betűket,

b) a palládiumbó léászült tárgyakon a Pd betűket.

 


A hatóság a helyszíni ellenőrzés során is vizsgálja a pénzmosással kapcsolatos jogszabályi előírások betartását?

Igen, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályi előírások betartásának helyszíni ellenőrzése a nemesfém tárgyakkal kereskedők esetében elsősorban az alábbiakra terjed ki:

- a belső szabályzat ellenőrzése,

- az azonosítást végző személy jelenlétének ellenőrzése

- az azonosításhoz szükséges nyomtatványok (adatlapok, nyilatkozatok) rendelkezésre állásának az ellenőrzése.


A nemesfém tárgy készítésénél lehet-e a tárgy alapféménél kisebb finomságú forraszanyagot használni?

A forrasztó anyag finomsági foka meg kell, hogy egyezzen a nemesfém tárgy finomsági fokával. Amennyiben viszont alacsonyabb finomsági fokú forrasztó anyag kerül felhasználásra, akkor a teljes nemesfém tárgynak el kell érnie a kívánt finomsági fokot, tehát az alapfémet kell magasabb finomságúra ötvözni


A nemesfém tárgy milyen ötvöző elemet nem tartalmazhat?

A hatóság nem járul hozzá azon nemesfém tárgyak kereskedelmi forgalomba hozatalához, vagy az Európai Unió tagországain, Törökországon és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA államon kívüli országokból importált nemesfém tárgyak esetén a származási országba visszaszállíttatja azokat a nemesfém tárgyakat:

- amelyek kadmium tartalma az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 23. bejegyzés 8. pontjában meghatározott értéket eléri, vagy meghaladja,

- amelyek nikkel koncentrációja az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 27. bejegyzésében rögzített értéket eléri, vagy meghaladja,

- amelyek ólom tartalma az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 63. bejegyzés 1. pontjában meghatározott értéket eléri, vagy meghaladja.


Milyen változások történtek a fémjelzési szabályozásban (EU)?

Fontos változás, hogy amennyiben egy nemesfém tárgy különböző típusú nemesfém részekből áll és mindegyik típus színe és mérete szemmel láthatóan megkülönböztethető egymástól, és mindegyik rész mérete alkalmas fémjel elhelyezésére, akkor a névjelet csak az egyik nemesfém részen, a nemesfém típust és finomsági fokot kifejező fémjelet pedig minden típusú nemesfém részen kell alkalmazni.

Ha egy nemesfém tárgy különböző típusú nemesfémekből áll és mindegyik típus színe és mérete szemmel láthatóan nem különböztethető meg egymástól, akkor a névjelet csak az egyik nemesfém részen, a nemesfém típusának és finomsági fokának megfelelő fémjelet pedig kizárólag a legkevésbé értékes nemesfémen kell alkalmazni. Az értékesebb nemesfém részeken fémjel nem alkalmazható.