MKEH » Gyakran ismételt kérdések » Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság

Pénzmosási szakterület

Kategória: Fő-oldal » Nemesfém » Pénzmosási szakterület


Hogyan kell elkészíteni a Pmt. szerinti belső szabályzatot?

A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) és a 33/2017. (X. 26.) NGMr. alapján új mintaszabályzatok (valamint tájékoztatók, nyomtatványok, kérelmek) készültek, melyeket a honlapon közzétettünk.

Kérjük, ezek alapján végezzék el a belső szabályzatok kidolgozását, vagy átdolgozását. Az a szolgáltató, aki átdolgozásra kötelezett, NE KÜLDJE BE A SZABÁLYZATOT a hatóságnak!


Hogyan lehet benyújtani jóváhagyásra a Pmt. szerinti belső szabályzatot?

Az elkészült szabályzat egy eredeti cégszerűen aláírt példányát a szabályzat jóváhagyására vonatkozó kérelemmel (e-nyomtatvány, MKEH032-es kérelem nemesfémmel kereskedőknél, MKEH030-as kérelem árukereskedőknél, MKEH028-as kérelem kulturális javakkal kereskedőknél) együtt kell benyújtani a hatóságnak. Kérelmét az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény értelmében csak elektronikus úton nyújthatja be, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 69. pontja értelmében a szabályzat jóváhagyására irányuló eljárás illetékmentes.

Fontos, hogy a kijelölt személyről szóló bejelentést a működés megkezdésétől számított 5 napon belül meg kell tenni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes szervének, elektronikus úton, a NAV honlapján elérhető Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) keretrendszerben kitölthető VPOP_KSZ17 elnevezésű nyomtatványon.  

(Ezt a bejelentést a már működő szolgáltatóknak is újból meg kell tenni és igazolni a hatóságnak a jóváhagyási eljárás, valamint a szabályzat átdolgozásáról szóló bejelentés során.)

A bejelentés során kapott Válaszüzenetek egyikében található 6 db számjegyből álló „tájékoztatás sorszámát” illetve a bejelentés dátumát a hatóság még kérheti a továbbiakban, emiatt praktikus a Válaszüzenetet menteni (tartós tárba, vagy számítógépre, kinyomtatva, stb.), mert a tárhelyről 30 nap után törlődik.


Mi a kérelemre indult eljárás menete?

A Pmt. szerinti belső szabályzat formai és tartalmi vizsgálatát követően a hatóság a vállalkozás Pmt. szerinti belső szabályzatát jóváhagyja, ezen felül az árukereskedelemmel illetve kulturális javak kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó vállalkozást nyilvántartásba veszi, amennyiben a szabályzat megfelel a jogszabályi előírásoknak.

A jóváhagyásra vonatkozó kérelem hiányában a szabályzat nem vizsgálható, így ennek csatolására fokozott figyelmet kérünk fordítani.

A hatóság a döntést elektronikus úton kézbesíti az Ügyfél Cégkapujára vagy Ügyfélkapujára. Az ügyintézési határidő az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr. 50. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a 2018. január 1. napját követően benyújtott kérelmeknél 60 nap, ebbe nem számít bele az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.

Hiánypótlást a hatóság az Ákr. 44. § szerint csak egy ízben biztosít.


Csomagküldés tevékenység esetében melyek a legfontosabb, eltérő elvárások a Pmt. szerinti belső szabályzatban és a gyakorlatban?

A jogszabályok nem használják az on-line kereskedelem elnevezést, ez a csomagküldés egyik fajtája. Amennyiben a vállalkozás ezt a tevékenységi formát jelenti be a hatóság részére, úgy a Pmt. szerinti belső szabályzatában fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy ha nem valósul meg a személyes találkozás a vevővel, úgy az azonosítás sem történik meg a szokásos módon. Amennyiben 300 ezer Ft-ot meghaladó mértékben kíván készpénzfizetésnek minősülő teljesítést elfogadni, úgy az csak a távazonosításra előírtak megvalósításával történhet.


