4 MÉRŐESZKÖZÖK

A mérésekhez használt eszközök leírására különféle fogalmak használatosak. Ez az értelmező szótár csak a legfontosabb fogalmak egy választékát defininálja; a következő felsorolás teljesebb és közelítőleg megfelel a növekvő bonyolultság sorrendjének. Ezek a fogalmak nem egymást kölcsönösen kizárók: elem, alkatrész, részegység, mérőátalakító, mérőműszer, anyagminta, mérték, mérőeszköz, készülék, berendezés, mérőlánc, mérőrendszer, mérőállomás.

4.1 mérőeszköz
Önmagában vagy kiegészítő eszközökkel együtt mérésre használt eszköz.

4.2 mérték
Adott mennyiség egy vagy több ismert értékét használata során változatlanul reprodukáló vagy előállító eszköz.
PÉLDÁK: súly, mérőedény (egy vagy több értékű, skálázott vagy skála nélküli), etalon ellenállás, mérőhasáb, etalon jelgenerátor, anyagminta.
MEGJEGYZÉS:
Az adott mennyiség referenciamennyiségnek nevezhető.

4.3 mérőátalakító
A bemeneti mennyiséggel adott összefüggésben álló kimeneti mennyiséget szolgáltató eszköz.
PÉLDÁK: hőelem, áramváltó, erőmérő cella, pH mérő elektród.

4.4 mérőlánc
Mérőeszköz vagy mérőrendszer elemeinek olyan sorozata, amely a bemenettől a kimenetig a mérőjel útját képezi.
PÉLDA:
Mikrofont, csillapítót, szűrőt, erősítőt és voltmérőt tartalmazó elektroakusztikus mérőlánc.

4.5 mérőrendszer
Mérőeszközök és egyéb készülékek meghatározott mérési feladat elvégzésére alkalmas összessége.
PÉLDÁK: félvezető anyagok vezetőképességét mérő készülék; készülék orvosi hőmérők kalibrálására.
MEGJEGYZÉSEK:
A mérőrendszernek részei lehetnek mértékek és kémiai reagensek is.
A hosszú időre felállított mérőrendszer elnevezése mérőállomás.

4.6 értékmutató műszer, jelző (mérő) műszer
Mérőeszköz, amely értékmutatást ad.
PÉLDÁK: analóg voltmérő, digitális frekvenciamérő, mikrométer.
MEGJEGYZÉSEK:
A kijelzés lehet analóg (folyamatos vagy szakaszos) vagy digitális.
Egyidejűleg egynél több mennyiség értéke is kijelezhető.
Esetenként a jelző műszer regisztrátumot is szolgáltathat.

4.7 regisztráló (mérő) eszköz
Az értékmutatásokat rögzítő mérőeszköz.
PÉLDÁK: barográf; termolumineszcens dózismérő; regisztráló spektrométer.
MEGJEGYZÉSEK:
A regisztrátum lehet analóg (folyamatos vagy szakaszos vonal) vagy digitális.
Egyidejűleg egynél több mennyiség értéke is regisztrálható ( jelezhető).
A regisztráló mérőeszköz egyidejűleg jelzést (értékmutatást) is szolgáltathat.

4.8 összegző (mérő) eszköz
Mérőeszköz, amely a mérendő mennyiség értékét annak egy vagy több forrásból egyidejűleg vagy egymást követően nyert részértékei összegezésével határozza meg
PÉLDÁK: vasúti összegző hídmérleg, villamos teljesítmény összegző mérő.

4.9 integráló (mérő) eszköz
Mérőeszköz, amely a mérendő mennyiség értékét egy másik mennyiség szerinti integrálással határozza meg.
PÉLDA: villamos fogyasztásmérő.

4.10 analóg mérőeszköz
Mérőeszköz, amelynek a kimenőjele vagy értékmutatása a mérendő mennyiség vagy a bemenőjel folytonos függvénye.
MEGJEGYZÉS:
Ez a kifejezés a kimenetre vagy a kijelzés megjelenítésére, és nem a mérőeszköz működési elvére vonatkozik.

4.11 digitális mérőeszköz
Mérőeszköz, amelynek a kijelzése vagy a kimenőjele digitalizált.
MEGJEGYZÉS:
Ez a kifejezés a kimenetre vagy a kijelzés megjelenítésére, és nem a mérőeszköz működési elvére vonatkozik.

4.12 értékmutató szerkezet, kijelző szerkezet
A mérőeszköznek az a része, amely az értékmutatást megjeleníti.
MEGJEGYZÉSEK:
Ez a fogalom olyan készülékre is alkalmazható, amely valamilyen mértékkel előállított értéket mutat vagy állít be.
Az analóg értékmutató szerkezet analóg kijelzést, a digitális értékmutató szerkezet digitális kijelzést ad.
Az értékmutatás megjelenítésének azt a formáját, amelynél az utolsó értékes jegy folyamatosan mozog vagy a digitális kijelzés mutatóval és skálával egészül ki, féldigitális (szemidigitális) értékmutatásnak nevezik.
"readout device" (kiolvasó készülék) angol szakkifejezést annak az eszköznek az általános megjelölésére használják, amely a mérőeszköz kimenőjelét hozzáférhetővé teszi.

4.13 regisztráló szerkezet
A mérőeszköznek az a részegysége, amely az értékmutatásokat rögzíti.

