PDF verzió
Nyomtatóbarát verzió

Fogyasztói Tájékoztató

Tisztelt Utazó!

Ezen az oldalon szeretnénk felhívni a figyelmüket az utazásaik, nyaralásaik megszervezése, lebonyolítása vonatkozásában néhány olyan körülményre, tényre melyek ismerete szervezett utazási forma választásánál hasznos lehet.

Kiemelendő, hogy Magyarországon utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység folytatására csak olyan vállalkozó jogosult, mely számára a tevékenység folytatását a Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) engedélyezte.
Az engedéllyel rendelkező és ezáltal utazásszervezői és/vagy utazásközvetítői tevékenységet jogszerűen folytató vállalkozások listája az alábbi hivatkozásra történő kattintással tekinthető meg:


 
A BFKH az utazásszervezői és/vagy utazásközvetítői engedély megadásán túl, kereskedelmi hatóságként ellenőrzi is a vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását. Így többek között rendszeresen vizsgálja az utazásszervezői engedéllyel rendelkező vállalkozók vagyoni biztosítékának megfelelőségét, azaz azt a körülményt, hogy annak mértéke megfelel-e a tevékenység folytatását szabályozó kormányrendeletben előírtaknak.
Számos olyan az utazáshoz kapcsolódó sérelmes helyzet, panasz okául szolgáló körülmény merülhet fel azonban a nyaralás, vagy annak előkészítése során, melyek vizsgálata nem tartozik a BFKH hatáskörébe.
Amennyiben utazása, vagy az utazási vállalkozó magatartása kapcsán panasszal élne, kérjük, hogy előzetesen olvassa el a Panaszkezelés fejezet alatt található információkat annak érdekében, hogy ügye intézése kapcsán mielőbb az annak kivizsgálására, kezelésére illetékességgel rendelkező szervhez tudjon fordulni.
Az alábbi fejezetek bontásában igyekszünk minél szélesebb körű tájékoztatást adni az utazások kapcsán felmerülő kérdések, fogalmak, teendők vonatkozásában, végigkövetve egy szervezett utazási formához kapcsolódó folyamat egyes lépéseit.
 
I. Indulás előtt – Mire figyeljek oda, ha szervezett utazáson kívánok részt venni?
1 Melyik irodát válasszam?
2 Miért jó nekem, ha engedéllyel rendelkező utazási irodát választok?
3. Mire szolgál pontosan a vagyoni biztosíték?
4. Mi a különbség az utazásszervező (utazási iroda) és az utazásközvetítő (utazási ügynökség) között?
5. Mi tehát pontosan az utazásszervező tevékenység?
6. Ha csak szállást vagy repülőjegyet vásárolok, akkor is a fentiek érvényesek rám?
 
II. Szerződéskötéskor – Mire figyeljek, mit kell tudnom ha utazást vásárolok.
1. Mi az az utazási szerződés?
2. Mit kell tartalmazzon az utazási szerződés?
3. Szóban is megköthető az utazási szerződés?
4. Mi az a teljes díj, részvételi díj, szolgáltatás díja, szervezési díj és mi köztük a különbség?
5. Mikor követelhet előleget az utazási iroda és mikor kérheti a teljes díj megfizetését?
6. Kötelezővé teheti-e az utazási iroda, hogy útlemondási biztosítást kössek?
7. Emelheti-e az utazási iroda a részvételi díj összegét, ha már megkötöttük a szerződést?
 
III. Elállás az utazástól, az utazási szerződéstől – Mit tegyek, ha nem tudok, nem akarok elutazni?
1. Elmehet helyettem valaki más?
2. Mit tegyek, ha mégsem akarok elutazni ergo elállok az utazástól, a szerződéstől?
3. Mennyi pénz jár vissza, ha elállok az utazástól?
4. Mekkora összeg lehet a bánatpénz?
5. Mikor nem kell bánatpénzt fizetnem?
6. Mi történik akkor ha a célországot „utazásra nem javasolt” térségnek minősíti a Külügyminisztérium?
7. Az utazási iroda is elállhat a szerződéstől, azaz visszamondhatja az utazást?
8. Mi a teendő, ha az utazási iroda visszamondja az utat?
9. Kártérítést is követelhetek ha a szervező visszamondja az utat?
 
IV. Nyaralás során – Mi a teendő, ha nem minden úgy teljesül a nyaralás során, ahogy vártam?
1. Kiutazáskor szembesülök azzal, hogy nem azt a szolgáltatást (pl. szállást) kapom, amit megrendeltem. Mit tegyek?
2. Nyaralás során kiderül, hogy az utazási iroda a megrendelt és kifizetett fakultatív programot nem tudja biztosítani. Mi a teendő?
3. Szinte semmi nem az, mint amit megrendeltem, követelhetem, hogy azonnal szállítsanak haza?
4. Mit tegyek, ha a nyaralás során panaszom van? Hogyan tudok reklamálni?
5. Hol és kinél reklamálhatok pontosan?
6. Hogyan lehet, hogy nincs utaskísérőnk?
7. Mikor kell az utazási irodának kártérítést fizetnie a részemre?
 
V: Panaszkezelés – Hogyan tudom jogaimat érvényesíteni?
1. Kártérítési igényemmel hova fordulhatok?
2. Csak a költséges bírósági út az egyetlen járható eljárási forma?
3. Mi az a békéltető testületi eljárás és mit kell róla tudni?
4. Mit tehetek, ha úgy ítélem meg, hogy az utazási iroda megtévesztő és tisztességtelen módon járt el velem szemben?
5. Panaszt tettem az utazási irodánál, de nem foglalkoztak velem. Mit tehetek?
6. Mit tehetek, ha a befizetett szolgáltatási díj, vagy annak egy része visszajár nekem és az utazási iroda azt nem fizeti ki?
7. Mit tegyek ha azt hallottam, hogy az utazási iroda, ahol befizettem „csődbe” ment?

I. Indulás előtt – Mire figyeljek oda, ha szervezett utazáson kívánok részt venni?

1 Melyik irodát válasszam?

Az utazási iroda megválasztásánál számos szempont befolyásolhatja az utazót. A megfelelő iroda kiválasztása sok későbbi nehézségtől és problémától óv meg minket és családunkat.