Kiszervezett módon is lehetséges a Pmt. szerinti e-ügyfélazonosítás (távollévők közti azonosítás) elvégzése a jogszabályi és egyéb feltételek teljesítése esetén?

A Pmt. alapján az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzésére nem csak az ügyfél személyes megjelenésével, hanem a szolgáltató által üzemeltetett - a törvényben meghatározott, „a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, a Pmt. 5. §-ában meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált” - elektronikus hírközlő eszköz útján is lehetőség nyílik, a törvényben meghatározott esetekben. A „szolgáltató által üzemeltetett" kifejezés lehetőséget ad arra, hogy azt akár harmadik személy szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezés keretében végezze.

Erre kizárólag abban az esetben látunk lehetőséget, ha a kiszervezett tevékenység végzése teljes mértékben megfelel az ezen jogviszonyra vonatkozóan a szolgáltató számára kötelező  jogszabályi előírásoknak és hatósági elvárásoknak.

Pmt. 24. § szerint:A 22. § és a 23. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre. A 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményének rendelkezésre bocsátása és elfogadása vonatkozásában a kiszervezett tevékenységet végző, illetve az ügynök a szolgáltató részének minősül.”

Ez a § arra vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, hogy a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadására vonatkozó kötelezettségek (Pmt. 22-23. §) nem alkalmazandóak a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre, vagyis kizárólag a Pmt. 22-23. § alkalmazása tekintetében tartalmaz egy speciális esetkörre iránymutatást.


A Pmt. 80. § (1) bekezdésében meghatározott és a hatóság honlapján közzétett bejelentő lapon milyen NAV igazolószám szerepeljen?

Az ”MKEH036” nevű e-nyomtatványokon a nyilvántartási számhoz a NAV-tól kapott visszaigazoláson („Válaszüzenet”) található rövid, 6 db számjegyet tartalmazó számsort (tájékoztatás sorszáma/kapott egyedi azonosító) szükséges feltüntetni, valamint a bejelentés dátumát.

Amennyiben nem egyértelmű, hogy melyik szám szükséges, akkor kérjük, szíveskedjenek a visszaigazolást mellékletként/másolatban a bejelentéshez csatolni, így a hatóság számára a bejelentés időpontja és a regisztráció száma is látható lesz.

A Bejelentés megtételéhez az MKEH036-os számú e-nyomtatványt kérjük használni.


A nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedés során a bankkártyás és az átutalásos fizetések alkalmával kell-e a Pmt. és a Kit. rendelkezéseit alkalmazni?

Igen, kell.


Vegyes fizetési módok (részben készpénz részben bankkártya vagy átutalás) esetén hogyan és mikor kell alkalmazni az adatrögzítés, illetve az ügyfél-átvilágítás szabályait, figyelemmel az értékhatárokra is?

Nemesfémmel kereskedők esetében ha a vételár összege eléri a 300 ezer vagy a 4,5 millió forintot, függetlenül attól, hogy a jogügylet vegyes fizetési módban történik. Árukereskedelemben az ügyfél-azonosítás értékhatára 300 ezer forint illetve 3 millió forint (készpénz). Kulturális javakkal kereskedő vagy azokat közvetítő szolgáltató esetében ha a vételár összege eléri a 4,5 millió forintot, függetlenül attól, hogy a jogügylet vegyes fizetési módban történik.

 


A nemesfém és más fém, vagy egyéb anyag (pl.: csont, üveg, ékkő) felhasználásával kialakított kombinált tárgy (pl.: ékszer, óra, díszműáru, vagy egyéb tárgy) nemesfémnek minősül-e? Tárgyanként külön-külön hogyan kell eldönteni, hogy azokat milyen nemesfém, illetve nem nemesfém tartalmának százalékos aránya esetén kell nemesfémnek vagy árunak tekinteni?

