Piacfelügyelet

 

Rovatszerkesztő:                                      Szilágyi Sándor főtanácsos

Telefon:  (1) 4585-534 e-mail: piacfelugyelet{.}mkeh.gov.hu

 

TÁJÉKOZTATÓ
a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti tevékenységéről

Friss hirek, újdonságok

1. Kampány a CE-jelölésről
2. Piacfelügyeleti progamok
3. Piacfelügyeleti Hírlevél

 

A piacfelügyeletről

A hatósági ellenőrzések területén a piacfelügyelet, az új megközelítésű, európai uniós irányelveknek (angolul: New Approach Directives) a jogharmonizáció keretében történő bevezetésével került a hazai jogrendbe. Az Európai Unió (EU) előírásainak átvétele és hazánk Unióhoz való csatlakozása nyomán a termékek forgalomba hozatali követelményei megváltoztak Magyarországon. Egyes ipari termékek forgalomba hozatalát a hagyományos nemzeti szabályozás hatósági engedélyhez vagy előzetes kötelező tanúsításhoz kötötte. Az új rendszer a gyártói felelősségen alapul. A magyar jogrendbe átültetett új megközelítésű EU irányelvek szerint az irányelvek hatálya alá tartozó termékeket a piacra helyezés előtt megfelelőség-értékelési eljárásnak kell alávetni. A megfelelőség értékelése, vagy az értékelés elvégeztetése a gyártó feladata, a termék megfelelősége esetén, a terméken feltünteti a CE megfelelőségi jelölést, amely ezt követően szabadon forgalomba hozható, nemcsak az EU, hanem az Európai Gazdasági Térség (EGT, azaz az EU 27 tagállama és Izland, Norvégia, Liechtenstein) területén, valamint Törökországban is. Az előzetes engedélyezést felváltotta az utólagos hatósági ellenőrzés, a piacfelügyeleti ellenőrzés.

1. A piacfelügyelet elvei

A piacfelügyeleti eljárás eszköz az új megközelítésű irányelvek alkalmazásának kikényszerítésére az Európai Unión belül.

Célja annak biztosítása, hogy a vonatkozó jogszabályok előírásai a Közösség szintjén megvalósuljanak, elősegítve ez által a jogszabályok követelményeit kielégítő termékek szabad áramlását, az állampolgárok azonos szintű védelemét az egységes piacon, függetlenül a termék eredetétől. E védelem biztosítására a tagállamok piacfelügyeleti hatóságokat tartanak fenn, amelyek rendelkeznek a tevékenységükhöz szükséges jogosultságokkal, hozzáértéssel. Munkájuk során pártatlanul járnak el, figyelembe véve az arányosság és az azonos elbánás elvét.

2. A piacfelügyeleti tevékenység

A nemzeti piacfelügyeleti hatóságok figyelik, hogy az adott tagország területén forgalomba hozott, vagy üzembe helyezett termékek megfelelnek-e a vonatkozó irányelv(ek)et honosító nemzeti jogszabály(ok), vagy más kötelező érvényű, közvetlenül alkalmazandó EU jogi aktus alapvető követelményeinek.

Ha szükséges, intézkedéseket hoznak a megfelelőség biztosítása érdekében, vagy ha ez nem lehetséges gondoskodnak  a nem megfelelő termékek eltávolításáról, a piacról.

Ellenőrzés céljából rendszeresen megjelennek

• kereskedelmi, ipari és raktározó helyeken,
• munkahelyeken és más telephelyeken, ahol a termékek üzembe helyezése történik,
• vásárokon, kiállításokon és termékbemutatókon.

Az ellenőrzés tárgya maga a termék, a CE-jelölés, a kísérő dokumentáció, a megfelelőségi nyilatkozat és szükség esetén a jogszabályok szerint összeállított műszaki dokumentáció részben vagy egészében.

Ha szükséges, termékmintákat vesznek, vizsgálatnak vetik alá azokat, vagy megkövetelik egy harmadik fél által történő bevizsgáltatást.

3. Intézkedés nem megfelelő termék esetén, szankciók

Ha az ellenőrzés során a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy az adott termék nem elégíti ki a rá vonatkozó jogszabályok alapvető követelményeit, a hatóságok felügyelői mindenekelőtt mérlegelik a probléma súlyosságát.

