MKEH » Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések

Ellenőrzési szakterület

Kategória: Fő-oldal » Nemesfém » Ellenőrzési szakterület


Fémjelzési kötelezettség alóli mentesség szempontjából az arany tárgyak esetében előírt 1 g, illetve az ezüst tárgyak esetében előírt 2 g tömeg határba beleszámít-e a nemesfém tárgyhoz kapcsolt kő, zománc, kaucsuk stb. tömege is?

A nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági feladatokról és hatósági eljárási szabályokról. valamint a nemesfém tárgyak készítésének és díszítésének szabályairól szóló 508/2017. (XII. 29.) Korrm. rendelet 10. § (2) bekezdés i), j), k), pontjaiban foglaltaknak megfelelően a fémjelzési kötelezettség megállapításánál a nemesfém tárgy bruttó tömegét kell figyelembe venni, az 1. § 3. pontja értelmében a bruttó tömeg: a nemesfém tárgy össztömege, beleértve a foglalt követ, egyéb nemesfémből vagy nem nemesfémből készült alkatrészt is.


Nemesfémből készült fülbevalók esetében a tömeg határt páronként vagy darabonként kell figyelembe venni?

A fülbevalók esetében a fémjelzési kötelezettség meghatározásánál páros ékszer esetében darabonként kell a tömeg határt figyelembe venni.

 


Melyek a magyar fémjellel egyenértékűnek elfogadott fémjelek?

Magyarország nemzetközi szerződés alapján tagja a Fémjelzési Konvenciónak, melynek fémjeleit jelenleg tizenkilenc tagország használhatja és elfogadja, köztük Magyarország is. Az EU tagországaiból származó nemesfém tárgyak tekintetében lehetőség van arra, hogy egy adott ország által beütött fémjelet egyenértékűnek ismerjen el Magyarország, amennyiben a tagország fémjelzési eljárása minden tekintetben azonos védelmet nyújt a hazaihoz képest a fogyasztó számára.

Jelenleg

• a Cseh Köztársaság,

• a Szlovák Köztársaság,

• a Lengyel Köztársaság,

• a Ciprusi Köztársaság, és

• a Holland Királyság

fémjeleit ismeri el hazánk egyenértékűnek, de kizárólag az egyenértékűségi határozatokban feltüntetett nemesfém finomsági kategóriákban. A kereskedő az üzlethelyiségében egyenértékűnek elismert fémjelek rajzolatait jól látható helyen köteles kifüggeszteni.

 


Szabad-e az üzlet eladóterében, kirakatában fémjelzési kötelezettség alá tartozó, de fémjelzetlen nemesfém tárgyat elhelyezni?

A nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági feladatokról és eljárási szabályokról, valamint a nemesfém tárgyak készítésének és díszítésének szabályairól szóló 508/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 30. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak értelmében a raktárban vagy üzlethelyiségben lévő, fémjellel még el nem látott, nem mintakollekcióként szolgáló nemesfém tárgyat fémjelzésre a hatóság részére történő bemutatásig a fémjelzett nemesfém tárgyaktól elkülönítve "Nem eladó fémjelzetlen nemesfém tárgyak" felirattal megjelölve a vásárlók számára nyitva nem álló helyen kell tartani.

A nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági feladatokról és eljárási szabályokról, valamint a nemesfém tárgyak készítésének és díszítésének szabályairól szóló 508/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdéséiben foglaltak szerint a raktárban, vagy az üzlethelyiségben lévő fémjelzetlen, mintakollekcióként szolgáló nemesfém tárgyakat a fémjelzett nemesfém tárgyaktól elkülönítve kell tartani, és "Mintakollekció, nem eladó, fémjelzetlen tárgyak" felirattal el kell látni.

További előírás, hogy a fémjelzetlen tárgyakról naprakész nyilvántartást kell vezetni az átvétel idejének, az eladó vagy megbízó nevének és címének, a nemesfém tárgy megnevezésének, valamint tömegének feltüntetésével.A nemesfém tárgyak elkülönítésére vonatkozó rendelkezéseket a kirakatban elhelyezett nemesfém tárgyakra is alkalmazni kell.


Aennyiben a kereskedő a nemesfémes tevékenységét megszünteti vagy telephelyét felszámolja, illetve más címre költözteti azt csak az illetékes jegyző felé kell bejelenteni, vagy a hatóságnak is?

Nem elég csak az illetékes önkormányzat felé bejelentést tenni, a nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági feladatokról és hatósági eljárási szabályokról, valamint a nemesfém tárgyak készítésének és díszítésének szabályairól szóló 508/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése szerint a nyilvántartásba vett vállalkozás a jogszabály (1) és (2) bekezdésében felsorolt adataiban bekövetkezett változást, és működése megszűnését köteles haladéktalanul a hatóságnak is bejelenteni.


Milyen tárgy / termék minősül kombinált tárgynak és milyen szabályok vonatkoznak ezek fémjelzésére?

A nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági feladatokról és hatósági eljárási szabályokról, valamint a nemesfém tárgyak készítésének és díszítésének szabályairól szóló 508/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § 11. pontja értelmében a kombinált tárgy: nemesfém tárgy és más fém tárgy, roncsolásmentes, nem szétszerelhető összekapcsolással kialakított ékszer, díszműáru és egyéb tárgy. A kombinált tárgy fémjelzésével kapcsolatban a jogszabály 38. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak, amely szerint a kombinált tárgyat a készítő, javító vagy kereskedő kérelmére a nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóság fémjelzi, ha a kombinált tárgy megfelel az alábbiakban meghatározott feltételeknek:

a) a felhasznált fém színe egyértelműen megkülönböztethető a nemesfém színétől,

b) a nemesfém rész alkalmas fémjel elhelyezésére, és

c) a fém rész alkalmas a "METAL" megnevezés látható elhelyezésére.

 

 


A nemesfém érmének milyen jelzéseket kell tartalmaznia?

A nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági feladatokról és hatósági eljárási szabályokról, valamint a nemesfém tárgyak készítésének és díszítésének szabályairól szóló 508/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak alapján a név- és fémjelzési kötelezettség alól mentes érmét és féldomborművet a névjel használatára jogosult készítő, javító vagy kereskedő elláthatja azzal a névjellel, amelynek használatát részére a hatóság engedélyzte. A tárgy peremébe az ezredrészben kifejező finomsági számjelet, valamint az alábbi jelzéseket is el kell helyezni:

a) a platinából készült tárgyakon a Pt betűket,

b) a palládiumbó léászült tárgyakon a Pd betűket.

 


A hatóság a helyszíni ellenőrzés során is vizsgálja a pénzmosással kapcsolatos jogszabályi előírások betartását?

Igen, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályi előírások betartásának helyszíni ellenőrzése a nemesfém tárgyakkal kereskedők esetében elsősorban az alábbiakra terjed ki:

- a belső szabályzat ellenőrzése,

- az azonosítást végző személy jelenlétének ellenőrzése

- az azonosításhoz szükséges nyomtatványok (adatlapok, nyilatkozatok) rendelkezésre állásának az ellenőrzése.


A nemesfém tárgy készítésénél lehet-e a tárgy alapféménél kisebb finomságú forraszanyagot használni?

A forrasztó anyag finomsági foka meg kell, hogy egyezzen a nemesfém tárgy finomsági fokával. Amennyiben viszont alacsonyabb finomsági fokú forrasztó anyag kerül felhasználásra, akkor a teljes nemesfém tárgynak el kell érnie a kívánt finomsági fokot, tehát az alapfémet kell magasabb finomságúra ötvözni


A nemesfém tárgy milyen ötvöző elemet nem tartalmazhat?

A hatóság nem járul hozzá azon nemesfém tárgyak kereskedelmi forgalomba hozatalához, vagy az Európai Unió tagországain, Törökországon és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA államon kívüli országokból importált nemesfém tárgyak esetén a származási országba visszaszállíttatja azokat a nemesfém tárgyakat:

- amelyek kadmium tartalma az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 23. bejegyzés 8. pontjában meghatározott értéket eléri, vagy meghaladja,

- amelyek nikkel koncentrációja az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 27. bejegyzésében rögzített értéket eléri, vagy meghaladja,

- amelyek ólom tartalma az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 63. bejegyzés 1. pontjában meghatározott értéket eléri, vagy meghaladja.


Milyen változások történtek a fémjelzési szabályozásban (EU)?

Fontos változás, hogy amennyiben egy nemesfém tárgy különböző típusú nemesfém részekből áll és mindegyik típus színe és mérete szemmel láthatóan megkülönböztethető egymástól, és mindegyik rész mérete alkalmas fémjel elhelyezésére, akkor a névjelet csak az egyik nemesfém részen, a nemesfém típust és finomsági fokot kifejező fémjelet pedig minden típusú nemesfém részen kell alkalmazni.

Ha egy nemesfém tárgy különböző típusú nemesfémekből áll és mindegyik típus színe és mérete szemmel láthatóan nem különböztethető meg egymástól, akkor a névjelet csak az egyik nemesfém részen, a nemesfém típusának és finomsági fokának megfelelő fémjelet pedig kizárólag a legkevésbé értékes nemesfémen kell alkalmazni. Az értékesebb nemesfém részeken fémjel nem alkalmazható.


A felvásárlási tevékenység folytatásához szükséges-e végzettség, képesítés?

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 5. § (3) bekezdése alapján az egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében való értékesítéséhez kötelező az azt végző személynek a kereskedelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakképesítéssel rendelkeznie. A Kertv. ugyanakkor a felvásárlási tevékenységet a nagykereskedelmi tevékenység körébe sorolja, ennek értelmében a hatóság, a kizárólag felvásárlási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek helyszíni ellenőrzésekor nem kéri a szakképesítés igazolását.