Nemesfém tárgynak a nemesfémből és ennek ötvözetéből készült tárgy minősül, tehát az egyéb, fémnek nem minősülő (pld. csont, üveg, ékkő, bőr stb.) anyag felhasználásával készült kombinált tárgy nem. Ezt tárgyanként kell eldönteni figyelemmel arra, hogy megjelenését tekintve, a szó általános használatát tekintve nemesfém tárgynak tartják-e a kérdéses árut. A nemesfémmel kapcsolatos hatósági tevékenységekről szóló 508/2017. (XII.29.) Korm. rendeletben és NGM rendeletben találhatóak meg a nemesfém tárgyakra vonatkozó részletszabályok.


A Pmt. 3. § 37. pont a) alpontja szerint ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásnak minősülnek azok az ügyletek, „amelyekre vonatkozóan egy éven belül ugyanazon ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást”. Ezzel kapcsolatosan:<br /> <br /> a) Mit kell érteni az „egy éven belül” fogalom alatt: adott naptári évet, vagy folyamatosan, gördülő módszerrel meghatározott évet?

Az „egy éven belüli” fogalma attól függ, hogy a szolgáltatónál az üzleti év egybe esik-e a naptári évvel. Előbbi esetben az üzleti évet is lehet egy évnek tartani az összeszámítás (göngyölítés) tekintetében. A hatóság a gyakoribb esetből indul ki, és egy naptári év forgalmát tekinti át, amikor éves ellenőrzést rendel el átfogó felügyeleti ellenőrzéskor.


A Pmt. 3. § 37. pont a) alpontja szerint ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásnak minősülnek azok az ügyletek, „amelyekre vonatkozóan egy éven belül ugyanazon ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást”. Ezzel kapcsolatosan:<br /> <br /> b) Mit kell érteni az „ugyanazon jogcím/ugyanazon tárgy” fogalmán?

Nemesfém esetében a hatóság álláspontja szerint a „nemesfém tárgy” jelenti az azonos tárgyat, függetlenül annak pontos megjelenési formájától vagy anyagától (aranygyűrű, aranylánc, aranyóra, befektetési arany, ezüst evőeszköz - ez mind azonosnak minősül). Az ugyanazon a jogcím a „forgalmazás keretében való megszerzés”, vagyis ezek tág értelmezése javasolt, mert így lehet egy ügyfélhez kapcsolódóan a valós vásárlásokat (akár árverésen is) figyelemmel kísérni.

A jogügyleteket az ügyfél oldaláról kell nézni, ebből a szempontból pedig a vásárlás és az árverés teljesen egyforma, áru tulajdonjogának megszerzésére nyilvános keretek között, ellenérték fejében, vagyis Pmt. szempontból „ugyanazon jogcímnek” kell tekinteni, még akkor is, ha ezek sok szempontból különbözőek. A kockázatértékelésben a magas kockázatúként meghatározott összegek meghatározásánál is így kell eljárni.

Árukereskedelemben az „ugyanazon tárgy” pontosítását a szolgáltató végezheti el, figyelemmel a saját gyakorlatára.

 


Hogyan értelmezzük az „ egy éven belül” kitételt?

Az „egy éven belüli” fogalma attól függ, hogy a szolgáltatónál az üzleti év egybe esik-e a naptári évvel. Előbbi esetben az üzleti évet is lehet egy évnek tartani az összeszámítás (göngyölítés) tekintetében. A hatóság a gyakoribb esetből indul ki, és egy naptári év forgalmát tekinti át, amikor éves ellenőrzést rendel el átfogó felügyeleti ellenőrzéskor.


Hogyan értelmezzük az „ ugyanazon jogcím” , az „ugyanazon tárgy” és az „egymással összefüggő, több ügyleti megbízás” kitételeket?

Az áruértékesítés valamely dolog tulajdonjogának megszerzésére irányuló jogügylet, tehát szolgáltatás nem tartozik ide, ha azt is nyújt a kereskedő ugyannak az ügyfélnek.