A BFKH által engedélyezett vállalkozók jogosultak Magyarországon utazásszervezői tevékenységet folytatni, ezért mindenképpen csak az alábbi linken hozzáférhető, rendszeresen frissített adatbázisban feltüntetett szolgáltatókat keresse:

A BFKH által engedélyezett vállalkozók jogosultak Magyarországon utazásszervezői tevékenységet folytatni, ezért mindenképpen a rendszeresen frissített adatbázisban feltüntetett szolgáltatókat keresse.

Fontos tudni, hogy a listán szereplő vállalkozások nem mindegyike szervezhet belföldi utazásokat, vagy éppen külföldre irányuló nyaralásokat. Csak azok, akik vonatkozásában a feltüntetett tevékenységek között szerepel az „Utazásszervezői tevékenység” és akik kapcsán a lista tartalmazza a nemzetközi (kiutaztatási tevékenység) és/vagy belföldi vagyoni biztosítékra vonatkozó adatokat.
A hasonló célállomásra utaztató utazási irodák közül leginkább a szolgáltatások árai alapján választ egy utazó. Ennek is köszönhető, hogy az utazási irodák igyekeznek minél fogyasztóbarátabb árlistát kialakítani, szűkítve akár az utazási csomag tartalmát is. Problémát addig ez nem okoz, amíg ezt tisztességesen teszik, és megfelelő tájékoztatást nyújtanak az utasoknak áraikról és ennek ellenértékeként az utazási csomag által magában foglalt szolgáltatások pontos tartalmáról. Az egyes utazások árai kapcsán tehát minden esetben tájékozódjon a szolgáltatások pontos tartalmáról.

!!! Semmiképpen ne válasszon a nyaralása megszervezése kapcsán olyan „utazási irodát”, amely a BFKH nyilvántartásában nem szerepel, vagy nem rendelkezik utazásszervezői engedéllyel és vagyoni biztosítékkal.

Mindig kérdezzen rá a kínált szolgáltatások részletes tartalmára a későbbi jogviták elkerülése érdekében!!!

 

2 Miért jó nekem, ha engedéllyel rendelkező utazási irodát választok?

Azok a vállalkozók, akik eleget tettek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és számukra a tevékenység folytatását a BFKH engedélyezte számos olyan fogyasztóvédelmi garanciával bírnak, mely indokolja hogy nyaralásunk, utazásunk megszervezését rájuk bízzuk.

Ezek az alábbiak:

  • az érintett hatóságok (BFKH, NFH, NAV) felügyelete alatt végzik a tevékenységüket
  • az engedély megszerzésekor a NAV tájékoztatása alapján a vállalkozók köztartozásmentes adózónak minősülnek,
  • a vezető tisztségviselők büntetlen előéletűek,
  • a vállalkozás rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges szakképesítéssel, hisz a tevékenység csak megfelelő szaktudással bíró személy foglalkoztatása esetén végezhető,
  • kiutazások szervezése, vagy belföldi utazások szervezése kapcsán rendelkeznek olyan vagyoni biztosítékkal, mely szükséghelyzetbe került utasok hazaszállíttatására, illetve fizetésképtelenség esetén az előlegek, részvételi díjak visszafizetésére szolgálnak.

A szakértő utazásszervezők segítséget nyújthatnak Önnek és családjának a célországgal kapcsolatos hasznos és sokszor elengedhetetlen információk nyújtásában, helyi képviselőik útján a külföldi tartózkodás során felmerülő nehézségek kezelésében, vagy akár vízumköteles országok kapcsán a szükséges beutazási engedélyek beszerzésében is.

!!! Felhívjuk a figyelmét, hogy a fentebb említett garanciák közül a vagyoni biztosíték csak akkor nyújthat fedezetet az utazási irodánál befizetett szolgáltatásra, amennyiben utazási csomagot, azaz legalább két egymáshoz kapcsolódó turisztikai szolgáltatást vásárol. Erre tekintettel is célszerű lehet mind a szállást, mind pl. a repülőjegyet az utazási irodánál megvásárolni, hisz csak ez esetben érvényesíthető a kifizetett szolgáltatás elmaradása esetén a kárigény a biztosíték terhére. !!!

 

3. Mire szolgál pontosan a vagyoni biztosíték? 

Az utazásszervezői engedéllyel rendelkező, legálisan működő utazási irodáknak a tevékenység jogszerű folytatásához olyan pénzügyi garanciát kell biztosítaniuk, amely fedezetül szolgál olyan esetekre, ha külföldön szükséghelyzetbe kerülne, mert az utazási vállalkozó időközben fizetésképtelenné válik és már nem tudja biztosítani hazautazását, kint tartózkodását. Ugyanez igaz arra az esetre is, amennyiben azután megy csődbe az utazási iroda, miután a részvételi díjat befizette, de még nem utazhatott el. Ezekben az esetekben bekövetkező káresemények fedezetéül szolgál a vagyoni biztosíték. Az illegálisan működő utazási irodák ezzel a garanciával nem rendelkeznek.

Az egyes utazásszervezők vagyoni biztosítékának mértékéről és formájáról (biztosítás, hitelintézettel kötött garanciaszerződés, pénzbeli letét) az internetes oldalunkon közzétett listából tájékozódhat. Az utazási irodák főszabály szerint az adott utazási csomag magyarországi értékesítéséből származó nettó árbevétel 12%-át kell biztosítékként elhelyezzék, ami legalább 5 millió forint kell, hogy legyen. Egyes esetekben a jogszabály még ennél is magasabb biztosítékot követel meg: a Magyarországon történt értékesítéséből származó elszámolt, vagy tervezett értékesítési nettó árbevétel 20%-a, de legalább 20 millió forint a biztosíték, ha az utazási vállalkozó charter járatokon utaztatja utasait, vagy garanciális szerződéseket köt a külföldi közreműködőivel az utazásai megszervezése kapcsán.
Ha valamelyik utazásszervező csak belföldi utazásokat szervez, úgy neki csupán egy 3%-os mértékű, minimum 500.000 Ft értékű biztosítékot kell igazolnia. Ő azonban külföldre irányuló utazásokat nem szervezhet.
 

