MKEH » Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések

Ellenőrzési szakterület

Kategória: Fő-oldal » Nemesfém » Ellenőrzési szakterület


Milyen végzettség, képesítés szükséges ékszer értékesítési tevékenység folytatásához?

Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V.14.) NFGM rendelet (a továbbiakban: NFGMr.) 1. § (1) bekezdése szerint a rendelet mellékletében meghatározott tevékenységek a rendeletben meghatározott, akkreditált felnőttképzést folytató intézmény által szervezett, akkreditált képzési program sikeres elvégzéséről szóló igazolás birtokában végezhetők. Az NFGMr. melléklete 3. pontjának 11. alpontja értelmében Óra, ékszer értékesítési tevékenység boltvezető vagy kereskedő vagy becsüs vagy ékszerbecsüs szakképesítés birtokában végezhető. Az NFGMr. 1. § (2) bekezdése szerint a rendelet mellékletében * jelöléssel ellátott tevékenységek esetén a rendeletben meghatározott szakképesítés helyett elfogadható a szakiránynak megfelelő más szakképesítés, illetve a magasabb szintű szakirányú végzettség is.


A helyszínen jelen lévő, nemesfémmel kapcsolatban kereskedelmi tevékenységet folytató alkalmazottak mindegyikének kell a tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítéssel rendelkezni, illetve elég-e, ha a tulajdonos / ügyvezető / egyéni vállalkozó rendelkezik a jogszabályban előírt szakképesítések valamelyikével?

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. § (3) bekezdése alapján az egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében való értékesítéshez az azt végző személynek a kereskedelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie.

Abban az esetben, amikor több alkalmazottat foglalkoztat a vállalkozás, az üzlet teljes nyitvatartási időtartama alatt legalább egy főnek rendelkeznie kell a tevékenység végzéséhez szükséges, a jogszabály által előírt szakképesítések valamelyikével. Ha az ügyvezető / tulajdonos / egyéni vállalkozó rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges, a jogszabályban előírt szakképesítések valamelyikével, és az üzlet teljes nyitvatartási időtartama alatt a helyszínen értékesítési tevékenységet folytat, úgy a jogszabály által előírt követelményeknek a vállalkozás eleget tesz. Ha azonban az ügyvezető / tulajdonos / egyéni vállalkozó rendelkezik a jogszabály által előírt szakképesítések valamelyikével, de nem tartózkodik az üzletben annak teljes nyitvatartási időtartama alatt, úgy gondoskodni kell olyan alkalmazott foglalkoztatásáról, aki a jogszabályi előírásoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkezik.

 


Milyen végzettség, képesítés szükséges nemesfémből készült ékszerek, használati tárgyak készítéséhez, javításához?

Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V.14.) NFGM rendelet (a továbbiakban: NFGMr.) 1. § (1) bekezdése szerint a rendelet mellékletében meghatározott tevékenységek a rendeletben meghatározott, akkreditált felnőttképzést folytató intézmény által szervezett, akkreditált képzési program sikeres elvégzéséről szóló igazolás birtokában végezhetők. Az NFGMr. melléklete 8. pontjának 9. alpontja értelmében nemesfémből készült ékszerek, használati tárgyak készítése, díszítése, javítása ötvös vagy fémműves szakképesítés birtokában végezhető. Az NFGMr. 1. § (2) bekezdése szerint a rendelet mellékletében * jelöléssel ellátott tevékenységek esetén a rendeletben meghatározott szakképesítés helyett elfogadható a szakiránynak megfelelő más szakképesítés, illetve a magasabb szintű szakirányú végzettség is.


Szükséges-e a szakképesítés meglétét a helyszínen igazolni?

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése értelmében a kereskedő, illetve alkalmazottja ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy másolattal köteles igazolni, hogy eleget tett a kereskedelmi tevékenység bejelentési kötelezettségének, illetve rendelkezik működési engedéllyel, továbbá megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, azaz rendelkezik a szükséges szakképesítéssel.


Fémjelzési kötelezettség alóli mentesség szempontjából az arany tárgyak esetében előírt 1 g, illetve az ezüst tárgyak esetében előírt 2 g tömeg határba beleszámít-e a nemesfém tárgyhoz kapcsolt kő, zománc, kaucsuk stb. tömege is?

A nemesfém tárgyak vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról, valamint a hitelesítés és tanúsítás egyenértékűségéről szóló 187/2011. (IX. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (3) bekezdésének i) és j) pontjai alapján a súlyhatár alatti tárgyak megállapítása a tárgyak bruttó tömege alapján történhet, mivel R. nem rendelkezik arról, hogy kizárólag a nettó nemesfém súlyt kellene figyelembe venni a nemesfém tárgyak tömegének megállapításánál. Tekintettel arra, hogy nincs lehetőség egy hatósági ellenőrzés során a tárgyak nemesfém és a nem nemesfém részének roncsolás nélküli szétválasztására, nem megállapítható, hogy a tárgyak milyen arányban tartalmaznak nemesfém és nem nemesfém részeket, így fémjelzési szempontból az egész bruttó nemesfém tárgyat kell értékelni.