Amit egy kereskedő forgalmaz kereskedelmi gyakorlata során egy ügyfélnek egy éven belül, azt a hatóság álláspontja szerint általában össze kell számítani. (Pld. egy építőanyag kereskedőnél nem lehet külön kezelni, ha a vásárlás tárgya csak tégla, vagy csak csempe, mert ezek „ugyanazon tárgynak” minősülnek, éppen a „ténylegesen összefüggő ügylet” miatt.) Ez a megfogalmazás a „részekre bontás tilalmát” jelenti, mely nem támogatható, mert a törvény megkerülésére irányul.

A kereskedőnek a jogszabályok adta kereteken belül és a fenti tilalom figyelembe vételével szabad értelmezésre van lehetősége, ezeket nem a hatóság határozza meg, hanem maga a szolgáltató, saját működésének sajátosságai alapján.

A 300 ezer Ft-ot elérő vagy ezt meghaladó vásárlási értéknél (egy jogügyletnél) szükség van az ügyfél bizonyos adatainak felvételére és rögzítésére, ennek nyilvántartására és az adott éven belül a többi 300 ezer Ft-ot elérő vagy meghaladó jogügylet összesítésére, 3 millió Ft elérésekor pedig a teljes ügyfél-azonosítás elvégzésére.

Ez természetesen CSAK KÉSZPÉNZES VÁSÁRLÁSOKRA vonatkozik.  

Ide tartozik az az eset is, ha tartós jogviszony van a felek között - l keretszerződések- az összesített forgalmi érték eléri a 3 millió Ft-ot és készpénzben történik a fizetés.

 Teljes bizonyossággal csak akkor nem tartozik az árukereskedő a Pmt. hatálya alá, ha:

  • egyáltalán nem fogad el készpénzt, vagy
  • nem fogad el 3 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó készpénzt egy ügyféltől egy évben figyelemmel az összetartozó jogügyletekre is.

Akkor jár el helyesen a kereskedő, ha a jogszabályi keretek között a belső szabályzatában meghatározza a saját magára irányadó eljárást, és ténylegesen annak megfelelően jár el.

A Pmt. 65. § (2) bekezdés szerint a Pmt. szerinti belső szabályzat jóváhagyásának feltétele az is, hogy az nem ellentétes a törvény céljával, tehát nem irányulhat a törvény megkerülésére vagy kijátszására.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az árukereskedő - a lehető legszélesebb jogértelmezéssel - ismerje el magára nézve kötelezőnek a törvényt és kérje nyilvántartásba vételét.

Ennek megítélése és a döntés azonban a szolgáltató feladata és felelőssége, a hatóság jogértelmezése csak egy támpont ebben.


A szűrőrendszer működtetésére vonatkozó szabályoknál az „évi tízezer tranzakció” kifejezés valamennyi tranzakcióra vagy csak a 300 ezer Ft-ot elérő vagy ezt meghaladó ügyletekre értendő?

A Pmt. szerinti ügyfél-azonosítás és a kockázatértékelés szempontjából a 300 ezer Ft-ot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízásoknak van csak jelentőségük, ezen érték alatt nincs a jogügylethez kapcsolható rögzített adat, tehát nem köthető személyhez a tranzakció. Az ügyfelek és az ügyletek leválogatására alkalmas szűrőrendszernél csak az azonosítható ügyleteket és ügyfeleket kell figyelembe venni, hisz ez a célja a szűrőrendszer működtetésének, mindez a Pmt. 6. § (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében, a Pmt. 14. § (4) bekezdés alapján történik, melyben a háromszázezer forint jelenti a küszöbértéket.

A szolgáltatónak természetesen lehet más olyan érdeke, amely miatt valamennyi általa végrehajtott ügyleti megbízás szűrését elvégzi, de a Pmt. felügyeletet ellátó hatóság azokat nem vizsgálja.


Ha foglalatban (nemesfém) van drágakő az „árunak” vagy „nemesfémnek” minősül?