A javító intézkedés a feltárt hiányosság súlyosságától függ, az arányosság elvének figyelembevételével. A különbség a lényeges és a kevésbé vagy nem lényeges nem megfelelőség között nem mindig egyértelmű. Ezért minden esetet egyedileg, az adott helyzetnek megfelelően kell megítélni.

Szankciók:

1)    Ha a terméknek kisebb biztonsági vagy más védelmi hiányossága van, amelyet a következő szállítmány piacra helyezéséig meg kell szüntetni:

• figyelmeztetés.

2)    Súlyos hiba estén, addig nem szállítható új termék a piacra (nem létesíthető, nem helyezhető üzembe és nem használható,) amíg a hiányosságot ki nem javították. A javított termékeket megkülönböztetett azonosító jelöléssel kell ellátni. A hiba súlyosságától függően a szankció lehet:

• a forgalomba hozatal megtiltása: a már piacon levő termékek azonban eladhatók.
• a forgalomból való kivonás (további értékesítés betiltása): a már piacon levő termékeket is vissza kell vonni a nagy- és kiskereskedők készleteiből.
• visszahívás: ebben az esetben a terméket még a felhasználóktól is vissza kell hívni.

4. Kiegészítő intézkedések

A fenti szankciók mellett, a hiányosság súlyosságától függően, az arányosság elvének érvényesítésével, párhuzamosan további intézkedések lehetnek szükségesek.

Eszerint a piacfelügyeleti hatóságok jogosultak

• széleskörű tájékoztatást elrendelni úgy, hogy a termék használatából vagy üzemeltetéséből származó veszélyről az érintettek időben és megfelelő módon értesüljenek. (Szükség esetén a tömegtájékoztatás eszközeinek igénybevételével.);
• a termék használhatatlanná tételét elrendelni;
• bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén feljelentést tenni az ügyben eljárni jogosult hatóságnál.

Az Európai Unió tagállamaiban és a hazai jogrend szerint is az egyes hatóságok jogosultságai bizonyos mértékben eltérnek egymástól. Közösségi és nemzeti szinten is törekvés van azonban az egyes tagállamok piacfelügyeleti tevékenységének egységesítésére, és az azonos szintre hozására.

Az új megközelítésű irányelvek nem határozzák meg az alkalmazandó szankciókat. A tagállamok a hasonló jellegű vagy fontosságú nemzeti jogszabály megsértésére alkalmazott szankciók figyelembevételével alakíthatják ki azokat. A szankcióknak azonban hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

5. Bejelentési kötelezettség

Súlyos hiba estén, amikor a tagállamok a betiltás vagy a visszahívás eszközével élnek, kötelesek értesíteni az Európai Bizottságot és az összes többi tagállamot a megtett intézkedésről.

Ezen felül működik EU szintű számítógépes információs rendszer, az EU Bizottság által létrehozott Gyors Információs Rendszer (RAPEX). A rendszer a tagállamok hatóságai által veszélyesnek, illetőleg nem megfelelőnek minősített termékekről tartalmaz információt, a többi hatóság és a gyártók illetve felhasználók vagy fogyasztók részére.

6. Az MKEH Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Hatósága

Múlt:

2005. december 31-ig a gazdasági célfelhasználású berendezések piacfelügyeletét a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal (MMBH) – illetőleg annak Műszaki Biztonsági Felügyelősége és területi szervei (TMBF) – látták el az MMBH szervezetéről, feladat és hatásköréről szóló 110/2003. (VII. 24.) Korm. rendeletben, valamint az MMBH felügyelete alatt álló MBF szervezetéről, székhelyéről és illetékességi területéről szóló az 58/2003. (IX. 23.) GKM rendeletben kapott felhatalmazás alapján.

2006. január 1-jét követően (miután az MMBH beolvadt az MKEH-ba) a gazdasági célfelhasználásra szánt berendezések piacfelügyeletét a MKEH valamint területi felügyelőségei látták el a 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján.

