MKEH »

Tájékoztatás a felvonók, mozgólépcsők (mozgójárdák) nyilvántartásának éves díja alóli mentességről

 

Tisztelt Ügyfelünk!

Tájékoztatjuk, hogy 2017. január 1-én hatályba lépett a műszaki biztonsági hatóság eljárásáért, valamint a hatáskörébe utalt építésügyi hatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 61/2016. (XII. 29.) NGM rendelet (továbbiakban díjrendelet), amely hatályon kívül helyezte a korábbi a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal műszaki biztonsági, valamint hatáskörébe utalt építésügyi hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 20/2010. (XII. 31.) NGM rendeletet.

A díjrendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy a díjmentesség vonatkozásában az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. és 6. §-ában, foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon díjat kell érteni.

A felvonók, mozgólépcsők (mozgójárdák) nyilvántartásának éves díja alóli mentességről a berendezés tulajdonosának kell nyilatkozni. A nyilatkozat a „Nyomtatványok” rovatból tölthető le. Csak abban az esetben szükséges a személyes illetékmentességről (díjmentességről) nyilatkozni, ha a jogszabályok alapján erre jogosult.

5. § (1) Teljes személyes illetékmentességben részesül:
a) a Magyar Állam,
b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
c) a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
d) az egyesület, a köztestület,
e) az egyházi jogi személy,
f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
g) a vízgazdálkodási társulat,
h) az egészségbiztosítási szerv, a központi nyugdíjbiztosítási szerv,
i) a Magyar Nemzeti Bank,
j) a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői – ideértve az említett fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is – kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében,
l) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács,
m) a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet
n) az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai
o) Nemzeti Eszközkezelő Zrt.,
p) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti intézményi tanács,
q) az Országos Betétbiztosítási Alap,
r) a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alap és a Magyar Állam vagy a Szanálási Alap által létrehozott, az alapító, alapítók kizárólagos tulajdonában álló szanálási vagyonkezelő,
s) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti Befektető-védelmi Alap,
t) a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alap.

(2) Az (1) bekezdés c)-g) és m) pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.

(3) A szervezet (alapítvány) közigazgatási hatósági […] eljárás kezdeményezése […] esetén nyilatkozik az illetékmentesség (2) bekezdésben meghatározott feltételének fennállásáról, […].

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére a (2) bekezdés szerinti adóév utolsó napját követő 150. nap előtt kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak) arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy a (2) bekezdés szerinti adóév utolsó napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze és az illetéket pótlólag megfizesse.

6. § (1) Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. A viszonosságon alapuló illetékmentesség természetes személyek esetén kizárólag a szolgálati kötelezettséggel összefüggő illetékügyek tekintetében alkalmazható.

(2) A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó.

Budapest, 2017. február 14.

BFKH MMFF Műszaki Felügyeleti Osztály

2017. február 16.
Vissza