4. Mi a különbség az utazásszervező (utazási iroda) és az utazásközvetítő (utazási ügynökség) között?

Az utazásszervező és az utazásközvetítő között a lényegi különbség az, hogy míg az utazásszervező saját árualapot (szervezett utakat, utazási csomagokat) állít össze és értékesít, addig az utazásközvetítő nem saját maga szervezi meg és állítja össze az utakat, utazási csomagokat, hanem egy más által már összeállított utazást, utazási csomagot értékesít.

Utasként Ön minden esetben az utazásszervezővel kerül szerződéses jogviszonyba, tehát ha utazásközvetítőn keresztül is köti meg a vonatkozó szerződést, rendeli meg a szolgáltatást, a szolgáltatás teljesítéséért nem annak közvetítője, hanem szervezője lesz a felelős.

Fontos tehát, hogy minden esetben tájékozódjon az utazás tényleges szervezőjéről, akivel szerződésbe kerül és arról, hogy az a vállalkozás szerepel-e az BFKH hatósági nyilvántartásában.

 

5. Mi tehát pontosan az utazásszervező tevékenység?

Utazásszervezői tevékenységről csak akkor beszélünk ha legalább két turisztikai szolgáltatás (jellemzően személyszállítás, szállás, étkezés, idegenvezetés, szórakoztató ill. kulturális program) együttesét nyújtják számunkra.

Amennyiben tehát önállóan csak külföldi szállást vásárolunk, vagy csak egy repülőjegyet, nem beszélhetünk utazásszervezésről. Ezen szolgáltatások önállóan történő megvásárlása esetén a befizetéseink kapcsán nem tud fedezetet nyújtani a vagyoni biztosíték.
 
Fontos tudni, hogy a szálláshely-szolgáltatás nem csak az éjszakai elszállásolást jelenti, hanem az azzal közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtását is. Ez azt jelenti, hogy attól, mert a szálloda a szálláshely nyújtásán felül, annak szerves részeként étkezést (FP vagy TE) is biztosít a szállóvendégei részére, még nem beszélhetünk utazásszervezésről csupán egy turisztikai szolgáltatásnak minősülő szálláshely-szolgáltatásról.
 
 
6. Ha csak szállást vagy repülőjegyet vásárolok, akkor is a fentiek érvényesek rám?
 
Nem. Ahogy a megelőző pontban jeleztük, ha csak szállást, vagy csak repülőjegyet vásárol, úgy az érintett szolgáltatás nyújtása nem minősül utazásszervezésnek és nem vonatkoznak rá a különböző fogyasztóvédelmi garanciák.
Fontos azonban, hogy az is utazásszervezésnek minősül, ha egymáshoz szervesen kapcsolódó turisztikai szolgáltatásokat külön-külön, akár eltérő időpontban megvásárolva és számlázva vásárolunk meg.

 

II. Szerződéskötéskor – Mire figyeljek, mit kell tudnom ha utazást vásárolok.

1. Mi az az utazási szerződés?
Az utazási szerződés egy olyan polgári jogi szerződéses forma, melyet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.  törvény is nevesít.
Az utazási szerződésnek legalább két „résztvevője” van: egyfelől az utazási iroda, mint a szolgáltatás nyújtója, felelőse, másfelől a szolgáltatást megrendelője, a szolgáltatást  igénybevevő utasok. Abban az esetben, amennyiben a szerződést egy utazásközvetítő közreműködésével kötik, a szerződésnek az utazásközvetítő vállalkozást is tartalmaznia kell. A megkötött utazási szerződés alapján az utazás szervezője köteles a szerződésben meghatározott utazásból, az út egyes állomásain való tartózkodásból és az ezzel összefüggő részszolgáltatásokból – így különösen szállásból, étkezésből – álló szolgáltatást teljesíteni, a megrendelő utas pedig köteles a díjat megfizetni.
 

2. Mit kell tartalmazzon az utazási szerződés?

Az utazási szerződésnek kötelezően az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • az utazásszervező, továbbá - ha az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötik - az utazásközvetítő nevét, székhelyét, telefonszámát,
  • az utazásszervezőnek, továbbá - ha az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötik - az utazásközvetítőnek a nyilvántartásba vételi számát,
  • az utas nevét és lakcímét, továbbá - elektronikus úton kötött utazási szerződés esetén - elektronikus levelezési címét,
  • az utas által megrendelt szolgáltatást,
  • a szolgáltatás igénybevételének idejét, helyét,
  • a szolgáltatást nyújtó megjelölését,
  • adott esetben a személyszállítás eszközét és a célállomást,
  • a szolgáltatásnak a szervezési díjat is magában foglaló díját (a továbbiakban: a szolgáltatás díja), forintban meghatározva,
  • a szolgáltatás díjában nem bennefoglalt, külön felszámításra kerülő adó, illeték és egyéb kötelező terhek (így különösen az üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték) forintban meghatározott összegét,
  • az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj forintban meghatározott összegét, továbbá annak megfizetése rendjét és módját, valamint a díj módosításának lehetőségére vonatkozó, megfelelő tájékoztatást,
  • annak a biztosítónak vagy pénzintézetnek a megnevezését, amellyel az utazásszervező az előírt vagyoni biztosítékra vonatkozóan szerződést kötött,
  • az arra való figyelemfelhívást, hogy az utas az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos kifogását köteles haladéktalanul közölni az utaskísérővel vagy annak hiányában a helyszíni szolgáltatóval, valamint
  • ha az utazásszervező közreműködőjének felelősségét nemzetközi egyezmény korlátozza, az erre vonatkozó tájékoztatást, a vonatkozó nemzetközi egyezményt kihirdető jogszabály megjelölésével.
A gyakorlatban az utazási szerződés fenti kötelező tartalmi elemeit olyan, a szolgáltató által rendszeresített Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) is tartalmazhatja, melyre a konkrét, utazási szerződés elnevezést hordozó irat csak utal, mint annak szerves, elválaszthatatlan része.
 