2006. december 31-ig a mérőeszköz irányelv (MID) valamint a nem-automatikus mérlegek (NAWI) irányelv hatálya alá tartozó mérőeszközök piacfelügyeletét az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) látta el az 1991. évi XLV. törvény alapján.

2007. január 1-től (miután az OMH is beolvadt az MKEH-ba) a gazdasági célfelhasználású berendezések és a fent említett mérőeszközök piacfelügyeletét az MKEH Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Hatósága 2010 májusáig, majd az MKEH Kereskedelmi, Piacfelügyeleti, Nemesfémvizsgáló és -Hitelesítő Hatósága látta el, a 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján. Az MKEH piacfelügyeleti tevékenységét részletesen a 26/2008. (II. 14.) Korm. rendelet, továbbá az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete szabályozza.

Jelen:

2011. január 1-től az MKEH Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Hatóság, Budapest látja el a lentebb felsorolt termékek piacfelügyeleti feladatait a 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján. Az MKEH piacfelügyeleti tevékenységét részletesen a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, továbbá az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete szabályozza.

Az MKEH piacfelügyeleti hatósági feladatköre az alábbiakban felsorolt jogszabályok hatálya alá tartozó - gazdasági célfelhasználásra szánt - termékek ellenőrzésére terjed ki:

a)    egyes nyomástartó berendezések és rendszerek:

• a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV.5.) GM rendelet (97/23/EK, 2009/105/EK irányelv),

b)    szállítható nyomástartó berendezések:

• a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőség-tanúsításáról szóló 29/2011. (VIII.3.) NGM rendelet (2010/35/EU irányelv);

c)    gazdasági célfelhasználásra szánt egyes gázfogyasztó készülékek:

• az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról szóló 22/1998. (IV.17.) IKIM rendelet (2009/142/EK irányelv);
• a gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal üzemelő melegvízkazánok hatásfok-követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 20/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet (1992/42/EGK irányelv);

d)    gazdasági célfelhasználásra szánt egyes villamossági termékek:

da)

• az egyes villamos termékek biztonsági követelményeiről és azoknak való megfelelőség értékeléséről szóló 79/1997. (XII.31.) IKIM rendelet (2006/95/EK irányelv);
• az elektromágneses összeférhetőségről szóló 62/2006. (VIII.30.) GKM rendelet (2004/108/EK irányelv);

db)

65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőségértékelésének általános feltételeiről (2009/125/EK keret irányelv [korábban: 2005/32/EK keret irányelv]) és a hozzá tartozó EK rendeletek:

• a Bizottság 641/2009/EK rendelete (2009. július 22.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra, illetve termékekbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról;
• a Bizottság 640/2009/EK rendelete (2009. július 22.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos motorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról;
• a Bizottság 245/2009/EK rendelete (2009. március 18.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a beépített előtét nélküli fénycsövek, nagy intenzitású kisülőlámpák és az ilyen lámpák működtetésére alkalmas előtétek és lámpatestek környezetbarát tervezési követelményei tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
• a Bizottság 107/2009/EK rendelete (2009. február 4.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyszerű set-top boxokra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról;
• a Bizottság 1275/2008/EK rendelete (2008. december 17.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról;
• a Bizottság 278/2009/EK rendelete (2009. április 6.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a külső tápegységek üresjáratú üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására és aktív üzemmódban mért átlagos hatékonyságára vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról;
• a Bizottság 642/2009/EK rendelete (2009. július 22.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a televíziókészülékekre vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról;

e)    gazdasági célfelhasználásra szánt egyes gépek:

• a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 16/2008. (VIII.30.) NFGM rendelet (2006/42/EK irányelv);
• az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról szóló 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet (2000/14/EK irányelv);

f)     gazdasági célfelhasználásra szánt egyes, potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek:

• a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 8/2002. (II.16.) GM rendelet (94/9/EK irányelv);

g)    egyes, kötelező hitelesítés körébe tartozó mérőeszközök:

• a nem automatikus működésű mérlegek méréstechnikai követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 62/2004. (IV. 24.) GKM rendelet (2009/23/EK irányelv);
• a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról szóló 8/2006. (II. 27.) GKM rendelet (2004/22/EK irányelv);