4.14 érzékelő (szenzor)
A mérőeszköznek vagy a mérőláncnak az az eleme, amelyre a mérendő mennyiség közvetlenül hat.
PÉLDÁK: hőelem; turbinás áramlásmérő rotorja; manométer Bourdon csöve; szintmérő úszója; spektrofotométer fotocellája.
MEGJEGYZÉS:
Egyes szakterületeken a "detektor" kifejezést használják ebben az értelemben.

4.15 detektor
Olyan eszköz vagy anyag, amely csak jelzi egy jelenség felléptét anélkül, hogy szükségszerűen szolgáltatná a vele összefüggő mennyiség értékét.
PÉLDÁK: halogénes szivárgásdetektor; lakmuszpapír.
MEGJEGYZÉSEK:
Értékmutatás csak akkor keletkezik, amikor a mennyiség értéke elér egy küszöböt; amit szokás detektálási küszöbnek nevezni.
Egyes szakterületeken a "detektor" kifejezést használják az "érzékelő" kifejezés helyett.

4.16 mutató
Az értékmutató szerkezet mozgó vagy álló része, amelynek a skálajelekhez viszonyított helyzete alapján határozható meg a mérőeszköz jelzése.
PÉLDÁK: mutató; fényfolt; folyadék felszín; regisztráló toll.

4.17 skála
Jelek és az azokhoz tartozó számok rendezett készlete, amely a mérőeszköz értékmutató szerkezetének részét képezi.
MEGJEGYZÉS:
Mindegyik jel neve skálajel.

4.18 skála hosszúság
Egy skála legrövidebb skálajeleinek közepén áthaladó, az első és az utolsó skálajel közötti folytonos vonal hosszúsága.
MEGJEGYZÉSEK:
Ez a vonal lehet valóságos vagy képzeletbeli, egyenes vagy görbe.
A skálahosszúságot hosszúság egységekben kell kifejezni függetlenül a mérendő mennyiség egységeitől vagy a skálán jelölt egységektől.

4.19 jelzési tartomány
A lehetséges legkisebb és legnagyobb értékmutatás által határolt tartományba eső értékek készlete.
MEGJEGYZÉSEK:
Analóg kijelzés esetén a jelzési tartomány skálatartománynak is nevezhető.
A jelzési tartományt a mérendő mennyiség egységétől függetlenül a skálán feltüntetett egységekben fejezik ki, és rendszerint alsó és felső határaival adják meg, például: 100 oC-tól 200 oC-ig. (V.ö. az 5.2. definicióhoz tartozó megjegyzéssel.)

4.20 skála osztásköz
A skála bármely két egymást követő skálajel közötti része.

4.21 skála osztástávolság
Két egymást követő osztásjel közötti távolság, amelyet ugyanazon a vonalon mérnek, mint a skálahosszúságot.
MEGJEGYZÉS:
A skála osztástávolságot a mérendő mennyiség egységétől vagy a skálán feltüntetett egységektől függetlenül hosszúság egységekben fejezik ki.

4.22 skála osztásérték
Két egymást követő osztásjelnek megfelelő érték különbsége.
MEGJEGYZÉS:
A skála osztásértéket a mérendő mennyiség egységétől függetlenül a skálán feltüntetett egységekben fejezik ki.

4.23 lineáris skála
Olyan skála, amelyen minden skála osztástávolság és a megfelelő skála osztásérték aránya a teljes skála mentén állandó.
MEGJEGYZÉS:
Az állandó osztásértékű lineáris skálát egyenletes skálának nevezik.

4.24 nemlineáris skála
Olyan skála, amelyen a skála osztástávolságok és a hozzájuk tartozó skála osztásértékek aránya a teljes skála mentén nem állandó.
MEGJEGYZÉS:
Néhány nemlineáris skálának külön neve van, például: logaritmikus skála, négyzetes skála.

4.25 lenyomott nullájú skála
Olyan skála, amelynek skálatartománya nem tartalmazza a nulla értéket.
PÉLDA: Lázmérő skálája.

4.26 nyújtott skála
Olyan skála, amelynél a skálatartomány egy része a skála hosszúság más részeihez képest aránytalanul nagy hányadot foglal el.

4.27 skálalap
Az értékmutató szerkezet álló vagy mozgó része, amely a skálát vagy a skálákat hordozza.
MEGJEGYZÉS:
Néhány értékmutató szerkezet esetén a skálalap egy rögzített mutatóhoz vagy ablakhoz képest elmozduló számozott dob vagy tárcsa.

4.28 skálaszámozás
A skálajelekhez tartozó számok rendezett készlete.

4.29 skálakészítés (mérőeszközé)
Művelet, melynek során a mérőeszköz a mérendő mennyiség egyes értékeinek megfelelő skálajeleit (esetenként csak az egyes fő osztásjeleket) bejelölik a skálalapon.

4.30 beszabályozás (mérőeszközé)
Művelet, amellyel a mérőeszköz használatra kész működési állapotba hozható.
MEGJEGYZÉS:
A beszabályozás lehet automatikus, félautomatikus és kézi.

4.31 felhasználói beszabályozás (mérőeszközé)
Beszabályozás, amely a felhasználó rendelkezésére álló eszközökkel elvégezhető.