3. Szóban is megköthető az utazási szerződés?

Az utazási szerződést - annak valamennyi kikötésével együtt - írásban kell megkötni, és azt az utas rendelkezésére kell bocsátani. (A rendelkezésre bocsátás történhet papíron vagy - ha a szerződést elektronikus dokumentumba foglalták - más tartós adathordozón.) A szerződés érvényességének feltétele tehát az, hogy az utazásra vonatkozó valamennyi rendelkezés írásos formába legyen foglalva, mert a szerződés teljesítése előtt, alatt vagy után csak az írásos vállalásokra lehet hivatkozni. Ha a felek módosítják a szerződést, azt is csak írásba foglalva lehet megtenni.
 
Esetenként jogvitát eredményezhet az, ha a felek nem beszélik meg előre a valamelyikük által fontosnak vélt kérdéseket, így például, hogy a szoba a tengerre néz-e, lehet-e dohányozni a szobában, kifejezetten nászutas lakosztályt kér az utas stb. Érdemes ezért ezeket a fontos kérdéseket előre jelezni mind az utasnak, mind az utazási irodának, és azt írásba foglalni. Az ajánlatban szereplő, valamint az írásbeli tájékoztatóba, illetve a szerződésbe foglalt feltételek a következőkben jogilag is kikényszeríthetők lesznek.
 
A szerződés érvényességi kelléke tehát az írásba foglalás, amely kötelezettség és a szerződés valamennyi kikötésére kiterjed. Az írásba foglalásnak nagy szerepe lehet a későbbiekben, egy esetlegesen felmerülő jogvita esetén is.
 
Az utazási szerződés sajátossága még az is, hogy a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásoktól az utas hátrányára nem lehet eltérni. Az utas hátrányára eltérő szerződési rendelkezések semmisek, helyükbe a kormányrendelet vonatkozó rendelkezései lépnek. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az utas hátrányára való eltérés nem teszi érvénytelenné a szerződés egészét, csupán az érvénytelen részek helyébe a rendelet előírásai lépnek.
 
 

4. Mi az a teljes díj, részvételi díj, szolgáltatás díja, szervezési díj és mi köztük a különbség?

A különböző utazási dokumentumok, tájékoztatók, a szerződés eltérő megnevezésű díjakat határoznak meg. Ez nem csak a változatos magyar nyelv sajátja, hanem a vonatkozó fogalmak eltérő tartalmakat is jelentenek.
 
Részvételi díjnak nevezzük azt a díjat, ami az utazási szolgáltatás díját valamennyi részszolgáltatásra kiterjedően összesítve, egy összegben határozza meg (függetlenül attól, hogy az egyes részszolgáltatások számlázása külön-külön vagy egyszerre történik).
Szolgáltatási díj a szolgáltatásnak a szervezési díjat is magában foglaló díja.
Teljes díj a szolgáltatás díja (részvételi díj), valamint a szolgáltatás díjában benne nem foglalt, külön felszámításra kerülő adó, illeték és egyéb kötelező terhek.
 

A jogszabályi előírások alapján ugyanis az utazási szerződésben az utazásszervező a szolgáltatás díjában benne nem foglalt, külön felszámításra kerülő adó, illeték és egyéb kötelező terhek összegét külön köteles megjelölni. Ilyen tételek különösen a következők: üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték. A szolgáltatásért mindenestül fizetendő teljes összeget így mindig a teljes díj mutatja.

 Összesítve:

részvételi díj+szervezési díj=szolgáltatási díj

szolgáltatási díj+ adók, illetékek és egyéb kötelező terhek= Teljes díj

azaz

Teljes díj>szolgáltatási díj >=részvételi díj 

 

5. Mikor követelhet előleget az utazási iroda és mikor kérheti a teljes díj megfizetését?

Az utazási szerződés megkötésével egy időben legfeljebb a szolgáltatás díjának (részvételi díj) negyven százalékát (40%) kitevő előleg befizetése követelhető az utastól. (Az előzőekben vázoltak alapján ebbe nem szabad beleszámolni az adó, illeték és egyéb kötelező terhek összegét.).
Az előlegfizetésre vonatkozó főszabálytól el lehet térni, ha az utazási irodával – feltételezve valamilyen kapcsolódó kedvezményt – ettől eltérően állapodunk meg. Főszabályként azonban a 40 %-tól eltérő mértékű előleget csak akkor követelhet az utazási iroda, ha külföldi közreműködővel kötött szerződése ennél szigorúbb kötelezettséget ró rá.
 
Az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj – ami magában foglalja a szolgáltatás díját (részvételi díj), valamint a szolgáltatás díjában benne nem foglalt, külön felszámításra kerülő adó, illeték és egyéb kötelező terhek – teljes összegének megfizetését az utazásszervező legkorábban az utazás megkezdése előtt harminc nappal igényelheti, kivéve megint csak azt az esetet, amikor a külföldi közreműködővel kötött szerződés alapján ennél korábbi teljesítésre van szükség.
 

6. Kötelező az utazás kapcsán útlemondási biztosítást (ún. storno biztosítást) kötnöm?

Nem, az utazási iroda nem teheti kötelező jellegűvé a kapcsolódó biztosítás megkötését, azonban minden esetben javasolt lehet megfontolni az erre irányuló szerződéskötést is, hisz az utazás árához képest csekély díj (kb 1,5 %-a) ellenében vállalnak a biztosítók csaknem a teljes részvételi díj visszafizetésére kötelezettséget, olyan kockázati események bekövetkeztekor (pl. baleseti sérülés, betegség) melyek meghiúsíthatják az utazást és az utas így „elveszíteni” a teljes befizetett összeget. Ellenben, ha az utasnak van érvényes stornóbiztosítása és a betegséget, balesetet igazolni tudja, akkor a biztosító megtéríti az utasnak az út lemondásából eredő esetleges veszteségeit, olyan arányban, ahogyan erre a biztosítóval szerződött.

