Tájékoztatás a felvonók, mozgólépcsők (mozgójárdák) nyilvántartásának éves díja alóli mentességről

 

Tisztelt Ügyfelünk!

Tájékoztatjuk, hogy 2017. január 1-én hatályba lépett a műszaki biztonsági hatóság eljárásáért, valamint a hatáskörébe utalt építésügyi hatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 61/2016. (XII. 29.) NGM rendelet (továbbiakban díjrendelet), amely hatályon kívül helyezte a korábbi a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal műszaki biztonsági, valamint hatáskörébe utalt építésügyi hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 20/2010. (XII. 31.) NGM rendeletet.

A díjrendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy a díjmentesség vonatkozásában az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. és 6. §-ában, foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon díjat kell érteni.

A felvonók, mozgólépcsők (mozgójárdák) nyilvántartásának éves díja alóli mentességről a berendezés tulajdonosának kell nyilatkozni. A nyilatkozat a „Nyomtatványok” rovatból tölthető le. Csak abban az esetben szükséges a személyes illetékmentességről (díjmentességről) nyilatkozni, ha a jogszabályok alapján erre jogosult.

5. § (1) Teljes személyes illetékmentességben részesül:
a) a Magyar Állam,
b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
c) a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
d) az egyesület, a köztestület,
e) az egyházi jogi személy,
f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
g) a vízgazdálkodási társulat,
h) az egészségbiztosítási szerv, a központi nyugdíjbiztosítási szerv,
i) a Magyar Nemzeti Bank,
j) a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői – ideértve az említett fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is – kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében,
l) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács,
m) a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet
n) az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai
o) Nemzeti Eszközkezelő Zrt.,
p) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti intézményi tanács,
q) az Országos Betétbiztosítási Alap,
r) a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alap és a Magyar Állam vagy a Szanálási Alap által létrehozott, az alapító, alapítók kizárólagos tulajdonában álló szanálási vagyonkezelő,
s) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti Befektető-védelmi Alap,
t) a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alap.

(2) Az (1) bekezdés c)-g) és m) pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.

(3) A szervezet (alapítvány) közigazgatási hatósági […] eljárás kezdeményezése […] esetén nyilatkozik az illetékmentesség (2) bekezdésben meghatározott feltételének fennállásáról, […].

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére a (2) bekezdés szerinti adóév utolsó napját követő 150. nap előtt kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak) arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy a (2) bekezdés szerinti adóév utolsó napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze és az illetéket pótlólag megfizesse.

6. § (1) Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. A viszonosságon alapuló illetékmentesség természetes személyek esetén kizárólag a szolgálati kötelezettséggel összefüggő illetékügyek tekintetében alkalmazható.

(2) A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó.

Budapest, 2017. február 14.

BFKH MMFF Műszaki Felügyeleti Osztály

2017. február 16.
Vissza

 

    Pénztárgép tájékoztató
  
 
  
 
  Felvonók üzemeltetése és ellenőrzése


  Utazási irodák nyári ellenőrzése

  Gázpalack egyszerű jogosultságszerzés
 MKEH-EFER
 
 

 

Kormányhivatalok

Kormányablak

Új Széchényi terv

Ügyfélkapu
Magyarország.hu
Termékinformációs pont
EUR-Lex

IMI
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
EU Vonal
TARIC
Közadatkereső
   CE
 
Ecopliant
 
NAV