Ennek megértéséhez a nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági feladatokról szóló jogszabály, az 508/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. § 3. pontja ad eligazítást. Ennek értelmében bruttó tömeg: a nemesfém tárgy össztömege, beleértve a foglalt követ, egyéb nemesfémből vagy nem nemesfémből készült alkotórészt is.
Tehát ezt figyelembe véve a kő osztja a foglalat sorsát, ilyen esetben „nemesfém tárgyról” beszélünk.


Drágakőnek - ezáltal „árunak” - akkor minősül a kő, ha nincs nemesfém foglalatban.


A nemesfém tárgyat a jogalkotó kiemeli az általános tárgyak (árucikkek) közül és eltérő szabályok vonatkoznak rá.
A Pmt. 1. § (1) bekezdés j) pontja a nemesfémmel kereskedőt, a k) pontja az árukereskedőt rendeli a Pmt. hatálya alá, az árukereskedőt csak akkor, ha elfogad KÉSZPÉNZBEN EGY JOGÜGYLETBEN 3 millió Ft-ot. Aki nem fogad el ilyen mértékben készpénzt, annak nem kell bejelentkeznie és nem kell nyilvántartásba vételét kérnie.
Az árukereskedőknél is van már kötelező adatfelvétel 300 ezer Ft-nál és ezeket göngyölíteni kell, 3 millió Ft-os érték elérésekor pedig el kell végezni az ügyfél-átvilágítást.
Tehát szigorúbb szabályokat vezetett be az árukereskedőkre az új Pmt., bár kétségtelen, hogy ők önként jelentkezhetnek be a törvény hatálya alá, kérhetik nyilvántartásba vételüket, míg a nemesfémmel kereskedők alanyi jogon és forgalomtól függetlenül a Pmt. hatálya alá tartoznak.


Ha kiderül, hogy a vevőm érintett pénzmosásban akkor nekem, mint szolgáltatónak vissza kell adnom a vételárat? Visszakapom az árut, amit eladtam?

Erre a kérdésre a bűnüldöző hatóság tud választ adni, de ebben az esetben nem maga a nemesfém tárgy képezi a bűncselekmény tárgyát.


Az éves forgalom bruttó értékénél mit kell figyelembe vennem?

Amit forgalmazással (értékesítéssel) elért, tehát ami kereskedelmi tevékenységnek minősül. Amikor PR számot kapott a hatóságtól, akkor nyilvántartásba vették a kereskedelem formáját is, bármelyik forma gyakorlása során elért bevételt ide kell számítani, így a közvetlen értékesítést is (készítés helyén való értékesítés), illetve a felvásárlást is.
A készítés ellenértéke nem számít bele, a bérmunka sem, célszerű olyan nyilvántartási rendszer kialakítása, amely ezeket külön tudja nyilvántartani.

 


Az okiratok másolása hogyan történhet, nem ellenkezik ez a GDPR szabályaival?

A Pmt. előírja az azonosítás során a „másolat” készítését, tehát ez a törvényi felhatalmazás már nem igényli a vevő hozzájárulását, nem kell vele külön aláíratni a másolatot. A Pmt. 7. § (8) bekezdés „a bemutatott okiratról… másolatot készít” kifejezést alkalmazza, tehát ez nem csak fénymásolatot jelenthet, lehet ez fénykép is.

A GDPR hazai jogba való átültetése a 2018. évi XIII. törvényben történt meg. Ezek mellett a hatályos Pmt. alkalmazását várja el a hatóság a szolgáltatóktól. Javasoljuk a következő szöveg közzétételét:

„Tisztelt Vásárlók!