 

7. Emelheti-e az utazási iroda a részvételi díj összegét, ha már megkötöttük a szerződést?

Alapvetésben a fizetendő teljes díj nem emelhető, kivéve, ha erről a szerződés kifejezetten nem rendelkezik. Abban az esetben tehát, amennyiben a szerződésben a díjemelés lehetősége az alábbiak figyelembe vételével nem kerül meghatározásra, az nem emelhető.
Díjemelésre kifejezetten az alábbi három körülmény esetén kerülhet sor:
  • a szállítási költségek (ideértve az üzemanyagköltségeket) változása,
  • az utazási szerződésben vállalt részszolgáltatásokkal kapcsolatos adó, illeték és egyéb kötelező terhek (így különösen üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték) változása, vagy
  • deviza - az utazásszervező közreműködőjével kötött szerződésben meghatározott mutató szerinti – forintárfolyamának változása
 
A díjemelés mértékének arányosnak kell lennie a költségek emelkedésének mértékével, és a szerződésben pontosan meg kell határozni a módosított díj számításának módját is. A díjemelés indokát az utassal a díjemelés közlésével egyidejűleg közölni kell.
Az utas által az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj az utazás megkezdését megelőző húsz napon belül már semmilyen, fentebb vázolt esetben és okból sem emelhető.
 
Amennyiben a díjemelés mértéke a 8 %-ot meghaladja, az utas írásban elállhat a szerződéstől és ez esetben tőle bánatpénz sem követelhető, a teljes befizetés visszajár részére. Ha viszont elfogadja az emelést, úgy a feleknek a korábbi szerződésüket módosítaniuk szükséges.
 

 

III. Elállás az utazástól, az utazási szerződéstől – Mit tegyek, ha nem tudok, nem akarok elutazni?

1. Elmehet helyettem valaki más?

Igen. Jó tudni, hogy az utazáson való részvétel jogát egy harmadik személyre át lehet ruházni, amennyiben az a személy szintén megfelel az utazási szerződésben meghatározott utazási feltételeknek. Erről a tényről az utasnak haladéktalanul értesíteni, tájékoztatnia kell az utazásszervezőt.
 

2. Mit tegyek, ha mégsem akarok elutazni ergo elállok az utazástól, a szerződéstől?

Az elállás gyakorlatilag a szerződés egyoldalú visszamondását jelenti. Erre az utasnak az utazás megkezdése előtt bármikor lehetősége van. Fontos, hogy ezt minden esetben írásban tegye meg. Azt, hogy az elállás kapcsán az utasnak kell-e az utazási iroda részére ún. bánatpénzt fizetnie és mennyit, elsődlegesen az határozza meg, hogy mikor történik meg az utazás visszamondása és milyen okból áll el az utas korábbi szándékától. Éppen ezért fontos, hogy a visszamondás, elállás írásban és igazolható módon történjen (email, fax, tértivevényes küldemény), azaz látható legyen, hogy pontosan mikor került közlésre az utazási irodánál, mégsem kívánunk az utazáson részt venni.

 

3. Mennyi pénz jár vissza, ha elállok az utazástól?

A fentebb említettek szerint, a kérdés megválaszolása kapcsán fontos az a két tényező, hogy milyen okból és a tervezett utazás előtt hány nappal áll el az utas az utazási szerződéstől. Mivel a szerződés visszamondásával az gyakorlatilag megszűnik, az utas számára az addigi befizetések visszajárnak. Bizonyos esetekben azonban az utazási iroda bánatpénzt követelhet és ezen a jogcímen a szolgáltatási díj ezzel csökkentett összegét fizeti csak vissza.
 
Bánatpénz azonban csak akkor követelhető, ha a szerződés ennek lehetőségét tartalmazza.
 

4. Mekkora összeg lehet a bánatpénz?

 
A bánatpénz az utas által befizetett összeget nem haladhatja meg, azaz több befizetés már nem követelhető ezen a jogcímen az utastól. A szolgáltatási díjába nem tartozó (lásd II./4. pont) egyéb költségek, mint adók, illetékek, egyéb kötelező terhek megfizetése tehát ezen a jogcímen az utastól nem követelhető.
 
Az irányadó jogszabály meghatározza, hogy az utasnak az utazás megkezdését megelőző 35 napnál, szálláshely (apartman) igénybevételére irányuló utazási szerződés esetében pedig 45 napnál korábbi elállása esetére bánatpénzként legfeljebb a szolgáltatás díjának (a részvételi díjnak) 10 %-ig követelhető. Az utazás megkezdését megelőző 60 napnál korábbi elállás esetére bánatpénz pedig egyáltalán nem követelhető. A szerződésben az utazási iroda százalékos arányban meghatározhatja azt, hogy ezek figyelembe vételével az utazás tényleges időpontjához közeledve, milyen lemondási időpontban a szolgáltatási díjának milyen százalékát követeli meg bánatpénz címén.
 
Fontos azonban, hogy bizonyos esetekben bánatpénz semmilyen indokból nem követelhető. Ezen eseteket a következő pontban soroljuk fel.
 

5. Mikor nem kell bánatpénzt fizetnem?

Bánatpénzt a már befizetett szolgáltatási díjból az utazási iroda nem követelhet, ha

  • az utas az utazás megkezdését megelőző hatvan napnál korábban áll el az utazástól,
  • az utazásszervező az utazási szerződés lényeges feltételét az indulás előtt rajta kívül álló okból kívánja jelentősen módosítani (így különösen, ha a díjemelés mértéke a 8 százalékot meghaladja), és az utas úgy dönt, hogy eláll a szerződéstől (lásd II/7. kérdés),
  • az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, amely - az utazási szerződés megkötését követően - a külpolitikáért felelős szerv honlapján az „utazásra nem javasolt” térségeket megjelölő felsorolásba felvételre kerül és az utazásszervező által felkínált - azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást – az utas nem fogadja el. (Az utazásra nem javasolt térségekről a Külügyminisztérium honlapján található naprakész információ)
 

6. Mi történik akkor ha a célországot „utazásra nem javasolt” térségnek minősíti a Külügyminisztérium?

Ha az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, amely - az utazási szerződés megkötését követően - a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv (Külügyminisztérium) honlapján az „utazásra nem javasolt” utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba felvételre kerül, az utazásszervező köteles azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást nyújtani. Ha helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, az utazásszervező köteles a díjkülönbözetet az utasnak megtéríteni. Ebben az esetben az utas
  • ha elfogadja a helyettesítő szolgáltatást, a felek módosítják az utazási szerződést, vagy
  • elállhat a szerződéstől és az utazási iroda köteles a teljes befizetett díjat azonnal visszafizetni részére.
 