Nemesfémből készült fülbevalók esetében a tömeg határt páronként vagy darabonként kell figyelembe venni?

A fülbevalók esetében a fémjelzési kötelezettség meghatározásánál páros ékszer esetében darabonként kell a tömeg határt figyelembe venni.

 


Melyek a magyar fémjellel egyenértékűnek elfogadott fémjelek?

Magyarország nemzetközi szerződés alapján tagja a Fémjelzési Konvenciónak, melynek fémjeleit jelenleg tizenkilenc tagország használhatja és elfogadja, köztük Magyarország is. Az EU tagországaiból származó nemesfém tárgyak tekintetében lehetőség van arra, hogy egy adott ország által beütött fémjelet egyenértékűnek ismerjen el Magyarország, amennyiben a tagország fémjelzési eljárása minden tekintetben azonos védelmet nyújt a hazaihoz képest a fogyasztó számára.

Jelenleg

• a Cseh Köztársaság,

• a Szlovák Köztársaság,

• a Lengyel Köztársaság,

• a Ciprusi Köztársaság, és

• a Holland Királyság

fémjeleit ismeri el hazánk egyenértékűnek, de kizárólag az egyenértékűségi határozatokban feltüntetett nemesfém finomsági kategóriákban. A kereskedő az üzlethelyiségében egyenértékűnek elismert fémjelek rajzolatait jól látható helyen köteles kifüggeszteni.

 


Szabad-e az üzlet eladóterében, kirakatában fémjelzési kötelezettség alá tartozó, de fémjelzetlen nemesfém tárgyat elhelyezni?

A nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági tevékenységekről szóló 35/2011. (IX. 14.) NGM rendelet előírásai lehetővé teszik úgynevezett „Mintakollekció” elhelyezését az eladó térben és a kirakatban, azonban ezeket a nemesfém tárgyakat beárazni szigorúan tilos, a „MINTAKOLLEKCIÓ, NEM ELADÓ, FÉMJELZETLEN TÁRGYAK” felirattal kell ellátni, el kell különíteni a fémjelzett nemesfém tárgyakról, valamint naprakész nyilvántartást kell vezetni ezekről a tárgyakról az átvétel idejének, az eladó, vagy a megbízó nevének és címének, valamint a nemesfém tárgy megnevezésének és tömegének feltüntetésével. Minden más esetben fémjelzetlen nemesfém tárgyat csak olyan helyiségben szabad elhelyezni, amely a vásárlók számára nem áll nyitva.


Aennyiben a kereskedő a nemesfémes tevékenységét megszünteti vagy telephelyét felszámolja, illetve más címre költözteti azt csak az illetékes jegyző felé kell bejelenteni, vagy a hatóságnak is?

A nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági tevékenységekről szóló 35/2011. (IX. 14.) NGM rendelet 2. § (2) bekezdés értelmében amennyiben a hatóság nyilvántartásában szereplő ügyfél bejelentett adataiban változás történik (pl. székhely vagy telephely illetve a tevékenységi kör változása esetén, vagy megszűnik, az ügyfél nemesfémekkel kapcsolatos tevékenysége, stb.) ezt köteles haladéktalanul a hatóság részére bejelenteni.


Milyen tárgy / termék minősül kombinált tárgynak és milyen szabályok vonatkoznak ezek fémjelzésére?

A nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági tevékenységekről szóló 35/2011. (IX. 14.) NGM rendelet 13. § (1) bekezdés értelmében a fém és nemesfém kombinációjából álló (kombinált) tárgyat a hatóság kérelemre fémjelzi, de csak abban az esetben,

- ha a tárgyban felhasznált fém alkotóelem színe egyértelműen megkülönböztethető a nemesfém színétől,

- a nemesfém rész alkalmas fémjel elhelyezésére, továbbá

- a fémből készült rész alkalmas a „METAL” felirat jól látható elhelyezésére.

 


A nemesfém érmének milyen jelzéseket kell tartalmaznia?

A nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági tevékenységekről szóló 35/2011. (IX. 14.) NGM rendelet 25. § (1) bekezdés értelmében az érmét és féldomborművet a névjel használatára jogosult készítő, javító vagy kereskedő köteles azzal a névjellel ellátni, amelynek használatát részére a hatóság engedélyezte. Az (1) bekezdés szerinti jelzésen felül a tárgy peremébe az ezredrészben kifejező finomsági számjelet minden esetben, ezen felül a platinából készült tárgyakon a Pt betűket, a palládiumból készült tárgyakon a Pd betűket kell elhelyezni.

 



    Pénztárgép tájékoztató
  
 
 MKEH-EFER
 
 

Kormányhivatalok

Kormányablak

Új Széchényi terv

Ügyfélkapu
Magyarország.hu
Termékinformációs pont
EUR-Lex

IMI
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
EU Vonal
TARIC
Közadatkereső
   CE
 
Ecopliant
 
NAV
 
  
 
  Felvonók üzemeltetése és ellenőrzése


  Gázpalack egyszerű jogosultságszerzés