Tájékoztatjuk Önöket, hogy a pénzmosás megelőzéséről szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 7. § (8) bekezdése előírja, hogy a szolgáltató (nemesfémmel kereskedő) a 4,5 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó fizetéskor - a vásárló személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében - az adatokat tartalmazó okiratról másolatot készít.
A másolat lehet fénymásolat vagy fénykép is. A szolgáltató a törvényi felhatalmazás alapján rögzített adatokat kizárólag a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségei teljesítéséhez használja fel.
A 4,5 millió Ft-os értékhatár elérése létrejöhet a Pmt. 14. § (4) bekezdés értelmében a 300 ezer Ft-ot elérő vagy meghaladó ügyletek összeszámításával is. 300 ezer Ft-ot elérő vagy meghaladó ügyleteknél az okirat bemutatását és átadását kérjük, az előírt adatokat a szolgáltató annak alapján rögzíti az adatlapon.
Kérjük a fenti törvényi rendelkezések szíves tudomásul vételét és az okmányok rendelkezésre bocsátását.

……………………………… 2020. ………………………… (hó) ……………………… (nap)


Szolgáltató neve”

A hatóság nyilvántartásában szereplő (AK számmal rendelkező) árukereskedő a 4,5 millió Ft helyett 3 millió Ft-os készpénzfizetést tüntessen fel a szövegben, és „árukereskedő”-ként tegye a nyilatkozatot.

A hatóság nyilvántartásában szereplő (MK számmal rendelkező) kulturális javakkal kereskedő, vagy kulturális javak közvetítésével foglalkozó szolgáltató számár a következő szöveg közzétételét javasoljuk:

„Tisztelt Vásárlók!


Tájékoztatjuk Önöket, hogy a pénzmosás megelőzéséről szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 7. § (8) bekezdése előírja, hogy a szolgáltató (kulturális javakkal kereskedő vagy kulturális javak közvetítésével foglalkozó szolgáltató) a 4,5 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó fizetéskor - a vásárló személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében - az adatokat tartalmazó okiratról másolatot készít.
A másolat lehet fénymásolat vagy fénykép is. A szolgáltató a törvényi felhatalmazás alapján rögzített adatokat kizárólag a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségei teljesítéséhez használja fel.

Kérjük a fenti törvényi rendelkezések szíves tudomásul vételét és az okmányok rendelkezésre bocsátását.

……………………………… 2020. ………………………… (hó) ……………………… (nap)


Szolgáltató neve”

 


Ha Bejelentést teszek a NAV pénzügyi információs egysége felé számíthatok-e joghátrányra, ha utóbb nem bizonyul valósnak , megtudja-e a bejelentő személyét az, akiről Bejelentést tettem?

Semmilyen retorziótól nem kell tartani, a jóhiszemű bejelentőt védi a törvény, a felfedés tilalma miatt pedig a pénzügyi információs egység semmilyen adatot nem közöl magáról a bejelentésről az érintett személlyel, tehát ez nem lehet akadálya a bejelentés megtételének.


Mi, mint kereskedők nem szoktunk be-, és feljelenteni senkit, miért kell nekünk ilyen Bejelentést tenni?

Nem „kell” tenni Bejelentést, de az elég életszerűtlen, hogy 2007. évtől nem volt több, mint 10 bejelentés ebből a szektorból, holott nemzetközi kitekintésben is a nemesfémmel való kereskedelemben jelen van a pénzmosás, ez alól Magyarország sem kivétel. Van egy bizonyos „elvárás”, ha nem is pontos számra nézve, de azoktól, akik jelentős értékben forgalmaznak pl. befektetési aranyat, ez jogos is lehet. A 2016. évben lezárult országvizsgálat is megállapított hiányosságokat a pénzmosás elleni küzdelem területén, az alacsony bejelentés-számot is kifogásolták, ez ellen a szolgáltatók tudnak tenni valamit, ezáltal Magyarország megítélése is javulhat. Kérjük tehát, ha gyanús (szokatlan) esetet észlelnek, ne tagadják meg az ügyletet, hanem tegyenek bejelentést, mert ezzel jobban segítik a pénzmosás megelőzését, mintha – elutasítás esetén- ismeretlen marad az, akinél valami gyanúsat észlelnek.
A gyanú itt nem büntetőjogi fogalom, senki nem vár el nyomozati cselekményeket egy kereskedőtől, inkább „szokatlan” vagy „életszerűtlen” jelenségekre kell felfigyelniük.