7. Az utazási iroda is elállhat a szerződéstől, azaz visszamondhatja az utazást?

Igen. Az utazás szervezője legkésőbb az utazás megkezdése előtt húsz nappal írásban tett nyilatkozattal elállhat az utazási szerződéstől.

 

8. Mi a teendő, ha az utazási iroda visszamondja az utat? 

Ha az utazásszervező nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el a szerződéstől, az utas az eredetivel azonos vagy magasabb értékű ún. helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt, ha ennek nyújtására az utazásszervezőnek lehetősége van. Akár azonos, akár magasabb értékű az a helyettesítő szolgáltatás az eredetihez viszonyítottan, az utas egyik esetben sem köteles azt elfogadni.
Az utazási iroda jellemzően a saját árualapjából fog másik szolgáltatást felajánlani. A helyettesítő szolgáltatás azonban tehát egy törökországi nyaralás helyett akár egy írországi körutazás, vagy épp egy tengeri hajóút is lehet.
 
Ha az utazásszervező helyettesítő szolgáltatás nyújtására nem képes vagy az utas a felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, az utazásszervező köteles azonnal visszafizetni a teljes befizetett díjat és az után az irányadó jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot teljesíteni. Ha a helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű és az utas azt elfogadja, az utazási iroda köteles a díjkülönbözetet az utasnak megtéríteni.

 

9. Kártérítést is követelhetek ha a szervező visszamondja az utat?

 
Ha az utazásszervező nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el az utazási szerződéstől, a helyettesítő szolgáltatáson, díjvisszatérítésen, díjkülönbözeten túlmenően köteles az utasnak az elállás következtében felmerült kárát megtéríteni, illetve személyiségi jogsértés esetén sérelemdíjat fizetni. 
Az utazási szerződés egy polgári jogi jogviszony. A kár bekövetkeztét, azaz pl. azt a körülményt, hogy az utazás elmaradása – mely üzleti célból történt volna – valóban kárt eredményezett, a polgári törvénykönyv irányadó szabályai szerint bizonyítani kell.
 
Az utazási iroda akkor mentesülhet a kártérítési kötelezettsége alól, ha:
  • az utazásszervező elállására vis maior miatt, vagyis általa előre nem befolyásolható, ésszerűen el nem hárítható olyan külső körülmény miatt került sor, amelyet a szerződéskötés idején nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem láthatott előre; vagy
  • a jelentkezők létszáma nem éri el a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot, és az utazásszervező által ez esetben gyakorolható elállási jogról az utast írásban, az utazási szerződésben megjelölt időtartamon belül tájékoztatták.

 

IV. Nyaralás során – Mi a teendő, ha nem minden úgy teljesül a nyaralás során, ahogy vártam?

1. Kiutazáskor szembesülök azzal, hogy nem azt a szolgáltatást (pl. szállást) kapom, amit megrendeltem. Mit tegyek?

Az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítéséért mindig az utazásszervező felel, függetlenül attól, hogy a nyaralásra a vele közreműködő utazásközvetítő irodánál fizettet be az utas.
Ha az utazási iroda az utazási szerződésben vállalt szolgáltatást nem a szerződésnek megfelelően teljesíti, köteles a szolgáltatás díját (a részvételi díjat) arányosan leszállítani.
 
Ez azt jelenti, hogy ha pl. túlfoglalás miatt a megrendelt szállodába nem tudnak fogadni, és a felkínált másik szálláshely alacsonyabb kategóriájú, mint amiben a felek eredetileg megállapodtak, akkor a részvételi díjnak a szállodai elhelyezésre eső arányos díja visszajár az utasnak. Természetesen az utazási iroda egy magasabb kategóriájú szállást is felajánlhat. Ez esetben a díjkülönbözet az utasra nem hárítható át.
 
Előfordulhat az is, hogy a felajánlott másik szállás azonos kategóriájú az előzővel, de akár valamely felszereltségét, akár a tengerparttól való távolságát, vagy bármely más szempontot tekintve elér az eredetileg megrendelttől. Ez esetben javasolt lehet jegyzőkönyvet felvenni és a kárigényünket az irodánál jelezni vagy bírósági úton érvényesíteni.
 
Abban az esetben, amikor a szerződés szerinti szolgáltatás azért nem teljesül teljes megfelelően, mert az utas a szolgáltatást vagy valamely részszolgáltatást saját elhatározásából vagy az érdekkörében felmerült okból nem veszi igénybe. Ebben az esetben az utazási iroda nem köteles a szolgáltatás díját leszállítani és az igénybe nem vett résszolgáltatás értékét visszafizetni.
 
 
2. Nyaralás során kiderül, hogy az utazási iroda a megrendelt és kifizetett fakultatív programot nem tudja biztosítani. Mi a teendő?
 
Erre a helyzetre a fenti kérdéskörben már taglalt eljárás az irányadó, azaz az iroda köteles más megfelelő, hasonló értékű szolgáltatással pótolni azt, amelyet teljesíteni nem tudott. Ha az ilyen részszolgáltatás értéke a nem teljesített részszolgáltatás értékét meghaladja, a költségkülönbözet az utasra nem hárítható át.
 
 
3. Szinte semmi nem az, mint amit megrendeltem, követelhetem, hogy azonnal szállítsanak haza?
 
Ha az utazásszervező az utazási szerződésben meghatározott szolgáltatás jelentős részét nem tudja teljesíteni és megfelelő helyettesítő szolgáltatást sem tud nyújtani, vagy az utas azt indokoltan nem fogadja el, akkor az utazásszervező - amennyiben az utas erre igényt tart - köteles gondoskodni az utasnak az utazás kiinduló helyére vagy az utas által elfogadható, a célországban található más visszaérkezési helyre történő szállításáról. Ennek költségeit az utazási iroda köteles viselni, és az igénybe vett részszolgáltatások értékével csökkentett befizetett díjat vissza kell fizetnie.
 

4. Mit tegyek, ha a nyaralás során panaszom van? Hogyan tudok reklamálni?

 
Az utasnak nem csak joga, hanem kötelezettsége is az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás hibás teljesítése esetén haladéktalanul közölni a kifogását az utaskísérővel vagy annak hiányában a helyszíni szolgáltatóval. Ennek a sérelmezett helyzet megfelelő bizonyíthatósága miatt is jelentősége van. Ha a közlést késedelmesen teszi meg, akkor az abból eredő kárért saját maga felelős. Az azonnali jelzés tehát fontos,  mert az utazásszervező, illetve szerződő partnerei a tudomásukra jutott problémákat haladéktalanul kötelesek orvosolni. Ha csak az utazás végén szereznek tudomást arról, hogy valami nem a szerződésnek megfelelően zajlott, és az utas nem szólt róla időben, utólag már nincs lehetőségük orvosolni azt. Az utas kifogásának késedelmes megtétele lehetetlenné teheti, hogy eljárjanak az ügy érdekében.
 
 
5. Hol és kinél reklamálhatok pontosan?
 
Amennyiben a nyaralás során az utazási iroda utaskísérőt (telepített idegenvezető, helyi partneriroda képviselője) is biztosított, úgy a panaszt, reklamációt felé kell jelezni.
Az utaskísérő köteles gondoskodni a kifogásnak a helyszíni szolgáltatónak történő bejelentéséről. Az utaskísérő az utas bejelentését, illetve annak a helyszíni szolgáltatóval való közlésének tényét köteles jegyzőkönyvbe foglalni, és ennek egyik példányát az utasnak átadni. Az utaskísérő köteles az utazásszervezőt haladéktalanul tájékoztatni, továbbá a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni.
 
Utaskísérő hiányában a helyszíni szolgáltatónál tehetünk panaszt, illetve vetethet fel az utas jegyzőkönyvet, vagy a panasz bejelentése kapcsán valamilyen írásos dokumentumot. Erre azonban a külföldi szolgáltató értelemszerűen nem kötelezhető, így ez esetben – különösen ha a helyi szolgáltató a panaszt nem orvosolta – az utas köteles az utazásszervezőt, illetve azt az utazásközvetítőt tájékoztatni, akinél az utazási szerződést megkötötte

Fontos tudni, hogy az utazásszervező még az utas megkezdése előtt legalább 7 nappal köteles az utast írásban tájékoztatni az utazás célállomásán található, magyarul - vagy általánosan használt idegen nyelven - beszélő helyi képviselője (illetve ha az utazásszervező ilyet biztosít, a csoport mellett a célország nyelvét vagy a célországban általánosan használt idegen nyelvet beszélő, idegenvezetésre jogosult utaskísérői feladatokat ellátó személy) nevéről, címéről és telefonszámáról. Ennek hiányában arról a telefonszámról vagy egyéb információról, amely lehetővé teszi az utas számára az utazásszervezővel történő kapcsolatfelvételt, illetve arról a helyi utazásszervezőről, amelyhez az utas szükség esetén segítségért fordulhat.

 

6. Hogyan lehet, hogy nincs utaskísérőnk?

Utaskísérő, vagy csoportkísérő személyről csak akkor köteles gondoskodni az utazásszervező, ha az azonos időpontban, azonos útvonalon, azonos szolgáltatást igénybe vevő utasok létszáma eléri a tizenöt főt. Ez esetben a csoportot külföldön a célország nyelvét vagy a célországban általánosan használt világnyelvet beszélő, idegenvezetésre jogosult személy kell, hogy kísérje. Akkor nem kell idegenvezetésre jogosult csoportkísérőt biztosítani, ha a csoport tagjai erre nem tartanak igényt.
 

7. Mikor kell az utazási irodának kártérítést fizetnie a részemre?

Az utazásszervező felel az utazási szerződés nem-teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő károkért. Az utazásszervező felel továbbá a szolgáltatás teljesítéséhez igénybe vett közreműködő magatartásáért is úgy, mintha maga járt volna el, kivéve, ha a közreműködő felelősségét jogszabályban kihirdetett nemzetközi egyezmény korlátozza.

Ha azonban a nem-teljesítés, illetve a hibás teljesítés sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködő magatartására nem vezethető vissza, az utazásszervező nem felel a nem megfelelő teljesítésből eredő károkért. Ilyen esetek különösen a következők:

  • ha a szerződés teljesítésében mutatkozó hiányosságok az utas magatartására vezethetők vissza,
  • ha a hiba olyan harmadik személy magatartására vezethető vissza, aki az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítésével nincs kapcsolatban, és a hibát az utazásszervező ésszerű elvárhatóság mellett sem láthatta előre, illetve azt nem volt képes elhárítani. (pl. a kirándulásra alkalmas egyetlen buszt illetéktelenek megrongálták és az működésképtelen lett)
  • vis maior esetén (elháríthatatlan külső okok, jelenségek, természeti elemi csapások, társadalmi-gazdasági katasztrófák, válságok egy adott földrajzi területen).
 
Fontos, hogy vis maior, vagy külső, harmadik személy által előidézett körülmény esetén ugyan kártérítési kötelezettség nem terheli az utazási irodát, de segítséget köteles nyújtani az utasoknak, ha nehézségeik támadnak.
 
Másrészről az utazásszervezőnek az utazási szerződés nem-teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő károkért való felelőssége a szolgáltatás díja (a részvételi díj) összegének kétszeresét meghaladó része tekintetében korlátozható. Erről a korlátról az utazási szerződésben lehet rendelkezni.
 
A kártérítési igény utazásközvetítőn keresztül kötött szerződés esetén az utazásközvetítőnél is megtehető.
 

V. Panaszkezelés – Hogyan tudom jogaimat érvényesíteni?

1. Kártérítési igényemmel hova fordulhatok?

Amennyiben a megrendelt és kifizetett szolgáltatások nem ill. nem megfelelően teljesítése miatt az utas kártérítésre tart igényt és ennek kapcsán az utazási irodával nem jut megállapodásra, akkor bírósági úton lehet érvényesíteni a vonatkozó követelést.
 
Fentiek abból adódnak, hogy az utazási szerződés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:254. §-ában is nevesített olyan vállalkozási szerződés, olyan polgári jogi jogviszony, mely kapcsán jogvita esetén, a jogviszonyból eredő kérdésekre, valamint az abból származó valamennyi igény érvényesítésére a Polgári Törvénykönyv előírásai alapján van lehetőség. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 1:6 §-a  értelmében a Polgári Törvénykönyvben biztosított jogok érvényesítése pedig – ha törvény másképp nem rendelkezik – bírósági útra tartozik.

 

2. Csak a költséges bírósági út az egyetlen járható eljárási forma?

Nem.

Magyarországon a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek vonatkozó eljárásai is igénybe vehetők díjmentesen a fogyasztói jogviták kapcsán.

 

3. Mi az a békéltető testületi eljárás és mit kell róla tudni?

A békéltető testület eljárásának alapvető célja és funkciója a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése. Ha ez nem lehetséges, akkor pedig a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítése érdekében az ügy eldöntése.
 
A hazai békéltető testület ingyenesen igénybe vehető és az ország egész területén hozzáférhető vitarendezési fórum, a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamara mellett működő független testület. Hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.
 
Magáról az eljárás menetéről, megindításának módjáról hasznos és fontos információkat kaphat az alábbi internetes oldalon:

www.bekeltetes.hu

 

4. Mit tehetek, ha úgy ítélem meg, hogy az utazási iroda megtévesztő és tisztességtelen módon járt el velem szemben?

Amennyiben az utas az utazással kapcsolatos kifogását arra vezeti vissza, hogy az utazási iroda a szerződéskötés kapcsán megtévesztő módon, tisztességtelenül járt el vele szemben, úgy a megtévesztő és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kivizsgálását kérheti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény előírásai alapján. Ilyen eljárásokban jellemzően a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, ezért a bejelentéseket javasolt közvetlenül részükre elküldeni. Bizonyos kereskedelmi gyakorlatok kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének érintettsége is felmerülhet.

 

5. Panaszt tettem az utazási irodánál, de nem foglalkoztak velem. Mit tehetek?

Amennyiben az utazási szolgáltatás kapcsán panasszal él az utas, azt mindenképpen írásba foglalva javasolt eljuttatni a szolgáltatónak, bár a vonatkozó törvényi előírások értelmében az szóban is előterjeszthető (A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv. értelmében).
 
A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálnia a szolgáltatónak és szükség szerint orvosolni kell. Ha az utas a panasz kezelésével nem ért egyet, akkor az utazási iroda a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról köteles jegyzőkönyvet felvenni és annak egy másolati példányát az utasnak átadni. Amennyiben az azonnali kivizsgálás nem lehetséges, akkor is haladéktalanul köteles az utazási iroda a fentiek szerint eljárva intézkedni az ügyben.
 
Írásbeli panaszt 30 napon belül kell írásban megválaszolnia az irodának, melyben az esetleges elutasító álláspontját indokolni is köteles. Amennyiben az utazási iroda a panaszt elutasítja, úgy a válaszban arról is köteles az utast tájékoztatni, hogy panaszával mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A fogyasztóvédelemről szóló törvény értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi többek között a fogyasztói panaszok intézésére, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések betartását és eljár ezek megsértése esetén. Tehát a nem megfelelő panaszkezelés esetén az utas az illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhat.
 

6. Mit tehetek, ha a befizetett szolgáltatási díj, vagy annak egy része visszajár nekem és az utazási iroda azt nem fizeti ki?

Amennyiben nem minőségi kifogás, vagy kártérítési igény érvényesítése miatt, hanem az utazástól való elállás, az adott szolgáltatás elmaradása okán az utazási vállalkozónak az utas részére a már befizetett részvételi díjat, vagy annak egy részét vissza kell fizetnie, de a vállalkozás ezen kötelezettségének nem tesz eleget, akkor bejelentést tehet az utas a Budapest Főváros Kormányhivatala felé. A bejelentés kivizsgálását követően a hatóság - amennyiben az utazási iroda a befizetett előlegek, vagy részvételi díjak visszafizetésére nem képes - a szükséges intézkedések megtétele kapcsán a biztosítótársaság, vagy pénzintézet felé intézkedik az utazásszervező vagyoni biztosítékának terhére.

 

7. Mit tegyek ha azt hallottam, hogy az utazási iroda, ahol befizettem „csődbe” ment?

Abban az esetben, amikor az utazási iroda olyan helyzetbe kerül, hogy nem képes az utasok el- és hazautaztatását biztosítani és a befizetett előlegek és részvételi díjak visszafizetésére sem képes, a Budapest Főváros Kormányhivatala a szükséges intézkedések gyors megtételét követően intézkedik az utazási iroda vagyoni biztosítékának hozzáférhetővé tételéről. Ez azt jelenti, hogy az engedéllyel rendelkező utazási iroda által korábban igazolt vagyoni biztosíték terhére az azt szolgáltató biztosítótársaság, vagy pénzintézet fog helyt állni az utazási iroda helyett a biztosíték mértékének erejéig.

Ebben az esetben a BFKH az internetes oldalán elérhetővé teszi annak a pénzintézetnek vagy biztosítótársaságnak az elérhetőségét, ahová az utasok a káresemény kapcsán bejelenthetik kárigényüket. A kárigény bejelentéséhez csatolandó igazolások, dokumentumok vonatkozásában előzetesen érdemes a biztosítótársaságot, vagy a pénzintézetet megkeresni.
 

Rovatszerkesztő:
Nyerges Márton

Tel.: (1) 4585-544
Fax: (1) 4585-847
E-mail: idegenforgalmi--.at.--bfkh.gov.hu


Az utolsó módosítás dátuma: 2017-07-05
    Pénztárgép tájékoztató
  
 
 MKEH-EFER
 
 

Kormányhivatalok

Kormányablak

Új Széchényi terv

Ügyfélkapu
Magyarország.hu
Termékinformációs pont
EUR-Lex

IMI
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
EU Vonal
TARIC
Közadatkereső
   CE
 
Ecopliant
 
NAV
 
  
 
  Felvonók üzemeltetése és ellenőrzése


  Gázpalack egyszerű jogosultságszerzés